Evangélikus Egyház és Iskola 1884.
Tematikus tartalom - BELFÖLD - Fejér-komáromi ev. egyházmegye
•190 megválasztatott a teljhatalmú bizottság, mely 1876. évi novemb. 15-én felvett jegyzőkönyv szerint Fegyverneken, Tisza Roff-Gyendán, Kőteleken, Nagy Küriin, Szentiványi pusztán, Dévaványán, mint az alapítványnak átadott birtokokon, (épületeken, gazdasági szerelvényeken s lábas jószágon kivűl) átvett 20,875 és 86 6/ieoo catastrális holdat.— Ezen nagy vagyon azonban annyi igényperrel volt megtámadva, hogy a bizottságnak óriási erőfeszítéssel, lankadatlan buzgalommal s páratlanul ügyes műveletekkel sikerült csak a birtokviszonyokat annyira tisztázni, hogy 1881. év márczius l-jén kelt kimutatás szerint az összes birtokok térmennyisége: 10,122 hold 1200\^\ öles holdakban, — mely tekintélyes birtok tisztán áll, mint a 11 protestáns egyházkerület tulajdona. — E vagyon megszerzésére a kerületek semmit sem költöttek, mert ugyhiszem azt a 200—200 frtnyi előleget, melyet kamatostól visszakaptak, költségnek venni nem lehet. — Ajándék ez, melyért hálával tartozunk a boldog emlékű adományozónak, az alapítvány eszközlője, mondhatni szerzőjének a nagy s áldott nevű Török Pál superintendensnek, s az önfeláldozással működött alapítványi bizottságnak. Az alapítványi bizottság 1883. évi január 11-én befejezte működését s a kerületek képviselőiből alakult közgyűlés s az ez által választott alapítványi igazgatóság vette át az alapítvány ügyeinek vezetését s vagyonának kezelését. Az első közgyűlés 1863. évi január hó 18-án tartatott, mely is következő szervezeti szabályzatot alkotott: 2., I. Az alapítványi ügyeket intézik : a) a superintendentiák meghatalmazottainak közgyűlése; b) az ez által választott alapítványi igazgatóság. II. A superintendentiák meghatalmazottai, a naptári évek szerint számítandó 3 évre választhatók. Minden superintendentia két rendes meghatalmazottat és egy póttagot választ. A póttag szavazati jogát csak a rendes meghatalmazottak valamelyikének akadályoztatása esetén gyakorolhatja. Ugy a rendes meghatalmazottak, mint a póttagok nevei az igazgatóság elnökével közlendők. A közgyűlés összehívása az igazgatóság elnökét illeti. A közgyűlés évenként legalább egyszer összehívandó, üléseinek helye Budapest. Minden közgyűlés ülésezésének tartamára, maga választ elnököt és jegyzőt. A közgyűlésen, a határozatok fejenkénti szavazással és általános szótöbbséggel hozatnak. III. A meghatalmazottak közgyűlésének hatásköréhez tartozik : a) az alapítványi szabályzat megállapítása, valamint később annak, a kerületek meghallgatása melletti módosítása; b) az igazgatóság számadásainak megvizsgálása s a felmentvény megadása; c) az igazgatóság által előterjesztett költségelőirányzat megállapítása; d) határozni az igazgatóság javaslatai s indítványai tárgyában ; e) az igazgatóság évi jelentésére keletkezett kerületi észrevételek vagy határozatok tárgyában nyilatkozni; és f) az igazgatóság megválasztása és szükség esetében kiegészítése. IV. Az alapítványi igazgatóság hét tagból áll, úgymint elnök, jegyző és még 5 tagból. (1883. jan. 19-ki gyűlésen módosíttatott akép, hogy az igazgatóság tagjainak száma az elnökön és jegyzőn kivül hétre emeltetik.) V. Az igazgatóság hatáskörébe tartozik: a) az alapítványnak, mint jogi személynek képviselése; b) a vagyon kezeléssel járó összes teendő; — nevezetesen azon tisztviselőnek s esetleg tisztviselőknek megválasztása is, ki, vagy kik hivatva vannak a birtokok feletti közvetlen felügyeletre, ügyvédi teendők végzésére s az igazgatóság határozatainak végrehajtására; c) a fennebbi b) pontban említett tisztviselő, esetleg tisztviselők rendes fizetésének és részükre, a hivatali utasításnak megállapítása; d) átalában mindazon ügyek intézése, melyek a meghatalmazottak közgyűlésének fenntartva nincsenek. Ugyanezen közgyűlésen még következő irányadó határozatok hozattak: A pénztári kezelés lehetőleg ezután is a magyar földhitelintézetnél marad (4); mindenekelőtt az alapítványra bekeblezett terhek törlesztésére s mielőbbi teljes lefizetésére fordittassék gond és a jövedelemfelesleg is e terhek törlesztésére fordíttassák (5); az alapítvány jövő fennállásának és gyarapodásának biztosítására a jövedelem egy részének tőkésítését elvben elfogadja; a hanyad megállapítása azon időre tartatik fenn, mikor a bekeblezett terhek törlesztve lesznek (6); a Superintendentiák átvévén az alapító levél VIII-ik pontjában megjelelt, mind a három czélra szolgáló összeget, vagyis a rájok eső összes jövedelmi részt, maguk határozzák meg, saját szükségletűkhez mérve, külön-külön azon arányt, mely szerint a javadalmazás a három czél között megosztatik (7); az alapítványra vagyonátruházási illeték fejében utólag 75,049 frt 73 kr. szabatott ki, mely eddig 32,841 frtra szállíttatott le, a további leszállítatás tekintetéből az ügy fontos és sürgős voltát tekintve felkéri a Superintendentiákat, hogy állapítsák meg a Superintendensek fizetésének javítására szolgáló jövedelmi részre vonatkozólag a megosztási arányt. A következő napon, január hó 19-én a jelenlevők szavazatainak többségével meg választatott az elnök, jegyző és az alapítványi igazgatóság. Az erdélyi magyar evangélikusok tiltakozása. VII. A zajzoni ág. hitv. ev. egyháztanács a kiskapusi ügyben egyhangúlag a következő határozatot hozta : „A zajzoni ág. hitv. ev. presbyterium teljesen osztozik a brassói ág. hitv. ev. egyháztanácsnak a selyki konzisztorium ezen törvényellenes eljárása feletti megbotránkozásában és ez esetet a magyar evang. egyházakra nézve felette veszedelmes és szomorú következésü praecedensnek tekinti, melynek nyilvánosságra jövetele a magyar evang. egyházakban a felsőbb egyházi hatóságok iránti bizalmat és az egyházi törvények iránti tiszteletet ingatja meg — és ez okból a brassói ág. hitvallású ev. magyar egyháztanács tiltakozásához egyhangúlag hozzájárul, — és a maga részéről is ünnepélyes óvást tesz és a méltóságos főkonzisztoriumnál sürgős orvoslást kér és remél." Zajzon, 1884. május-hó 22-én. Pap György s.k., leik. s elnök. Sára András s. k., e. t. jegyző. VIII. A krizbai ág. hitv. evang. egyháztanács 1884. májushó 18-án szinte egyhangúlag igy határozott:
