Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Nemzetiségi kérdés az ev. egyházban és iskolában (Zsilinszky M.) I.

Harmadik évfolyam. I. Pozsony, 1885. évi november 28. EVANGELIKUS Előfizetési ár : Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. /VÍEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. —— Szerkesztő- 3 kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : TE-SZT^STÉlNTSZIK^r FERENCZ. "A Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdíj : külön 30 kr. Tartalom : Az államsegély felemelése. — Nemzetiségi kérdés az ev. egyházban és iskolában. (Zsilinszky Mihály.) Belföld. — Külföld. — Vegyesek. Irodalom. Az államsegély felemelése. Lapunk mult évi folyamának 52. számában közöltük egyetemes egyházunknak az államsegély felemelése tárgyában mélt. br. Prónay Dezső felügyelő — és nagys. Gryőry Elek egyet, főjegyző urak által a képviselőházhoz 1884. évi november-hó 27-én keltezve benyújtott kérvényét. Következőben közöljük az ezen kérvényre nyert választ : . . 47,080 Alasolat. szam. Méltóságos Báró és Főfelügyelő l'r! A ministerelnök úr útján kézhez vévén a magyarhoni ág. bitv. evang. egyház egyetemének az iránti kérvényét, hogy az állami költségvetésben részére egyházi czélokra fölvett, s 1885. költségelőirányzatban 86,000 frtra menő összeg magasabbra emeltessék. Sajnálattal kell közölnöm Méltóságoddal, hogy e kérelem ez idő szerint semmikép sem teljesíthető. Tiltja ezt egyrészt azon elvi tekintet, hogy az egyes egyházak részére az államköltségvetésbe fölvett összegek nem szolgálhatnak arra a czélra, hogy ez által a középiskolákról szóló 1883. XXX. t.-cz. az állam szempontjából nagy fontosságú rendelkezései hatástalanokká váljanak, — másrészt teljesíthetlen a kérelem a jelenben azért, mert teljesítése legalább is ugyanily jogosultságú kívánságot támasztaná más egyházak részéről s így az államköltségvetésnek oly megterhelését vonna maga után, a minőt a jelenlegi pénzügyi helyzet meg nem enged. A mi az első szempontot illeti, a kérelmező egyház világosan ráutal, hogy a szóban forgó segély felemelése által különösen az új középiskolai törvény folytán reáháruló kötelezettségek könnyebb teljesithetését akarja a maga részére biztosítani. De az 1883. XXX. t. cz. előszabja a módot, mely ilyen iskolai, nevezetesen középiskolai czélokra szánt segélyek adományozásánál követendő, megállapítván azon jogokat is, melyek ily segély fejében az államot megilletik. — A kérelmező egyház által fentartott középiskolák közül már is nem egy igénybe veszi e segélyt» a folyó évi költségvetésbe ezen és más hitfelekezeti középiskolák czimén 20,000 frt. vétetett föl ; a jövő évibe ennél sokkal nagyobb összeg felvétele vált szükségessé ; az állam e téren bizonynyal szívesen fog jövőben is az áldozatkészségnek pénzügyi viszonyaink által megengedett legvégső határig elmenni. — De a kérelmezők által felemeltetni kért költségvetési tétel nem középiskolai, hanem csupán egyházi czélokra van szánva, annak fölemelésére tehát az, hogy a kérelmező egyház ama föltételeket, melyekhez a középiskolai törvény az állami segélyt köti, magára nézve terheseknek találja, indokul nem szolgálhat. Ép oly kevéssé igazolja a kérelmet az ág. hitv. ev. egyház létszáma s a részére és más egyházak részére fölvett költségvetési tételek között jelenleg mutatkozó arány. Ha tekintjük például, hogy a magyarhoni helvét hitv. ev. egyháznak két milliót meghaladó létszáma mellett ezen egyház részére 65,000 frt. vétetett fel a költségvetésbe, az egy milliót csak kevéssel meghaladó létszámú ág. hitv. protestáns egyház részére fölvett 86.000 frtot épen nem találhatjuk csekélynek, sőt ennek javára még kedvezőbb arány mutatkozik. Természetes tehát, hogy e költségvetési tétel emelése elkerülhetlenné tenné a többi tételek emelkedését is. Mindezek alapján a kérelmet nem teljesíthetem, de a mi a középiskolák segélyezését illeti, mindenkor kész vagyok, a folyamodó egyházzal az 1883. XXX. t.-czikkben előszabott úton és módon tárgyalásokba bocsátkozni. Fogadja Mélt. kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1885. október 16-án. Tréfort, s. k. Nemzetiségi kérdés az ev. egyházban és iskolában. i. Jól tudom, hogy e kérdés az úgynevezett „kényes" kérdések közé tartozik, melyekhez nem szívesen szól az ember, mert könnyen félreértik.