Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - Cikkek - Gyermek istentisztelet

157 nem fordult elő eset, hogy növendékeinek meghátráltak volna a járványok elől. Ezen fölül szívesen elmennek messze, idegen orszá­gokba is. Stein ministerünk egykor igy nyilatkozott: Csudál­kozom előkelő leányaink és fiatal özvegynőink foglalkozás­hiányán. Akinek ereje és egészsége van, munkára van hi­vatva. Volt diakonisszánk, kiről 12 éves korában lemondtak volt az orvosok. Mindazáltal fohásza volt Istenhez, engedné meg neki, hogy legalább csak egy évig diakonissza lehessen. S ime! csudálatos módon kiépült betegségéből és husz éves volt, mikor mint diakonissza meghalt. Halála után találtak holmija közt egy iratot, melyben kijelenti, hogy ha mind­járt 12 részre darabolják is testét, mindenik izében rej­lenék mégis a diakonissza. Oly egyének, kiket rá kell beszélni e hivatásra, nem valók diakonisszáknak. Az ügy önmaga ajánlja magát; e hivatáshoz égő hit és kitartó hűség kívántatik. Egyik kedves emberünk szerette volna bottal hajtani a dologtalan leányokat és fiatal özvegynőket a Rajna melléki diakonissza-intézet felé, — de belátta, hogy mi ezeket neki mind visszaküldöttük volna. Mert e részben is fődolog, hogy a Krisztus szerelme vonzon bennünket. Aki jót akar a népnek és a hazának, az serkenteni fogja a nőket ezen munkára és érezni fogja, hogy olyan országnak, melynek diakonisszái nincsenek, valami hiánya van, melyet a nyomorultak érdekében pótolni kell. Láng Adolf. BSLFÖLD. Az erdélyi magy. evangélikusok tiltakozása. II. 88/1884 sz. A brassói ág. h. ev. magyar egyház tanácsától a követ­kező átirat ment az összes erdélyi magyar ev. egyházak presbytériumaihoz : Tekintetes Presbytérium! A brassói ág. hitv. ev. magyar egyháztanácsnak f. évi ápril 27-én tartott ülésében inter­pellátio folytán szóba jött azon törvénysértés, a melyet a selyki consistorium a kis kapusi ev. papválasztás alkalmá­val elkövetett. Mivel ezen ügy az összes magyar evang. egyházakat egyaránt érdekli, elhatároztuk az ez ügyben hozott hatá­rozatunkról az összes erdélyi magyar evang. ekklézsiákat jegyzőkönyvi kivonatban értesíteni. Ezen jegyzőkönyvi kivonatot van szerencsénk ide mellé­kelve átküldeni s annak c) pontjára a tekintetes presby­térium figyelmét atyafias üdvözlettel felhívni. Kivonat a brassói ág. hitv. ev. magyar egyháztanács folyó 1884. évi április hó 27-én tartott ülésének jegyző­könyvéből. 17) Magyari András a következő interpellátiót intézi az elnökhöz : „Az 1874. évi magyar esperességi mozgalmakban egyedül Újfalu és a mi ekklézsiánk volt az mely a szászok­kal tartott; 1879-ben a papválasztás előtt szász papot is hívtunk próbabeszédre, — 1882-ben nem pártoltuk a pür­kerecziek átiratát amely szerint az egyházi főhatóságtól magyar levelezés lett volna kérendő: mind ezek által egy­házunk a magyar hazafiságnak nem legszebb fényében tűntette fel magát és jó hírnevének kétségtelenül sokat ártott. Ujabban megint olyas valami történt, amit ha elhall­gatunk, egyházunkra ép oly árnyat fog vetni mint az előbbiek s ez azon körülmény, hogy lelkészünk azon tilta­kozáshoz melyet a barczasági magyar papok valamely törvénysértés ellen beadtak, hozzá nem járult. Ezért kérdem a tiszteletes elnök urat: 1. Van-e tudomása a szóban forgó tiltakozásról; 2. igaz-e hogy attól aláírását megtagadta; 3. hajlandó-e, ha tudomással bir, felvilágosítást adni, hogy miféle tiltakozás az és miért nem irta alá. Az elnök ezen kérdésekre igenlőleg felelvén, először is felvilágosítja a kérdezőt arról, hogy a barczasági magyar evang. papok a selyki consistorium azon eljárása ellen tiltakoztak, mely szerint az, a mint a lapok (Protest, egy­házi és iskolai lap 1884, 9. sz. Ev. Egyh. és Iskola 1884, 9. sz.) irják a közelmúlt napokban a kis-kapusi ev. pap­választáskor, jólehet három alkalmas, theologiát végzett pap pályázott, azokat elutasítva, az egyházalkotm. 206B §. ellenére a canditatióba két, theologiát nem végzett tanítót vett fel; — azután pedig kinyilatkoztatja, hogy ezen tilta­kozással, a melyre az indítást a lapokban „Viszhang" czim alatt megjelent*) s a magyar evangélikusokat megrovó czikk adta, teljesen egyetért, de alá nem Írhatta, mert az, az esperességi consistoriumhoz adatott be, egyházközségünk pedig és annak lelkésze azon függő viszonynál fogva, mely­ben a szász ekklézsiával áll, közvetlen csak a szász pres­bytériummal érintkezhetik. Az interpelláló a választ tudomásul vévén kifejti, hogy a selyki consistorium ezen eljárása nem csak hogy törvénytelen, hanem a magyar egyházak érdekeit mélyen sérti s különösen a mi egyházközségünkre, mely még a papválasztás jogával sem bir nagy veszély forrása lehet és indítványozza, hogy az egyháztanács a barczasági magyar papok tiltakozásához való hozzájárulását kijelentse. t I Élénk eszmecsere után az eg}'háztanács Baivsay János és Magyari János indítványára egyhangúlag a következő határozatokat hozza: a) Az elnök eljárását az egyháztanács tudomásul veszi, a Localstatutum 9. § 2 p.-ra nézve azonban kijelenti, hogy az olyan esetekre, melyekben nem saját beadványról hanem a másokéhoz való hozzájárulásról van szó, nem vonatkozhatik. Ugyancsak nem terjeszthetjük fel saját be­adványunkat sem külön uton akkor, midőn a többi önálló magyar ev. lelkészekkel vagy egyházakkal közös actio és együttes fellépés kívántatik, akár kezdeményezők, akár csak hozzájárulok legyünk. b) A selyki consistorium eljárása felett, mivel az, az" egyházalkotmány 206. B §-val egyenesen ellenkezik s igy törvényellenes; mivel az oly érdeket sért mely az Összes ág. hitv. evang. magyar egyházakkal közös; mivel az. az egyházközségeknek az egyházi felsöség igaz­ságosságába és jó indulatába helyezett bizalmát megin­gatja : , . az egyháztanács mély fájdalmának és megbotrankoza­*) Lásd . Egyh. és isk. lap 1884. 14. 16. sz. Ev. Egyh. és iskola 1884. 14. 16. sz. Magyar Polgár 1884. 83. 93. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom