Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - Cikkek - Gyermek istentisztelet

157 nem fordult elő eset, hogy növendékeinek meghátráltak volna a járványok elől. Ezen fölül szívesen elmennek messze, idegen országokba is. Stein ministerünk egykor igy nyilatkozott: Csudálkozom előkelő leányaink és fiatal özvegynőink foglalkozáshiányán. Akinek ereje és egészsége van, munkára van hivatva. Volt diakonisszánk, kiről 12 éves korában lemondtak volt az orvosok. Mindazáltal fohásza volt Istenhez, engedné meg neki, hogy legalább csak egy évig diakonissza lehessen. S ime! csudálatos módon kiépült betegségéből és husz éves volt, mikor mint diakonissza meghalt. Halála után találtak holmija közt egy iratot, melyben kijelenti, hogy ha mindjárt 12 részre darabolják is testét, mindenik izében rejlenék mégis a diakonissza. Oly egyének, kiket rá kell beszélni e hivatásra, nem valók diakonisszáknak. Az ügy önmaga ajánlja magát; e hivatáshoz égő hit és kitartó hűség kívántatik. Egyik kedves emberünk szerette volna bottal hajtani a dologtalan leányokat és fiatal özvegynőket a Rajna melléki diakonissza-intézet felé, — de belátta, hogy mi ezeket neki mind visszaküldöttük volna. Mert e részben is fődolog, hogy a Krisztus szerelme vonzon bennünket. Aki jót akar a népnek és a hazának, az serkenteni fogja a nőket ezen munkára és érezni fogja, hogy olyan országnak, melynek diakonisszái nincsenek, valami hiánya van, melyet a nyomorultak érdekében pótolni kell. Láng Adolf. BSLFÖLD. Az erdélyi magy. evangélikusok tiltakozása. II. 88/1884 sz. A brassói ág. h. ev. magyar egyház tanácsától a következő átirat ment az összes erdélyi magyar ev. egyházak presbytériumaihoz : Tekintetes Presbytérium! A brassói ág. hitv. ev. magyar egyháztanácsnak f. évi ápril 27-én tartott ülésében interpellátio folytán szóba jött azon törvénysértés, a melyet a selyki consistorium a kis kapusi ev. papválasztás alkalmával elkövetett. Mivel ezen ügy az összes magyar evang. egyházakat egyaránt érdekli, elhatároztuk az ez ügyben hozott határozatunkról az összes erdélyi magyar evang. ekklézsiákat jegyzőkönyvi kivonatban értesíteni. Ezen jegyzőkönyvi kivonatot van szerencsénk ide mellékelve átküldeni s annak c) pontjára a tekintetes presbytérium figyelmét atyafias üdvözlettel felhívni. Kivonat a brassói ág. hitv. ev. magyar egyháztanács folyó 1884. évi április hó 27-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből. 17) Magyari András a következő interpellátiót intézi az elnökhöz : „Az 1874. évi magyar esperességi mozgalmakban egyedül Újfalu és a mi ekklézsiánk volt az mely a szászokkal tartott; 1879-ben a papválasztás előtt szász papot is hívtunk próbabeszédre, — 1882-ben nem pártoltuk a pürkerecziek átiratát amely szerint az egyházi főhatóságtól magyar levelezés lett volna kérendő: mind ezek által egyházunk a magyar hazafiságnak nem legszebb fényében tűntette fel magát és jó hírnevének kétségtelenül sokat ártott. Ujabban megint olyas valami történt, amit ha elhallgatunk, egyházunkra ép oly árnyat fog vetni mint az előbbiek s ez azon körülmény, hogy lelkészünk azon tiltakozáshoz melyet a barczasági magyar papok valamely törvénysértés ellen beadtak, hozzá nem járult. Ezért kérdem a tiszteletes elnök urat: 1. Van-e tudomása a szóban forgó tiltakozásról; 2. igaz-e hogy attól aláírását megtagadta; 3. hajlandó-e, ha tudomással bir, felvilágosítást adni, hogy miféle tiltakozás az és miért nem irta alá. Az elnök ezen kérdésekre igenlőleg felelvén, először is felvilágosítja a kérdezőt arról, hogy a barczasági magyar evang. papok a selyki consistorium azon eljárása ellen tiltakoztak, mely szerint az, a mint a lapok (Protest, egyházi és iskolai lap 1884, 9. sz. Ev. Egyh. és Iskola 1884, 9. sz.) irják a közelmúlt napokban a kis-kapusi ev. papválasztáskor, jólehet három alkalmas, theologiát végzett pap pályázott, azokat elutasítva, az egyházalkotm. 206B §. ellenére a canditatióba két, theologiát nem végzett tanítót vett fel; — azután pedig kinyilatkoztatja, hogy ezen tiltakozással, a melyre az indítást a lapokban „Viszhang" czim alatt megjelent*) s a magyar evangélikusokat megrovó czikk adta, teljesen egyetért, de alá nem Írhatta, mert az, az esperességi consistoriumhoz adatott be, egyházközségünk pedig és annak lelkésze azon függő viszonynál fogva, melyben a szász ekklézsiával áll, közvetlen csak a szász presbytériummal érintkezhetik. Az interpelláló a választ tudomásul vévén kifejti, hogy a selyki consistorium ezen eljárása nem csak hogy törvénytelen, hanem a magyar egyházak érdekeit mélyen sérti s különösen a mi egyházközségünkre, mely még a papválasztás jogával sem bir nagy veszély forrása lehet és indítványozza, hogy az egyháztanács a barczasági magyar papok tiltakozásához való hozzájárulását kijelentse. t I Élénk eszmecsere után az eg}'háztanács Baivsay János és Magyari János indítványára egyhangúlag a következő határozatokat hozza: a) Az elnök eljárását az egyháztanács tudomásul veszi, a Localstatutum 9. § 2 p.-ra nézve azonban kijelenti, hogy az olyan esetekre, melyekben nem saját beadványról hanem a másokéhoz való hozzájárulásról van szó, nem vonatkozhatik. Ugyancsak nem terjeszthetjük fel saját beadványunkat sem külön uton akkor, midőn a többi önálló magyar ev. lelkészekkel vagy egyházakkal közös actio és együttes fellépés kívántatik, akár kezdeményezők, akár csak hozzájárulok legyünk. b) A selyki consistorium eljárása felett, mivel az, az" egyházalkotmány 206. B §-val egyenesen ellenkezik s igy törvényellenes; mivel az oly érdeket sért mely az Összes ág. hitv. evang. magyar egyházakkal közös; mivel az. az egyházközségeknek az egyházi felsöség igazságosságába és jó indulatába helyezett bizalmát megingatja : , . az egyháztanács mély fájdalmának és megbotrankoza*) Lásd . Egyh. és isk. lap 1884. 14. 16. sz. Ev. Egyh. és iskola 1884. 14. 16. sz. Magyar Polgár 1884. 83. 93. sz.