Evangélikus Egyház és Iskola 1884.
Tematikus tartalom - BELFÖLD - Pestmegyei esperesség
•290 •után a tisztikar következőleg választatott meg : Főjegyző Melczer Gyula, aljegyző Frenyo András, esp. pénztárnok LauTcó Károly, özvegy-árva-pénztárnok Kiss Endre, ellenőr Jankó Károly, körlelkészek lettek Frenyó András, Jankó Károly, Bubovszky Nándor, Endreffy János, Zvarinyi János, Margóesy és Blázy Lajos. Egyik főtárgya a gyűlésnek volt az aszódi algymnásium állami segélyezésének ügye, melyet az esperesség a kerületnek hathatós pártolásába ajánl, maga nem lévén képes a 2500 frtnyi hiányt pótolni. Ugyanily értelemben nyilatkozott az esperesség a selmeczi lyceum 8000 frtnyi hiányának pótlásáról. Tárgyaltatott Vjpest leányegyház ügye, amennyiben örvendetesen értesült a közgyűlés arról, hogy ott 1200 ev. lélek lett összeírva és 150 ev. gyermek látogatja az ottani állami iskolát. Ezen leányegyház azonban, melynek, temploma és paplaka akkor, mikor még nem állt a pestmegyei esperesség fenhatósága alatt, csőd utján ment veszendőbe, annnyira megcsüggedt, hogy ujjá szervezése nagy nehézségekkel jár. Ezen ugy kiván az esperesség segíteni, hogy a rákos-palotai anyaegyház lelkészén, mint főnökön kivül, Bolla János állami néptanító személyében levitát alkalmaz és az esp. elnökséget kiküldi, hogy a levitái állomás é3 a presbyterium szervezését eszközöltesse. Örömmel vette tudomásul az esperesség, hogy a bényei egyházban Puky Márton felügyelő és Kemény Dezső lelkész j buzgó fáradozásainak sikerült egy az egyház nevére bekebelezett de a falusi község által usurpált 20 holdas, évi 600 ftot hajtó rétet az egyház részére visszaszerezni. A Pestmegyében végzett canonica visitatio folytán uj hiványi főkönyv alapíttatott, melybe a papi és tanítói fizetések a jelen állás szerint be vannak igtatva. E munkát végezte Melczer Gyula főjegyző. Az esperességi gyámintézet 219 frtot gyűjtött, Csővárt, Kis,- Újfalut, Kaskantyút 51 frtal segélyezte, Fóth és Káva folyamodókat, pedig a felsőbb gyámintézeteknek és a Gusztáv-Adolf-egyletnek pártolásába ajánlotta. — A Leopoldianumra adott 35 frtot. Alesperes beterjesztette évi jelentését az iskolaügyről, mely kedvező állapotokról tesz tanúságot. A magyar tanítás esperességszerte virágzik a vegyes nyelvű iskolákban. — Nagy port vert fel a vadkerti egyik tanitó hiványi és a másiknak lakás ügye, melyet azonban sikerül az igazságnak megfelelőleg elintézni. Végre esperességi felügyelő beadta lemondását, melyet a közgyűlés tüntető rokonszenves nyilatkozatok közben fogadott el, meg lévén arról győződve, hogy Földváry Mihály újra meg fog választatni. — KÜLFÖLD. A modern rationalizmus. Ha a rationalizmus alatt a természetfeletti, valódi kijelentés tagadását értjük, akkor joggal szólhatunk modern rationalizmusról is, melynek sok jeles képviselője a jelen theologiai életben oly nagy munkásságot fejt ki. Ezen irány különféle elágazásai mellett is egynek tudja magát a külső, reális kijelentés tagadásában, — s ha ezen állásponton mégis kijelentésről beszélnek, úgy alatta Istennek viszonyát, önvonatkozását az emberi szellemhez, azaz azon proczeszszust értik, melyben az Isten minden vallásos egyénnek magát kijelenti. Ezen folyamattól elválaszthatatlan az emberi szellemnek önvonatkozása vagyis fölemelése az Istenhez, helyesebben mondva: ez a vallás, amint a vallásosság subjektiv formájában nyilatkozik. — Mint látjuk, itt vallás és kijelentés kölcsönös vonatkozásban gondolandók, mindkettő korelát fogalom, vallásnak és kijelentésnek ugyanaz a tartalma, t. i. Istennek s az embernek kölcsönös kijelentési viszonya ; — a kijelentés addig terjed, ameddig a vallás, s hol vallásra akadunk, van kijelentés is. Ez állásponton tehát a pogány vallás is kijelentésre hivatkoznék, pedig tudjuk az írásból, 1 hogy a pogány vallás mindenütt a gonoszra vitetik vissza. A kijelentés azon pont, melyen a „modern theologia í l rendszere hajótörést szenved. Hase, Biedermann, Pfleiderer és Lipsius dogmatikai és vallásosbölcsészeti művei ferde kijelentési fogalmon alapulnak, — A modern rationalizmusnak napjainkban három irányát lehet megkülönböztetni. I. Különösen kiemelendő Hase jénai kiérd, tanár ästhetikai rationalizmusa, mivel theologiai felfogása még ma is azon alapúi. Követőkre ugyan nem talált, mindamellett nagy befolyást gyakorolt főleg a műveltebb körökre. A múlt századbeli vulgaris rationalizmussalszemben, melyet „Hutterus redivivus" cz. műve és a weimári generalsup. Röhrrel folytatott polémikus iratai által csaknem egészen megsemmisített, egy művészi u. n. ästhetikai rationalizmust képvisel. Rationalista Hase azért, mert kijelentés alatt az isteni szellemnek a vallásos egyénbeni öntudatra ébredését érti, s amellet tanítja a vallásos eszmék szemlélését is, vagyis, ki az isteniben részesülni kiván, azt előbb szemlélnie kell. A „ratio"-hoz. szükséges ctiafrrjaig is, a mi épen a valásos eszmék szemlélése. Mint látjuk, ezzel a rationalizmus szebbé, tartalmasabbá lett. — Hase theol. működését tekintve állithatjuk, hogy egyháztörténeti és polemikus ritka szép ízléssel és művészileg szerkesztett számos munkája által nagyobb befolyást gyakorolt az evangy. prot. theol. világra, mind rendszeres theol. műveivel 2. Művészilég építette föl a történetet Ízléses, néha azonban talányos egyenkénti képekben, 1 úgy hogy a tübingai Baur nem ok nélkül nevezé e történetírást „mozaik munkának". — Polemikája egyedül a romanizmus körül forog, mig az evangy. positiv gondolatok kiépítésében néha igen hiányos. A theologiai irodalomban eddig izolálva áll, azonban u. n. „haseféle aera" ma is létezik. II. Biedermann 3 Zürichben a metaphyzikai és Pfleiderer 4 Berlinben az u. n. spekulativ rationalizmus, álláspontján áll. Biedermann a vallásban a végetlenben szellemnek a végeshez való kölcsönös vonatkozását látja; a végetlen szellem a végesben, a véges szellem pedig a végetlen,tárja ki magát, első a kijelentés, második a hit fogalma. De mivel csak a véges szellem személy, mert a szellem csak az érzéki organizmusban fejlődik, úgy tényleg nem igen létezik kölcsönös viszony Isten s a vallásos embér között fIsten itt csupán „actus purus", tisztán mozgás ; valódi kijelentésről ezen állásponton természetesen szó sem lehet. Biedermann nézete a metaph. rationalizmus szellemének jellegét viseli magán 1 1 Kor. 10. 20. Eph. 2. 5. 2 Hutterus redivivus. Gnosis. Dogmatik. 3 Christi. Dogmatik. 4 Grundriss der Dogm. u. Sittenlehre. — Religionsphü.
