Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Prot. egyházi képviselők a felső házban (Kondoros György)

108 zetű tankönyvek használata által? Vagy van annyi pénzünk^ hogy évről-évre uj kiadást rendezhetünk? S feltesszük, hogy egyik tanár a másik által szerkesztett tankönyvet változás esetén elfogadja? Ne zavarjuk össze a főiskolát, a közép s elemi iskolával. Az akadémiai hallgató kezébe nem irott füzet nem is tankönyv — vezérfonál — hanem jegyzet-füzet való. így van ez Németországban, az általán legtökéletesebbnek ismert egyetemi rendszer hazájában. „Ott — mondja Szabó József — mindenki el van látva jegyzettel s hegyes szögben végződő tentatartóval s azt a padba szúrják. A padokban látható számtalan ilyen lyuk, a szorgalom időarányos nyilvánulása. A jegyzeten alapul — s abban nyilvánul a tanuló tudományos élete. Abba gyűjti a tanár által közlött ismeret anyagot, azt bővíti a tanár utmutatása mellett végzett önálló kutatása folytán nyert anyaggal s abból dolgozza fel ön- és czéltudatosan tudománya egész körét s készít ő maga — magának „vezér fonalat" — a vizsgálatokra. Ha erre nem képes, — a tudomány csarnokába avatatlanul lépett be s ugyanonnan kontárként lép majdan ki is. Mert elvégre is — a főiskola mindent nyújthat, de 3 dolgot csakugyan nem nyújtott még soha és sehol : hivatást, előkészültséget és szorgalmat. Szóval a tankönyv csak annyiban alkalmasabb segédeszköz az akadémiai pályán az irott füzetnél, amenyiben mind a kettő alkalmatlan, — azért, ha minden áron erőszakolni akarjuk — egyszersmind jelentsük ki azt is, hogy mi az akadémiát — nem akarjuk valódi akadémiává fejleszteni, (miről majd lentebb) hanem megelégszünk, ha az főiskola helyett, nagyiskola s hallgatói, főiskolai hallgatók helyett, nagyiskolás gyermekek lesznek. (Folytatása következik). Protestáns egyházak képviselői a főrendiházban. Magyarország két törvényhozó testülete mostanáig főrendiház és képviselőház nevet viselt. A kormány javaslata a főrendiházat a jövőben felsőháznak kívánja nevezni. Nincs ok, a mely e névcserét szükségessé tenné, sőt értelmetlen, helytelen ez elnevezés nálunk a hol nincsen alsóház. Vagy talán készen van már olyan törvényjavaslat is a miniszterelnök fiókjában, a mely a képviselőházat alsóházzá degradálja? Erre csak az volna a megjegyzésem, hogy előbb kellett volna alsó- és csak azután felsőházat kreálni, nem pedig megfordítva. En sokkal helyesebbnek ítélem a főrendiház és képviselőház megszokott és történelmi múlttal biró elnevezéseket, azért a mig csak lehet főrendiházról fogok beszélni. Annál is inkább, mivel most az bir reánk legnagyobb érdekkel, ami a főrendiházban és a főrendi házzal történik. Némelyek vitatják, hogy az egyházak képviselőinek nincs semmi keresni valójuk a főrendiházban. Az egyház ne ártsa magát a politikába; a püspökök ne törjenek világi hatalomra, ne vágyakozzanak külső fény után. Szerintök a ker. vallás, főként a prot. autonómia kárhoztat minden törekvést az állam ügyeibe, dolgaiba befolyni akarni. Ilyen s ezekhez hasonló rozsdás fegyverekkel akarják kikergetni a főrendiházból, vagy be se ereszteni oda az egyházak képviselőit. Mily félreismerése ez a valódi tényállásnak, mily zűrzavara az ide nem tartozó fogalmaknak! Hiszen itt szó sincs, de nem is lehet arról, hogy az egyházak, a mi egyházunk legalább, olyan szerepre vágyna a főrendiházban hogy annak működését rendeltetésétől elterelje s saját felekezeti czéljaira felhasználja. A mily merész, ép oly igazságtalan az az állítás, mely szerint, ha az egyházak képviselői bent hagyatnak a főrendiházban az nem lesz politikai testület, hanem felekezeti zsinat. Az evangelikus egyház nem mint ilyen akar bejutni a főrendiházba, hanem mint magyar egyház. Ha a magyar Budapest, a magyar bírói kar, a magyar kir. egyetem stb. méltóknak, érdemeseknek ítéltetnek arra, hogy képviselőik a főrendiházban helyet kapjanak, akkor a magyar protestáns egyház, legalább is tizszer annyi érdemmel bir. mint amazok együttvéve, hogy képviselői az elsők között hivassanak meg az ujjá szervezett főrendiházba. Ha Mocsáry úr megengedhetőnek véli, hogy a felekezetek magyar földön éljenek, magyar törvényeknek engedelmeskedjenek, magyar nyelven beszéljenek, a magyarság ügyének szolgáljanak a közéletben, engedje meg nekik, hogy bejussanak a főrendiházba, ott is e szent ügynek fognak szolgálni ők hivatással és a legnagyobb odaadással. A magyar protestáns püspököknek csak oly joguk és kötelességük a hazát szolgálni, mint a magyar mágnásnak, akár a közéletben, akár a képviselőházban, akár a főrendiházban. Már a róm. kath. püspökök túlságos közvetelődzései e javaslattal szemben én sem tudom helyeselni. Ha az esztergomi primás úgy akar bejutni a főrendi házba, mint egyházának képviselője, akkor neveztessék az egyházak képviselői között; ha pedig mint N. N. születésénél, vagy nyert rangjánál fogva, s ezt többre becsüli állásánál, akkor mondassék róla, hogy mint r. kath. egyház képviselője sorakozik mindjárt az uralkodó ház tagjai után, de nem mint herczeg Simor, vagy mit tudom én micsoda. Andrássy Gyula gr. indítványozta, hogy az egyes egyházfők, ne mint egyes egyházak képviselői vétessenek fel a törvényjavaslatban, hanem mint ősi jogok és kiváltságok élvezői továbbra is ezek birtokában meghagyassanak. A protestánsok e jogok és kiváltságok birtokában ugyan nem voltak, de azt hiszem hogy ama módosítvány rájok is vonatkozik; s ebből azt következtetem, hogy egyházunk minden püspöke, minden kerületi és egyetemes felügyelője jogosítva van a fent említett jogok és kiváltságok élvezésére. Mert ha a nemes gróf, ama indítványával oda czélzott, hogy ne vétessék tekintetbe az egyházban viselt állás, hanem az a birtok, a mely minden r. kath. püspököt, a magyar mágnások sorába emeli; akkor módosítványában ismét csak mellőzve vannak a prot. püspökök. Mert a földbirtokos r. kath. püspökhöz sokkal nagyobb joggal sorakozhatnak (a mi a vagyont illeti) a hatvani Deutschok, vagy a megyeri Krauszok, mint a protestáns püspökök. Még csak egyet. Tek. Dohnányi úr e lapok 10-ik számában e tárgyú czikkében hozzám szólva azt mondja : Kondoros úrnak tudnia kell, hogy e törvényjavaslat kinevezési alapra van fektetve. Az én válaszom erre az, hogy a javaslat határozottan nincs kinevezési alapra fektetve. Ezt bővebben magyaráznom felesleges, tudja mind a ki a t. javaslatot olvasta. Hogy ki fogja