Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - Cikkek - Mohamedánismusról. Láng A.

28 hozta létre és tartja fenn a „ Vasárnap "-ot, ezen a nyelven terjesszük azt. Hogy e lap miként igyekezett legutóbbi félévi pályafutása alatt feladatának megfelelni, az olvasót valláserkölcsileg építeni s tanuságosan szórakoztatni, azt látjuk e folyam dús tartalmából, melyet e rövid ismertetésben mutatok be az olvasónak. A mult évi július 1-töl deczember 31-ig terjedő félévi folyam 12 füzetéről szólok. A rovatok e régiek. A lap élén rendszerint szent énekekkel találkozunk. E rovatnak egyik buzgó munkása folyvást a jeles énekszerzó' és fordító Melczer Gyula. Egyik fordított énekének el só' verse így hangzik : „Jól épít az, A ki igaz, S Istenben van bizalma; 0 Jézushoz Hó' hitet hoz, S nála lesz bó' jutalma. Azért benned Jövet, menet, J ézus! reményben élek, • Ma és régen S ha jő végem, Elve, halva nem félek." (A tótban „Dobré staví" stb.) Egy másik éneke így kezdődik : „Oh drága vér Emberi bér, Mit sebéből onta A mi kedves Jézusnak, Hogy a bűnt lerontsa." (A tótban „0 krev draha" stb.) Török József „O-év este" czímű imája a legszebbek egyike, úgyszintén Sántha Károly hymnusza „Luther 1483—1883" czímen egyik legszebb gyöngye e félévi folyamnak. A szent énekek és imák után következnek a valláserkölcsi czikkek, melyeknek czímei: „Aratáskor", „Ne hanyagold el lelkedet", „Bízzatok Istenben mindenkor", „Annak okáért mihez bizol?" „A reformáczió évfordulatán", „Karácsonkor" stb. Elbeszéléseket írtak: Varga Lajos „A kendermagos jércze" és „Az Isten is papnak teremtette", Molnár Sámuel „Eperjesi mészárszék", „Hogy fogott ki rajtok?" „A tébolyodott", „Talán jobb lesz az asszony király" és „Czifra Kata", Babay Géza „A lelkipásztor és hallgatója", Nagy Imre „A süveg" és „Egy öreg Úr", Földesi Péter „Az Isten házában", Szegedi János „Panni nénénk öröme" stb. czímek alatt. A költemények czímei: „Péter utódai", „A reformáczió emlékezete", „Hit, remény, szeretet" Babay Gézától; „Imádkozzál" és „Luther szelleme" Melczer Gyulától; „Bukovinai véreinkhez", „Hogyan akarta megfogni Luthert a serfőző s hogy fogta meg Luther a serfőzőt" ? Tomka Károlytól stb. Luther születésének 400-dos jubileuma alkalmából a „Vasárnap" majd minden száma a nagy reformátor mély vallásosságát és rendületlen hitét jellemző több tanulságos kisebb czikkel kedveskedett az olvasónak, Thomay József tollából a következő czímeken: „Luther a Jézus Krisztusban való hitről. Luther Isten csodáiról a természetben. Luther a keresztségről. Luther a szeretetről. Luther az imádságról. Luther Agosta városában. Luther levele Melanchtonhoz Agosta városából 1530. Luther arról, hogy a félrevezetettekkel szemben elnézők, a félrevezetőkkel szemben pedig szigorúak legyünk stb." Thuri Etelétől egy hosszabb czikksorozat vonja magára a figyelmet „Bibliamagyarázat gyermekek és ifjak számára" czím alatt. Tárgya: a világ teremtése, az éden, az első bűn, Ádám és Éva állapota az eset után, Káin és Abel. A többi vegyestartalmú erkölcsi irányú czikkek közt vannak még: „A nők joga." „Nem szégyenlem Krisztus evangyéliomát." „1883. november 10-ke." Láng Adolf kitűnő fordításában : „Ünnepi beszéd, melyet a Gusztáv-Adolfegylet 1883. szeptember 26. Lübeckben tartott 37. nagygyűlése alkalmával a Mária-templomban mondott Pank, a lipcsei Miklós-egyház lelkésze." „Felhivó szózat a magyarországi ref. egyház híveihez, az országos ref. egyházi közalap tárgyában." „Felhívás a hazai közönséghez az 1885. évben Budapesten tartandó országos általános kiállítás érdekében" stb. közlemények. Legyen elég az ismertetésből. Ebből is láthatjuk, hogy a „Vasárnap" változatos, épületes, dús tartalma nagyon alkalmas az olvasó építésére. Csak az ügyhez méltó szent lelkesedés ne hiányozzék azokban, kik a nép vezérei, atyái, és e lapot hivatva vannak terjeszteni közötte. A „Péter utódai" czímű szép költemény végsorai e nemes munkára lelkesítenek. „Munkáljatok atyák! csak szüntelen, Az ég nem lesz hozzátok hűtelen, Koronátokat Isten tűzi fel Nemes tetteitek emlékivel, Jézus hozzá vezet." A lap egész évi ára 2 frt, mely Felsőbányára a szerk. kiadóhoz küldendő. Endreffy János. A mohamedánizmusról, mint a keresztyén misszió egyik főakadályáról. Dr. Gundert, calwi missziói felügyelő, méltán feltűnést keltő nyilatkozatot tett egyik beszédében a mohamedánizmusról, mint a külmisszió egyik óriási akadályáról. A következőkben közöljük nézeteit: Egyrészt nem tarthatunk többé attól, hogy valósuljon az, miről még 300 évvel ezelőtt is álmodoztak a mozlimek, hogy Európa egyik végétől a másikig a kereszt helyére tűzendik ki a félholdat; de másrészt az sem áll, mintha a mohamedanizmus túlélte volna magát, megcsontosodott és erőtlenné vált volna. Mert valóban csodálandó, hogy Isten a mohamedanizmusban oly erős závárt tolt a kelet elé, hogy evangyélioma még eddig nem volt képes, a mögötte fekvő pogány-világot még csak érdeklődővé is tenni. Ha Afrikát veszszük szemle alá, akkor úgy látszik, hogy ennek északi részét Isten ellentállás nélkül az izlamnak szolgáltatta kezébe. A jó Livingstone ebben ugyan kételkedett, de mindamellett bizonyos, hogy a hamis próféta évről évre jobban terjeszkedik Afrika belsejében. Ha a mi bázeli testvéreink kissé túlhaladják néger partvidéküket, és Szalaga vagy más városokba mennek; akkor ők csakhamar tapasztalják, milyen győzelmi reményekkel áll velők szemközt a mohamedanizmus. Mihelyt halálos félelemből hittérítő nem menne többé Afrikába, biztosak lehetnénk arról, hogy akkor a meglévő keresztyén gyülekezeteket mind el-