Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Jegyzetek a békési esperesség 1885-ki jegyzőkönyvéhez (Veres J.)

367 Jegyzetek a békési ág. hitv. evang. esperesség 1885 - i k i jegyzőkönyvéhez. II. A jkv. 19. pontja nem felel meg a valóságnak, mert mind a körlelkészségre, mind a gyámintézeti elnökségre jelölve és választva voltam, de mindkettőről lemondtam ; a jkv. pedig úgy szól, mintha jelölve sem lettem volna; igaz is : miért jelöltek és választották meg körlelkésznek, hiszen a jkv. fönt emiitett (24. lap) pontja „elvárja a lemondást" attól, a ki a hátralékot behajtani nem hajlandó." Hogy illik ez össze? A 23. 11. ponthoz az a szerény kérdésem volna : vájjon azt a most bejelentett két szarvasi tanítót megint nem kötelezik-e a gyámintézeti tagságra, mint kötelezték éppen ez idén is ,a csabait? vájjon ide nem vonatkozik-e éppen az idei gyűlés határozata : „az esperes úr utasíttatik, hogy hiványt egy esetben sem kézbesítsen addig, — míg a hiványt nyerendő egyén özvegyárva - intézeti bekeblezési kötelezettségének eleget nem tesz." A 24. p. szerint az egyházi gondnokok évi számadásaira a felmentvény megadatott illető egyházaiknál s a számadás a jkv. mellett közöltetik, mint 1883-ban is. A kettő összehasonlítása igen érdekes. B.-Csabán sem tavaly, sem az idén nincs kimutatva semmi hátralék a hivatalos, hiteles esperesileg helybenhagyott számadásban, holott 1883-ban bevett 56,575 frtot, 1884-ben pedig csak 34,015 frtot; búzából bevett 1883-ban 2341 mm., 1884-ben csak 1861 mm. ; Bánhegyes, T.-Földvár, Nagylak, Pitvaros hasonlóképpen hátralék nélkül szerepelnek vagy búzában vagy pénzben, vagy mindkettőben, már t. i. itt a kimutatásban, most a valóságban — higyje a ki tudja, én nem hiszem, de bizonyosan nem hiszi az esperes úr sem, a kinek egyháza : Szarvas 1883-ban 3784., 1884-ben 4255 hl. búzahátralékot tüntet fel ; mindjárt utána következik Orosháza 538 hl, hátralékkal. En csak azt csodálom, hogy mégis megadták a felmentvényt azon bizonyos egyházak gondnokainak hivatalosan. Gyanús hivatalosság, gyanús hitelesség! Lennének csak Orosháziak, bezzeg szedetné az esperes úr ritkított betűvel a jkvben fejükre az intést! (Az egész jkvben egyesegyedül a fentemlített két orosházi ügyben szedetett az esperes úr ritkított betűvel, mely kiváltképpen való kitüntetés még ebben is - fölösleges volt, mert bizony amúgy is kibötiiztük volna.) A számadásokkal való efféle ámításnak (mert nem egyéb) egyszerűen elejét lehetne venni, ha a mostani rovatokhoz még a „kivetés" rovatát csatolnák. No de az nem az én dolgom. Ha felügyelő volna minden egyházban, a mint annak választását az esperesség pár éve el is határozta, meg is rendelte: sok másként lenne; de mert akkor soknak másként kellene lennie és habár az esperesség meg is rendelte, azért van az esperességi 23 gyülekezet közül csak 12-ben, nincs 11-ben. így hajtják és hajtatják végre nálunk az esperességi határozatokat! A 25. e. pontjának tárgyához már ott a gyűlésen megjegyeztem, hogy az 1884-i esp. határozat szerint pályázat útján választandók a szarvasi főiskolai tanárok még pedig az egyes fentartó gyülekezetek szavazata által, azon felszólalásom után csakugyan nyomban két segédtanárt rendessé választottak, egy helyettes tanári állomást rendszeresítettek, s stante pede be is töltötték. — így tartják meg nálunk az esperességi határozatokat, így tisztelik a gyülekezetek jogait ! A gyülekezetek csak fizessenek, az intéző körök majd választanak. Vagy talán egy év alatt elévült volna az a határozat?! — Igaz, hogy csak az én javaslatomra, s csak az orosházi egyház indítványozta annak idején, nekünk meg legyen elég, ha határozatképpen jkvbe tudtuk vétetni nagy nehezen." Megtartását is sürgetni — sok volna. A 28. pont a hírhedett csorvási ügyből támadt hírlapi czikkekkel foglalkozik, de bölcsen kimaradt belőle, — hogy midőn az esperes úr elitéltetni kívánta subalternusát néminemű hírlapi czikkek miatt, azon czikkeket nem olvastatta fel, bár csekélységem által arra felkéretett, sőt a sértő kifejezéseket sem jelölte meg, bár a vádlott azt ismételten kérte, hanem csak úgy, az ő szavára kívánta az elitélést. Érdekes jelenet volt : véleménye szabad nyilvánítása miatt, mint valami sajtóügyi esküdtszék rögtön Ítéletet tart egy esperességi gyűlés egy protestáns lelkész felett, elővizsgálat nélkül. Mi jogon?! Protestáns lelkészek, dr. Luther követői, nem találják ezt szerfölött furcsának, szerfölött szomorúnak ! A 29, pont az aradi egyháznak indítványát veti el a tárgysorozat előleges közlése felől (bár azt az Utasítások is [52.1.] világosan megrendelik, kötelességévé teszik az esperesnek), azon megokolással, hogy gyakran igen későn jön valamely tárgy az elnökség tudomására és mert „a fontosabb indítványok eddig is leszállíttattak előzetesen az egyházakhoz." Ez érvek tarthatatlanságát kitünteti ez idei gyűlésünkből az a tény, hogy itt két tanár rendessé választatott, egy segédtanári állomás rendszeresítetett ; tanári nyugdíjintézet alapíttatott, annak szabályzata megállapíttatott, a nagyon fontosnak tekintett csorvási kérdés elintéztetett, ezekről előzetesen nem volt tudomásuk az egyházaknak, pedig elég fontos dolgok s az intézők előtt előre tudhatóknak kellett lenniök. Fait accomplik-kal lepi meg minduntalan az esp. gyűlést a „kevés választott", a „sok hivatalosnak, szegénynek mit marad tennie? rá mondja, hogy dobzse! 36. pont. Azon indítványomra, hogy nem magyarajkú népiskolákban legalább egy tantárgy magyarul adassék elő, a mint azt a kerületi határozat értelme, sőt az esp. 1882-i határozata is követeli : „a magyar nyelv lehetőleg második tannyelvül is használtassék", ezen indítványra azt a határozatot jelzi a jkv., hogy „az az iskolaszéki jkv. tárgyalásánál elintéztetett"; pedig az iskolaszéki jkvben egy árva szót sem találni róla ! Ez tehát megint csak olyan kibúvó, mint a magyar nyelv ügyénél a mi esperességünkben — itt a magyar alföldön — megszoktuk ; a minek legkiáltóbb bizonysága mindjárt azon második indítványom eddigi sorsa, hogy az esperességi gyűlések alkalmával tartatni szokott gyámintézeti istenitisztelet ezután magyar nyelven tartassék. Mikor ezt Nagylakon először indítványoztam, kiírtán leszavaztak ; többek közt olyan formát is mondott az egyik