Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - Cikkek - Sebaldus Notnanker Magister uram és F… úr

•310 Anyakönyvi kivonatok. Nincs szükség anyakönyvi kivonatra; különösen a „halotti levél" kiállitása a legritkább esetek közé tartozik napjainkban. Hogy miért, azt eléggé megmagyarázza a következő példa, a melyet egyik tiszttársam a napokban közölt velem. A zólyommegyei község elöljárósága, az egész kör­jegyzőségben előforduló halálozásokat esetről esetre az e czélból vezetett könyvbe jegyzi. Beirja az elhalálozás évét és napját, az elhaltnak nevét, polgári állását és életkorát, épen mint a halotti anyakönybe szokás. Ha aztán az árva­széknél, törvényszéknél, járásbíróságnál stb. az illető egyén halálát igazolni kell, legelső sorban a községi elöljáróság kerestetik meg. A jegyző magához hivatja az elhaltnak hozzátartozóit, nem azért, hogy elküldje a paphoz a szük­séges halotti levél beszerzése végett, hanem megmagyarázza nekik mire van szükségük az uraknak ott az árvaszéknél felszólítja és tegyenek le két forintot bélyegre, a többit: majd elvégzi ő maga is. Es el is végzi minden anyakönyvi kivonat nélkül. A szegény ember pedig bámúlja jegyzőjének tudományát, a ki ilyen dolgot pap nélkül el tud végezni, mert jól tudja, hogy azelőtt nem lehetett. Igy nem csak jövedelmünk, de tekintélyünk is fogy. Kár volt az anyakönyveket és a papokat a legújabb törvényben annyira megrendszabályozni, mikor ugy is lép­ten nyomon mellőzi őket mindenki. Holmi irka-firkák többet érnek úgy is a törvény emberei előtt, mint minden anya­könyvi kivonat vagy papi aláírás. Tudok esetet, a midőn egy vasúti munkás halálának igazolására, a halottkém (a ki egyszersmind éjiőr és sirásó) jelentését kívánta az állo­mási főnök vagy kicsoda!! Ennyit múltkori czikkem kiegé­szítésére. Ez ügyet ajánlom az egyetemes gyűlésre kiküldött köve­teink becses figyelmébe. Ilyen dolgokat szellőztessünk „egye­temes gyűlés előtt," nem pedig olyanokat, a minőket „Egy lutheránus pap" a „Budapesti hirlap" 253-ki számában vak dühében összehord. Szomorú hogy találkozik csak „Egy lutheránus pap" is, a ki véren szerzett autonom jogainkat, nem is megvételre, hanem ingyen kínálja az államnak. Kondoros György. Sebaldus Nothanker magister uram és F... ur értekesnek a symbolikus könyvek és a papi ruhásat közti hensÖ összefüggésről. Meg ne ijedj kegyes olvasó, a ki korunk materialis­tikus irányával, a mely még az egyház, a vallás dolgaira is veti árnyát, nem vagy megelégedve, ha a fenti furcsa czímet olvasod ! Igaz, furcsa alak az a szegény Sebaldus Nothanker magister uram, elég furcsa a mű is a melyet Nicolai berlini könyvkereskedő róla irt, így nem csuda, hogy furcsa néze­teket is tartalmaz. Hanem én úgy is azt tartom, hogy nem fogja el az ijedtség lelkedet, különösen, ha e furcsa világnak polgára lévén, nem rémültél meg azon komoly, sötét jósszavakon, melyek szerint a papi tekintélynek egyebek között azért is hanyatlania kell: mert manapság a protestáns pap nem öltözködik papiasan, sőt szakállt ereszt, új divatszerű, vi­lágias ruhában jár, — értsd meg jól, azon pap, a kinek jó kartársa, barátja vagy tisztelő híve vagy, — úgy bizonyo­san nyugodt lelkiismerettel maradsz akkor is, ha a szegény Sebaldus magister uram és F ... ur elmés, talán — ha úgy tetszik — mélyebb értelemre mutató megjegyzéseit olvasod. Hiszen rég porladoznak hamvaik ; rég lejárta magát a „vulgarrationalismus" száraz, sovány kora! Rég elmultak ezen korral és embereivel együtt ama heves, zajos szóviták ugy szószéken mint az akadémiai tanteremben, mint pedig főleg a keresztyén társadalom terén, a melyek egykoron a symb. könyveket égig magasztalták, nekik isteni inspirátiót sőt a szentirásnál nagyobb nyomósságot tulajdonítottak, vagy Őket minden tekintélyességből kivetkőzni törekedtek ; azon viták is, a melyek a papok között ruházatjuk miatt keservesen folytattattak. Magam sem szeretnék rég elmúlt czivakodásokat boldog álmaikból feltámasztani, már azért sem, mert alig akadna -— különösen nálunk nem — sem pap sem világi ember, a ki vagy symb. könyvek vagy papi öltözet miatt elkeseredett vitába bocsátkoznék, sőt gyülöltséget táplálna a másnézetű hitfelek iránt! Tehát szent legyen a béke ! Ha a symb. könyvekkel foglalkozunk, szívesen meg­tartjuk a magot, midőn a héjjat eldobjuk ; ha pedig papi ruházatról szólunk, úgy a lutherpalástot tekintjük a prot.»­papnak manapság egyedüli megfelelő hivatalos öltönyének, — mindennapi életében pedig — szabadelvűek vagyunk — úgy öltözködjék a pap, a mint azt neki saját jó izlése ta­nácsolja és — — erszénye megengedi; a világért sem erő­szakoljuk reá saját jó ízlésünket; mert, ki kezeskedik arról, hogy úgynevezett jó ízlésünk valóssággal az-e ? Megláthatod ebből, te jóakaró kegyes olvasóm, hogy itt minden két dolognak — symb. könyvek és papi ruhá­zatnak — csak külső jelentőségét tartom szem előtt ; azért talán megengeded nagylelkűen, hogy e tekintetben van némi összefüggés a kettő között: azonban ezt sokkal job­ban és világosan mondja el Sebaldus magister uram és barátja F . .. ur. Ha én ezeknek nézeteit itt közlöm, csakis kuriózum gyanánt közlöm, meglehet, hogy valami érdekeset találsz benne. Tehát halljuk ! A fentidézett „Leben und Meinungen des Herrn Ma­gister's Sebaldus Nothanker" (Berlin, 1814. IV. kiadás, Nicolai Fr.) czímű műnek II. kötetében a 100. s következő lapokon tudniillik ezt olvassuk : F. .. ur : „... Ha theologu­saink a 16. századbeli symb. könyveket a hit maradandó zsinórmértékének lenni állítják, akkor szintúgy cselekednek, mintha szabóink ugyanazon századbeli kemény gallért, rö­vid köpenyt s széles prémes kabátot teszik a ruházat ál­landó zsinórmértékének. A tapasztalás arra tanit, hogy a vélemények nem kevésbbé változtak, mint a ruhaviselet. Annálfogva a symb. könyvekkel épen úgy vagyunk, mint a papi ruházattal. Mikor azok Írattak, csakis a luth. egy­ház akkori tagjainak általánosan elfogadott nézeteit tartal­mazták — épen úgy, mint a papok akkori ruhája — szabására nézve — ama szín vala, melyben minden tekintélyes férfiú ün­nepélyesebben jelent meg. Midőn pedig a divatok változtak, a papok e részben mindig 40—50 évvel hátramaradtak, épen úgy, mint gyakran az irodalomban és bölcsészetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom