Evangélikus Egyház és Iskola 1885.
Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Szászok igazsága
130 mit ez ügyben még czikkem közzététele előtt tett és e becses lap folyó évi 18-dik számában köztudomásul, nyilvánosságra is juttatott. Hogy ezen tanítói egylet tovább is ment s a néptanítók nyugdíjazásáról szóló törvényczikk" módosítása ügyében a különféle tanítói egyletekhez figyelemre méltó fölhívást is külde szét, csak méltó elismerésünket érdemli meg; mert ez rég óhajtott és szükségképeni közóhajunk vala, a melyet — adja a mindenható Isten, — óhajtandó siker is koronázzon. Hogy azonban a pozsonyi t. tanítói egylet ebbeli törekvése és intézkedése nem leend méltó siker nélkül az majd megválik, midőn a tanítói egyesületek itt-ott megtartják, közgyűléseiket a hol a nyugdíjazásról szóló törvényczikk módosítása, mint minden tanítóra nézve életbe vágó kérdés, minden bizonyára tárgyalás és megbeszélés alá fog kerülni, a mint ezt már Somlyóvidék ev. tanító egyesületének áprilishó 23-kán Nagy-Alásonyban tartott közgyűlése méltóan bizonyítja. Midőn e lapban egyrészről a t. pozsonyi tanítói egyletnek, mint Somlyóvidéke ev. tanító egyesületének ez ügyben való buzgó eljárásukért tiszttársi elismerésemet nyilvánítanám, másrészről sietve s tiszteletteljesen fölhívom a minden rendű és jellegű, akár tanítói körök, akár pedig egyleteket — melyek épen most nyári vizsgák után megszokták tartani gyűléseiket, vagy úgynevezett értekezleteiket, hogy „a néptanítók nyugdíjazásáról szóló törvényczikk módosítását" vegyék tárgyalás alá, ebbeli véleményüknek érvényt szerezni el ne mulaszszák, másodszor, a hol nem lennének, a mint az nálunk — Pestmegye esperességében sincs — tanítói körök az országos szabályzat szerint tanítói egyesületekké szervezve, azok igyekezzenek, olyanokká egyesülni és szervezkedni, hogy igy országosan is, törvényes és jogos tényezőkül ismertessenek el. Tiszttársak! Adjunk jelt életrevalóságunkról ! Buzdúl- j junk és mozogjunk!! Rég beismert igazság az már az életben, hogy a ki élni akar ez ügyes bajos világon, annak csakugyan mozognia kell, különösen e mai nyüzsgős korszakban, a hol gőzerővel való látás-tutás, — kegy haj hászás — és protektio szerzéstől függ az ember mindennapi darab kenyere. — Ettől azonban ments meg jóságos Istenünk! Nincs is rá szükségünk, mig a becsületesség határai között mozgunk és tisztünket híven, igazán és lelkiismeretesen teljesítjük! — Mi a nemzet méltó napszámosai vagyunk tehát egyszerű, de méltányos bérünkre, s ezt méltóan s tisztünkhöz illően, érdemeljük is meg!!! Micsinay Pál, a domonyi ev. egyház tanítója. 3 S Ii ?" 0 Ii D. Szászok igazsága. IV. Mottó: Ha a ti igazságtok feljebb nem bővölködendik az Írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen nem mehettek be a mennyeknek országába. Máté 5. 20. Az „Ev. Egyház és Iskola" 1884. évi 6., 9., 15. számában ugyanezen czím alatt megjelent czikkek írója meg fogja engedni, hogy az erdélyi magyar evangélikusoknak a szászok mostoha bánásmódjával átszőtt történetéhez én is egy adattal járuljak. A türkösi magyar evangélikusok Brassó megyében régi idő óta a csernátfalusi anyaegyházhoz tartoznak. — Vasárnaponként odajárnak a templomba, de hétköznapokon isteni tiszteletüket a türkösi iskolában tartják a közöttök lakó tanítónak, ki egyszersmind felszentelt segédlelkész vezetése alatt. Építhettek volna ők már régen templomot; mert mig a csernátfalusi anyaegyház 1738 lelket számlál, addig a türkösi hivek száma 1816, — Azonkívül a türkösi hivek sokkal gazdagabbak, mint a csernátfaiusiak. Ámde a szászok, a kik még az egyházi élet fejlődésének is ellenségei, ha az magyar jellegű, a templom építésre irányuló törekvéseket a maguk raffineriájával igen ügyesen mindig eltudták nyomni. — Végre a mostani segédlelkész Kis Árpád kifogott a privilegiumos hősökön s a templom, a folyó évi márczius hó végén elkészült. A szász consistorium erről értesülvén, kiküldte az esperest, hogy a templomot a türkösiek kívánsága szerint áprilhó 6 án szentelje fel. Es az esperes Urunk születése után 1885. áprilhó 6. d. e. 9 órakor tengernyi nép jelenlétében felhágott a főajtó lépcsőzetére, kezébe vette a templomkulcsot és tört magyarsággal tudtára adta a tiirkösieknek, hogy „ezt a templomot a türkösi hivek építettékés én azt a közhasználatnak ezennel átadom, menjetek be hát nagy ihatósággal-) a templomba!" A felszentelés megtörtént, az esperes azt végig nézte s csak akkor hallatá újra szavát, mikor a díszebéden a pecsenyét már körülhordták, akkor is, hogy német felköszöntőt mondjon az osztrák császárra, a miből a hétfalusiak persze csak annyit értettünk, hogy most inni kell. Ebéd után az esperes az örvendező csángóknak kijelenté, hogy „a templom mától kezdve zárva marad", aztán ott hagyta őket a faképnél. Lehetetlen azt a jelenetet leírni, a mely erre a kijelentésre következett. A csángók boszankodtak, egyesek átkozódni kezdtek, a Brassóból és a vidékről összegyűlt vendégek pedig kaczagtak. Igy végződött az épületes ünnepély az esperes meg lehet magával elégedve. A templom pedig már két hónapja, hogy zárva van, a falára valami kópé csángó gyerek nagy betűkkel felpingálta : Adtál Uram csöt, nincs köszönet benne. Az esperes eljárása következetlen volta mellett, azok előtt, a kik a viszonyokat nem ismerik érthetetlen is. — Megkísértjük tehát annak magyarázatát adni. A türkösiek s templomépítéssel együtt az anyaegyházzá való alakulást is kimondották. Más felekezeteknél a hitélet ilyetén jelenségeit örömmel szokták üdvözölni. — Nálunk máskép áll a dolog. A szászok az új magyar egyházak alakulásának kézzel-lábbal ellene dolgoznak, — mert minden új magyar evang. ekklézsia alakulásakor két szavazattal erősödnek a magyarok az esperességi gyűlésen. Ezért gördítettek a brassói magyar evangélikusoknak is ') A türkösiek a felszentelésig nem tudták h. a templomot ők építették, 2) A helyett : áhitatossággal. Az esperes bizonyosan az ünnepélyt követő díszebédet forgatta elméjében azért botlott a nyelve. 3) Az esperességi gyűlésre minden ekklezsia két képviselőt küld.