Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Prot. egyházi képviselők a felső házban (Kondoros György)

109 kinevezni azt a három püspököt, a ki meghivatik a főrendiházba, ha e törvényjavaslat megerősítést nyer, erre ismét az a válaszom, hogy senki; mert a javaslatban világosan ott áll — ezt Tek. Dohnányi úrnak tudnia kell — „a hivatalban legidősebb három püspöke." Erre ismét azt mondom, a mit kezdettől fogva hangoztattam, ne három, hanem valamennyi. Kondoros György. BELFÖLD. Az egyházi bíróságokról. (Folytatás). IY. FEJEZET. Az egyházi bíróságok előtti eljárás előzményei. 22. §. Minden magánosok által egyházi tisztviselő ellen emelt panasz és minden az egyházi bíróságok illetősége elébe tartozó követelés, mielőtt a bíróság elébe vitethetnék, — a főesperesnél, ha a panasz a főesperes és esperességi felügyelő vagy egyházkerületi tisztviselő ellen irányul ; vagy a követelés egyház által az egyházmegye ellen, egyházmegye által saját megyebeli egyház vagy más egyházmegye ellen támasztatik, a Superintendensnél bejelentendő. 23. §. A főesperes vagy a superintendens a nála bejelentett panaszt megvizsgálja, a tényállást felderíti, esetleg a panaszlottat a maga igazolására felhívja, ha a panaszlevélből vagy egyébként a panasz alaptalanságáról meggyőződik, a panaszlót felvilágosítja, kisebb köteleségsértés esetében a panaszlottat meginti, vagy megdorgálja, és ekként vagy a felek kibékítése utján a panaszt megszüntetni iparkodik. 24. §. Követelés esetében a főesperes vagy superintendens a felek között a barátságos egyességet megkísérti. 25. §. Ha panasz esetében a főesperes vagy superintendens közbenjárása esetleg a panaszlott megintése vagy rendreutasitása eredménytelen maradt, követelés esetében a barátságos egyesség a felek között nem sikerült, a főesperes vagy superintendens a panaszlót vagy követelőt panaszával, illetve követelésével a birósághoz utasítja, a panaszló vagy követelő félnek arról, hogy közbenjárása sikertelen maradt, illetve hogy a barátságos egyesség nem sikerült és panaszlót vagy követelő felet panaszával vagy követelésével a birósághoz utasította, bizonyítványt kiszolgáltat és mindezt az esperességi, illetve a kerületi közgyűlésnek tudomás végett bejelenti. V. FEJEZET. A fegyelmi eljárásról. 26. §. Egyházi vétség miatt a bíróság által a fegyelmi eljárás elrendelhető egyházi hatóság hivatalos megkeresvénye folytán, magánosok panaszára vagy egyházi tisztviselő saját kérelmére a közvádló és vádlott meghallgatása mellett. 27. §. A fegyelmi eljárás elrendelése iránti megkeresvényben, úgy szintén a magán fél által beadott panaszlevélben a tények (cselekvények vagy mulasztások), melyek miatt a fegyelmi eljárás elrendelése kívántatik és az azokat támogató bizonyítékok elősorolandók. — Magán fél panaszleveléhez azon felül a 25. §-ban említett bizonyítvány is csatolandó. Az egyházi tisztviselő kérvényében, melyben a fegyelmi eljárást önmaga ellen kéri elrendeltetni, előadandók az indokok, melyeknél fogva és a tények, melyek miatt, a fegyelmi eljárás elrendelését kívánja és azon tények, melyekkel ártatlanságát kimutathatónak tartja. 28. §. A fegyelmi eljárás megindítása iránti megkeresvény, magán fél panaszlevele és a tisztviselőnek a fegyelmi eljárás önmaga ellen leendő elrendelése iránti kérvénye a törvényszék elnökségénél benyújtandó. 29. §. A törvényszéki elnök vagy alelnök a megkeresvény vagy panaszlevél másolatát a panaszlottnak kézbesitteti és őt annak hátára irt végzés által felhívja, hogy magát az ellene emelt vádak ellen a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt igazolja. 30. §. A 15 nap elteltével az elnök vagy alelnök az iratokat — még akkor is, ha a panaszlott ezen idő alatt az ellene emelt panaszokra nem nyilatkozott volna, — a közvádlónak inditvány-tétele és indítványának 15 nap alatt leendő benyújtása végett kiadja. 31. §. Miután a közvádló indítványa az elnöknél beérkezett, az elnök a bíróság tagjait 15 nap alatt az ügy tárgyalására összehívja és egyidejűleg az ügy előadását egyik világi közbiróra bízza. 32. §. Ha a bíróság az ügyet kellően kideritve találja, azonnal a vádlott vád alá helyezése vagy az eljárás megszüntetése iránt határoz. Ha ellenben az ügy kiderítésére vizsgálatot lát szükségesnek, előzetesen azt rendeli el és annak teljesítésére az ügy tárgyalásában részt nem vett egyik világi közbirót küldi ki. 33. §. A kiküldött biró a helybeli egyházi elöljáróság két tagjának jelenlétében kihallgatja a vádlottat, a panaszlót ; és a tanúkat, az utóbbiakat, ha alapos aggodalom forog fenn arra nézve, hogy a törvényszék előtti megjelenésük nem lesz lehetséges, vallomásuk döntő befolyással bírni látszik és megesketésük ellen aggály nem forog fen, meg is esketteti, megvizsgál minden körülményt, mely az ügy felderítésére szolgál és az összes iratokat a közvádlóval közli. 34. §. A közvádló szintúgy mint a vádlott, ha a vizsgálatot hiányosnak tartják, — annak kiegészítését kívánhatják. 35. §. A vizsgálat befejezése illetve kiegészítése után az iratok vételétől számítandó 15 nap alatt köteles a köz vádló indítványát az összes iratokkal együtt a fegyelmi bíróság elnökénél benyújtani. 36. §. A közvádló indítványa felett a fegyelmi bíróság határoz. — Ha a bíróság a közvádló indítványával ellenkezőleg az eljárás megszüntetését határozta el, — a közvádló ezen határozat ellen felebbezéssel élhet. 37. §. Ha a bíróság vádhatározatot hozott, — akkor az elnök az ügy tárgyalására határnapot tüz ki, melyre a közvádlót, a vádlottat és a tanúkat vagy szakértőket megidézi. 38. §. Vádlottnak joga van a tárgyalásnál védővel megjelenni és előzetesen az elnöknél az iratokat betekinteni és azokat lemásolni. 39. A tárgyalás szóbeli és nyilvános. — A törvényszék elrendelheti a nyilvánosság kizárását, ha azt a közerkölcsiség tekintetéből szükségesnek találja, vagy ha