Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Tátraaljai esperesség

•289 által behatólag tárgyalt, költségvetésből örömmel győződött meg arról, hogy az évi 20 ezer forintot haladó kiadást az esperesség főtanodai pénztára ez idő szerint még fedezni képes nem látta elérkezettnek az időt arra, hogy a beadott indítványok tárgyalásába bocsátkozzék. Az ominosus téves informácziók alapján a békésmegyei hatóságnál is visszatetszést szült s a hírlapokban úgy az esperesség, mint főleg annak kipróbált jellemű esperese ellen a hazafiatlanság vádjára szolgált csorvási ügyben a váltott hivatalos iratok felolvastattak. A közgyűlés az esperes hivatalos eljárását teljesen korrektnek találván megvetésének adott jegyzőkönyvében kifejezést mindazok iránt, a kik igaz ok és alap nélkül a hazaárulással tökéletesen egyértelműnek bélyegzett pánszlávizmus bűnével illetni nem átallották azt a férfiút, a ki iránt az esperesség készséggel ragadja meg az alkalmat arra, hogy iránta bizodalmát ezúttal is kifejezze. Fontos lépést tett a közgyűlés szarvasi főtanodánk s tanárainak anyagi jóléte s jövője biztosítására az által, hogy a tanári nyugdíjintézet alapszabályait elfogadva a már eddig is 7000 forintot haladó alapítvánnyal rendelkező s nagyon is égető szükséget képező intézetet megalkotta. Az esperesség néptanítói közül ez alkalommal a Zsedényianumra Brózik Gusztáv tót-mezőberényi, Lukács János semlaki, Schubkegel István szab. sz. tornyai tanítók lettek folyamodványaik tekintetbe vétele mellett elfogadva. A népiskolai szék jegyzőkönyvének felolvasásából örömmel győződött meg a közgyűlés arról, hogy az esperesség egyházai a jövő nemzedéknek úgy vallásosan hazafias nevelése, nemkülönben a magyar nyelvnek fokozatos, már eddig is szép eredménnyel dicsekedő fejlesztése körül a múlt évben is nagy áldozatkészséggel s nem csekélyebb eredménnyel versenyeztek. P. S. A tátraaljai esperesség f. é. aug. 20. napján tartotta Nagy-Szalókon ez évi közgyűlését, melyet az előbbi napon előértekezlet, ezen a napon pedig reggel 8 órakor a lelkészek és tanítók testvéri gyónása az Fr asztalához való járulásával és azután ünnepélyes gyámintézeti istentisztelet előzött meg. A gyónást Bartal Andor batizfalvi lelkész magyar nyelven végezte, a gyámintézeti beszédet pedig a helybeli négyhangu férfikar által előadott ének elhangzása után Hojts Pál kislomniczi lelkész tartotta. A gyűlésnek ns. dr. Szontagh Miklós esp. felügyelő úr által történt megnyitása után nt. Szalagyi Mihály főesperes úr meleg szavakban tartott részletes évi jelentésében előadta az esperesség mult évi bajait és örömeit. Az előbbbieknél mély részvéttel emlékezett meg az esp. felügyelő úr kedves nejének korai elhúnytáról, és a villámcsapás által okozott nagylomniczi tűzvészről. Az utóbbiaknál különösen kiemelte az esp. felügyelő úr egyhangú újbóli megválasztatását, kit az esperesség még a mult télen a választás után küldöttségileg fölkeresett és hivataába iktatott, továbbá az egyházaknak az uj rendezet szerint történt szervezkedését, üdvözölvén egyúttal az uj tisztviselőket, különösen a felügyelőket;és főtisztelendő Czékus István püspök úr által az esperesség legtöbb egyházaiban véghezvitt visitatiót, melegen megköszönvén az egyházaknak és egyeseknek ezen alkalomnál mutatott buzgóságukat és hozott áldozataikat. Azonkívül a jelentésből általánosan még megjegyzendő, hogy míg egyrészt egyes egyházak ez évben is tetemes segélyben részesültek, úgy másrészt mások, sőt a segélyezettek is megint nagy áldozatokat hoztak. Ezután a gyűlés az esperességi jegyzők, pénztárnok, dékánok és törvényszéki tagok megválasztatásán kívül a napirenden levő kérdések tárgyalásánál egyebek közt következő említésre méltó határozatokat hozott : a) Egyházunknak a főrendiházban való képviseltetése, mint uj lépés az egyenjogúsághoz, örömmel üdvözöltetik. b) Az eperjesi kollégiumnak, valamint a középtanodáknak külön szavazati jogot a kerületi gyűléseknél az esperesség megadni nem kiván. c) A VI sz. kir. városi esperesség azon javaslata, mely szerint az uj rendezetnek a papválasztásra és a vagyon ellenőrzésére vonatkozó pontjai a városi egyházakra nézve hatályon kivül helyeztessenek, el nem fogadtatott és az egyenlőség és egyenjogúság elvénél fogva kimondatott, hogy a rendezet úgy a városi, mint a falusi egyházakra nézve egyformán kötelező erővel birjon. d) A kerületi eperjesi theologiai intézet négy évi tanfolyamra való berendezését, tekintettel a pozsonyi egyetemes akadémiára, mely elégséges arra, hogy kis egyházunkat elegendő számú papokkal ellássa, az esperesség nem pártolja, sőt óhajtja, hogy az erők lehetőleg összpontosíttatnának. e) Egy felsőbbfoku leánynövelde felállításának eszméjét pártolja ugyan az esperesség, de anyagi áldozattal hozzá nem járulhat. f) Az egyházi és iskolai szükségleteknek közálladalmi költség általi fedeztetését illetőleg az autonomia megóvásának czéljából, főképen az esp. felügyelő úr hosszabb indokolása folytán indítványoztatik, hogy az állami segély a szükségletek egy harmadát túl ne haladja. g) A Baldácsy-alapítvány jövedelmének egy harmada a püspökök fizetésének fölemelésére, a többi két harmad pedig szegény egyházak, lelkészek és tanítók felsegélyezésére fordíttassék. h) A supplicatio által összegyűlő segélytől nem kiván ugyan az esperesség egy iskolát sem megfosztani, de óhajtja, hogy a beszedésnek más módja léptessék életbe. i) A hittanjelölti vizsgálatokra nézve az egyetemes bizottság javaslata fogadtatott el. k) Az esperességi jegyzőkönyvek ezentúl magyar nyelven is fognak szerkesztetni a német mellett. 1) A végén olvastatott a kir. tanfelügyelőnek egy átirata a magyar nyelv tanítására vonatkozólag, mely alkalommal a főesperes úr arra intette a tanító urakat, hogy a vallásos nevelés mellett különösen hazafias szellemben oktassák a gyermekeket és ápolják a magyar nyelvet. A gyűlést követte azután kedélyes közebéd a Weszterféle szállodában, melynél a toasztok hosszú sorát ns. esp. felügyelő úr ő Felsége a királyra kezdte meg, melyet a jelenlenlevők állva hallgattak meg és lelkesen megéljeneztek. Faix Mihály. Pestmegyei evang. tanító-egyesület alakuló gyűlése. — A pestmegyei esperességbeli tanítóknak egy kis töredéke részéről már évek óta kísérletek tétettek egy esperességi tanítói egyesület létesítése czéljából, de eredménytelenül. A nevezett esperességhez tartozó czinkota-csomádi-aszódi tanítói körnek folyó évi junius 9-én tartott értekezletén is