Evangélikus Egyház és Iskola 1884.
Tematikus tartalom - Cikkek - Sebaldus Notnanker Magister uram és F… úr
•310 Anyakönyvi kivonatok. Nincs szükség anyakönyvi kivonatra; különösen a „halotti levél" kiállitása a legritkább esetek közé tartozik napjainkban. Hogy miért, azt eléggé megmagyarázza a következő példa, a melyet egyik tiszttársam a napokban közölt velem. A zólyommegyei község elöljárósága, az egész körjegyzőségben előforduló halálozásokat esetről esetre az e czélból vezetett könyvbe jegyzi. Beirja az elhalálozás évét és napját, az elhaltnak nevét, polgári állását és életkorát, épen mint a halotti anyakönybe szokás. Ha aztán az árvaszéknél, törvényszéknél, járásbíróságnál stb. az illető egyén halálát igazolni kell, legelső sorban a községi elöljáróság kerestetik meg. A jegyző magához hivatja az elhaltnak hozzátartozóit, nem azért, hogy elküldje a paphoz a szükséges halotti levél beszerzése végett, hanem megmagyarázza nekik mire van szükségük az uraknak ott az árvaszéknél felszólítja és tegyenek le két forintot bélyegre, a többit: majd elvégzi ő maga is. Es el is végzi minden anyakönyvi kivonat nélkül. A szegény ember pedig bámúlja jegyzőjének tudományát, a ki ilyen dolgot pap nélkül el tud végezni, mert jól tudja, hogy azelőtt nem lehetett. Igy nem csak jövedelmünk, de tekintélyünk is fogy. Kár volt az anyakönyveket és a papokat a legújabb törvényben annyira megrendszabályozni, mikor ugy is lépten nyomon mellőzi őket mindenki. Holmi irka-firkák többet érnek úgy is a törvény emberei előtt, mint minden anyakönyvi kivonat vagy papi aláírás. Tudok esetet, a midőn egy vasúti munkás halálának igazolására, a halottkém (a ki egyszersmind éjiőr és sirásó) jelentését kívánta az állomási főnök vagy kicsoda!! Ennyit múltkori czikkem kiegészítésére. Ez ügyet ajánlom az egyetemes gyűlésre kiküldött követeink becses figyelmébe. Ilyen dolgokat szellőztessünk „egyetemes gyűlés előtt," nem pedig olyanokat, a minőket „Egy lutheránus pap" a „Budapesti hirlap" 253-ki számában vak dühében összehord. Szomorú hogy találkozik csak „Egy lutheránus pap" is, a ki véren szerzett autonom jogainkat, nem is megvételre, hanem ingyen kínálja az államnak. Kondoros György. Sebaldus Nothanker magister uram és F... ur értekesnek a symbolikus könyvek és a papi ruhásat közti hensÖ összefüggésről. Meg ne ijedj kegyes olvasó, a ki korunk materialistikus irányával, a mely még az egyház, a vallás dolgaira is veti árnyát, nem vagy megelégedve, ha a fenti furcsa czímet olvasod ! Igaz, furcsa alak az a szegény Sebaldus Nothanker magister uram, elég furcsa a mű is a melyet Nicolai berlini könyvkereskedő róla irt, így nem csuda, hogy furcsa nézeteket is tartalmaz. Hanem én úgy is azt tartom, hogy nem fogja el az ijedtség lelkedet, különösen, ha e furcsa világnak polgára lévén, nem rémültél meg azon komoly, sötét jósszavakon, melyek szerint a papi tekintélynek egyebek között azért is hanyatlania kell: mert manapság a protestáns pap nem öltözködik papiasan, sőt szakállt ereszt, új divatszerű, világias ruhában jár, — értsd meg jól, azon pap, a kinek jó kartársa, barátja vagy tisztelő híve vagy, — úgy bizonyosan nyugodt lelkiismerettel maradsz akkor is, ha a szegény Sebaldus magister uram és F ... ur elmés, talán — ha úgy tetszik — mélyebb értelemre mutató megjegyzéseit olvasod. Hiszen rég porladoznak hamvaik ; rég lejárta magát a „vulgarrationalismus" száraz, sovány kora! Rég elmultak ezen korral és embereivel együtt ama heves, zajos szóviták ugy szószéken mint az akadémiai tanteremben, mint pedig főleg a keresztyén társadalom terén, a melyek egykoron a symb. könyveket égig magasztalták, nekik isteni inspirátiót sőt a szentirásnál nagyobb nyomósságot tulajdonítottak, vagy Őket minden tekintélyességből kivetkőzni törekedtek ; azon viták is, a melyek a papok között ruházatjuk miatt keservesen folytattattak. Magam sem szeretnék rég elmúlt czivakodásokat boldog álmaikból feltámasztani, már azért sem, mert alig akadna -— különösen nálunk nem — sem pap sem világi ember, a ki vagy symb. könyvek vagy papi öltözet miatt elkeseredett vitába bocsátkoznék, sőt gyülöltséget táplálna a másnézetű hitfelek iránt! Tehát szent legyen a béke ! Ha a symb. könyvekkel foglalkozunk, szívesen megtartjuk a magot, midőn a héjjat eldobjuk ; ha pedig papi ruházatról szólunk, úgy a lutherpalástot tekintjük a prot.»papnak manapság egyedüli megfelelő hivatalos öltönyének, — mindennapi életében pedig — szabadelvűek vagyunk — úgy öltözködjék a pap, a mint azt neki saját jó izlése tanácsolja és — — erszénye megengedi; a világért sem erőszakoljuk reá saját jó ízlésünket; mert, ki kezeskedik arról, hogy úgynevezett jó ízlésünk valóssággal az-e ? Megláthatod ebből, te jóakaró kegyes olvasóm, hogy itt minden két dolognak — symb. könyvek és papi ruházatnak — csak külső jelentőségét tartom szem előtt ; azért talán megengeded nagylelkűen, hogy e tekintetben van némi összefüggés a kettő között: azonban ezt sokkal jobban és világosan mondja el Sebaldus magister uram és barátja F . .. ur. Ha én ezeknek nézeteit itt közlöm, csakis kuriózum gyanánt közlöm, meglehet, hogy valami érdekeset találsz benne. Tehát halljuk ! A fentidézett „Leben und Meinungen des Herrn Magister's Sebaldus Nothanker" (Berlin, 1814. IV. kiadás, Nicolai Fr.) czímű műnek II. kötetében a 100. s következő lapokon tudniillik ezt olvassuk : F. .. ur : „... Ha theologusaink a 16. századbeli symb. könyveket a hit maradandó zsinórmértékének lenni állítják, akkor szintúgy cselekednek, mintha szabóink ugyanazon századbeli kemény gallért, rövid köpenyt s széles prémes kabátot teszik a ruházat állandó zsinórmértékének. A tapasztalás arra tanit, hogy a vélemények nem kevésbbé változtak, mint a ruhaviselet. Annálfogva a symb. könyvekkel épen úgy vagyunk, mint a papi ruházattal. Mikor azok Írattak, csakis a luth. egyház akkori tagjainak általánosan elfogadott nézeteit tartalmazták — épen úgy, mint a papok akkori ruhája — szabására nézve — ama szín vala, melyben minden tekintélyes férfiú ünnepélyesebben jelent meg. Midőn pedig a divatok változtak, a papok e részben mindig 40—50 évvel hátramaradtak, épen úgy, mint gyakran az irodalomban és bölcsészetben.