Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - BELFÖLD - Szélhámosság

•281 összegben begyült adományoknak, véglegesen betöltenünk — fájdalom — még nem lehet. A népiskolai bizottság jelentéséből feljegyezzük a követ­kezőket: Az iskolalátogatásban a haladás folytonos; a mult évben a tanköteleseknek 92-55°/ 0-je, az idén 93-05°/ 0-je járt iskolába. Az uj népiskolai tanterv jelen alkalommal behatóan tárgyalható még nem lévén annak végleges elfogadása iránt a kerület a jövő évi gyűlésen fog határozni. A gyámolda további fennállásának kérdése ez alkalom­mal is megoldatlan maradt. A felemelendő évi illeték kér­désére nézve az egyes gyülekezetek ismét leszavazván, a felemelt illetéket végleg elfogadta 68, el nem fogadta 77 gyülekezet. Főt. superintendens ur indítványára elhatároz­tatott, hogy ezen 77 gyülekezetbe az esperesek s felügye­lők személyesen kimenvén, kisértsék meg ezen gyülekezete­ket az ujabb teher szükségességéről meggyőzni s annak megszavazására reábirni. Alapos a feltevés, hogy ez a leg­több gyülekezetnél sikerülni is fog, és gyámoldánk nem lesz kénytelen liquidálni. Gyámintézeti pénztárunkba befolyt csak 1035,95 kr. Kerületünk nagy kiterjedését s közel 200,000 lelkét tekintve biz ez igen szerény összeg. Vajha lelkészeink és általuk gyülekezeteink megértenék az apostol szavait: „Mindenekkel jót tegyünk, kiváltképen pedig a mi hitünknek cselédeivel." A gyűlés harmadik szakáról — melyben fájdalom már nem vehettem részt, s mely igen érdekesnek Ígérkezett — tán másik tiszttárs vállalja magára a tudósító szerepét. Guggenberger. Népiskolai ügyek a dunántúli ev. egyházkerület közgyű­lésén. A dunántúli eggházkerület rendes évi közgyűlésén, mint mindig, ugy ez alkalommal is a tárgysorozatnak jelentékeny részét foglalák el az egyház veteményes kertjét, a népiskolát illető ügyek. Szabadjon jelen sorokban ezen ügyekről szóla­nom. A beterjesztett népisk. bizottsági jelentés mindenekelőtt méltó örömmel emeli ki, hogy az iskola-látogatás az utolsó évben ismét haladást mutat, s mig a megelőző évben a 6 — 15 éves tanköteles gyermekeknek 92'55°/ 0-ja járt iskolá­ba, most e százalék 93.5-re emelkedett. Fokozza e számarány jelentőségét azon körülmény, hogy mint az 1882. évi minis­teri jelentés adatai mutatják — a többi felekezeteknél 55-41, 6475, 68'94, 75.42 stb. százalék, összes népességünk iskolakö­telesei közül iscsak 76.64°/ 0 jár tényleg iskolába. A népisk. bizottsági jelentésnek egy másik nevezetes pontja volt a már teljeseu megállapított népiskolai tanterv s a népisk. kézikönyvek kérdése. A közgyűlés, azonban tekintettel arra, hogy néhány tanitóegylet a tantervhez még hozzá nem szólt, s a népisk. tankönyvek ügyében ez alkalommal pénz- alap nélkül még intézkedni nem lehet, mind a két ügyet a jövő évi közgyűlésnek tartá fenn. Figyelemre méltó a kerületnek azon határozata, hogy a gyámintézeti szeretet-adományok gyűjtése ezentúl a nép­iskolákra is kiterjesztessék, s igy tanítóink s népiskolai növendékeink is belevonassanak az egyház egyik legszebb s legáldásosabb működési körébe. £ végből a gyámintézeti bizottságba ezentúl 5 egyházi s 5 világi tag mellé 5 tanitó is tagúi választandó. Nem annyira anyagi, mint inkáb er­kölcsi hasznot várunk ez intézkedéstől, kivált ha tanítóink jól fel tudják használni a gyűjtés óráját a gyámintézet czéljainak feltüntetésére s ez által is az egyházias összetar­tozandóság érzetének felkellésére. Végül szívesen emiitjük meg a kerület azon határozatát is, hogy a ker. jegzőkönyvek egy-egy példánya küldessék meg az egyházmegyei tanitóegyleteknek, hogy azt tagjaik között körözvén, egyházi életünkkel ez uton is kapcsolatban ma­radjanak. j Hontból! Szent kötelességet teljesittek, a midőn a 40 évig papi hivatalát hiven viselő testvért és kartársat, csen­des kimúlta után, az evang. közönséggel megismertetem, az pedig tisztelendő Kuzma Károly, hontmegyei felső almási lelkész. Született ő ugyanott 1816 december 8-án, hol apja Kuzma Pál 52 évig lelkészkedett, anyja Hamaljar Zsuzsanna, néhai Hamaljar Márton bányaker. Superintendes egyetlen leányától. — 9 éves korában Békésben 1 */ a évig tanulta a magyar szót; azután Selmeczen 9, Pozsonyban 2 és Eperjesen szinte 2 évig tanult — itt theologia mellett Csupka alatt jogot is végzett. 1842-ki aug. 4-kén letette Dr. Szeberinyi János Superintendens előtt a canditatikumi szigorlatot, dicséretes eredmény nyel — cum laude ! s még az őszszel ájénai egyetemre távozott, szándékozva ott 3 évet tölteni. De egy hólnapmulva elvesztvén édes anyját, apja unszo­lására, egy év múlva hazájába visszatért (1843, szept. 13-án) s már november 15-ké,n apja mellé segédlelkészül szentel­tetett fel ; rá következő 1844-ben apja leköszönvén papi hi­vataláról, az almásiak által egyhangúlag törvényes utódáúl megválasztatott. 1845-ki junius 11-kén házassági frigyre lépett Gally Katalin, Gally Jakab szuhányi lelkész és Je­szenszky Terézia hitestársak egyetlen bájos leányával. Papi hivataloskodása alatt, Almáson új orgona, új iskola építtetett, templom és paplak tetemesen javitattak. — 12 évig a báthi járás dékánja s sok évig a honti papi özv. árva intézet bizottságának buzgó és erélyes tagja volt. Atyját a fentemiitett Kuzma Pált 1852 május 4-kén, szeretett nejét pedig 1882 április 26-kán, amazt f. Almáson, emezt Selmeczen, hol Fiedler Mária leányánál gyógykezelte magát, 37 éves boldog házasság után eltemeté. — Ez idö óta ő is gyöngélkedni kezdett, szemevilágát elveszté, s igy 1893. november 25-kén papi hivataláról leköszönvén Kuzma Gusztáv fiához az alföldre költözött, szeretett menye szül. Hrencsik Ilona karjaiban üdülést remélve. De ott is napról napra testileg fogyván, f. é. augusztus 31-kén csen­des halállal kimúlt, hagyván maga után két üát, Gusztávot, a ki József főherczeg gazdatisztje, és Gyulát, a ki jelenleg Zágrában kir. erdész, meg egyetlen leányt, férjezett Fiedler Marit. Hült tetemei a megyesi sírkertben porlanak. Béke és áldás hamvaidra; nyugodjál örökké békévtl, te hiv, elfelejtlietetlen jó barát!!! Igy tehát Hontban ez évben már 3 pap meghalt, u. m : Blaskovits Imre drénói, Vengericzky András udvarnoki, Kuzma Károly felső almási lelkész. S. Gy. — Szélhámosság. A főváros boldogabb része, a torro kánikulái időben üdülést keres a zöldben, a nagy paloták függönyei leeresztve, a kapu bezárva ; az utcák üresek, nép­telenek, csendjöket csak egy egy mélabús ommbus-lo dobogása - vagy egy - boldogtalan vidéki halandó siető léptei - kit holmi ügyes-bajos dolgai elintézése szol.tott be a fővárosba — zavarja meg olykor. Ez utóbbi cathegoriába sorold kegyes olvasó e sorok Íróját, a ki hogy valami kárpótlást szerezzen magának az e ­viselhetetlen meleg szenvedéseiért, szintén hacsak egy pil­lanatra, kirándult a zöldbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom