Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - BELFÖLD - Mosonyi esperesség

•191 „A brassói ág. hitv. evang. egyháztanács határozatához járulni, s a selyki konzisztoriumnak törvényt sértő eljárása ellen ünnepélyesen tiltakozni s óvást tenni, elodázhatlan kötelesség.

u — Kelt mint fent. Jakab János s. k, elnök. Csiki András s. k., kurátor. A bonyhádi evang. algymnasium ötödik tanári állomására felajánlott adományok (V. közlemény) : Bonyhády Gejza 10 frt., Karczag Béla 50 frt., Nádosy István 25 frt., Vidovszky László 10 frt., Wagner Samu ivén ismét 12 frt. 40 kr., Laipczig János 2 frt., Sorg Ádám 2 frt., Gyurátz Ferencz iven 12 frt., Weres József iven 5 frt., Laucsek Jónás ivén 3 frt., a bonyhádi takarékpénztár 100 frt, Halász Károly ivén 12 frt. 22 kr., Wikkert Henrik ivén 16 frt., Yarasdy Lajos 2 frt, a kőszegi gyámintézet 10 frt., Kovács Antal 10 frt., Nagy Sándor 2 frt., Dr. Láng Frigyes 25 frt., Hütter Lajos ivén 12 frt., Ritter István ivén 29 frt. 65 kr., Jankó Dániel 5 frt., Berke János 2 frt., Ermel Gyula ivén 118 frt., a felsőlövői egyház 12 frt., Béldi Károly ismét 7 frt., a büki evang. gyülekezet 5 frt., Bélák János ivén jegyezve 7 frt. — Összesen 6355 frt. 09 kr. — Bonyhád június-hó 1. 1884. Marhauser Imre, pénztárnok. A mosonyi esperességből. Lélekemelő, szép ünnepélyt ült pünkösd hétfőn a mosonyi ev. esperesség egyik népes, hitben erős s mindenkor áldozatra kész egyháza a rajkai ev. gyülekezet. — E napon ünnepelte szentegyháza felszenteltetésének, valamint a gyülekezet 100 éves fennállásának örömünnepét. Az egyház ezen örömében esperességünk minden gyülekezete osztozott; különösen pedig az 1781-ben született és a rajkai egyház által emlőin táplált, de 1877-ben egyesült anyaegyházzá lett njárfalvi és oroszvári gyülekezet, melynek teljes számú presbytériuma összegyűlt a paplakon s a rajkai egyház elöljáróságának, lelkészének és tanítóinak részint iidvkivánatát, részint pedig háláját nyilvánította, azon lelki javakért, melyeket a rajkai egyház, sok évtizeden át, a számban és anyagiakban szerényebben megáldott, volt leányegyházainak nyújtott. — A paplakból a három egyház presbytériuma vezetve az egyház felügyelője tek. Fröhlich főbíró úr, valamint az ünnepélyre egyházközgyülésileg meghívott négy lelkész által a díszesen kifestett, buzgó és áhítatos néppel megtelt templomba vonult. Az első ének elzengése után tiszt. Ulicsny, miklósfalvi lelkésztárs végezte a liturgiát, azután pedig alulirott mondotta el, az epistola felolvasása előtt, alkalmi imáját. — Az oltári szolgálat után nagy lelkesedéssel énekelte a 900 léleknél többet tevő hallgatóság a szivet, lelket megkapó protestáns hymnust: „Erős vár a mi Istenünk", melynek elzengése után tiszt, liingbauer Gusztáv, helybeli lelkész, Luk. 4, 14—21. alapján tartá szónoklatát. Főtétele: Az elmúlt száz év egy könyv, melynek 100 levele 3 szakaszra oszlik. Az I-sö szakasz tartalmazza az isteni hűséget és kegyelmet, II-dik a pásztorok és a III-dik szakasz pedig a nyáj hűségét. — Az egyházi beszéd meggyőző igazságban és érvelésben, azonfelül gyönyörű képekben gazdag mestermű volt. — S ha hozzá teszszük, mily szívből jövő hangon ecsetelte a szónok a valódi valláserkölcsi javak mennyei áldását, melyben a vallási türelmetlenség sötét korszakában sokszor zaklatott, de erős hitében soha sem ingadozó egyháza a múltban részesült, ha hozzá tesszük, hogy nemes kegyelettel emlékezett meg boldogult elődeinek soha el nem hervadható érdemeiről, — ha említés nélkül nem hagyjuk, mily súlyt fektet arra, hogy az érdemteljes és hű pásztorok által vetett szent mag, az evangyéliom. a rajkai gyülekezet tagjainál termékeny talajra talált, — úgy hogy az evang. hit, az áldozatkészség, az egyház és iskola iránti gondos ápolásban minden alkalommal nyilatkozott és nyilatkozik, úgy azt mondhatjuk: Tedd el rajkai gyülekezet, az elmúlt száz évről egyházi és iskolai életed rajzát tartalmazó 100 lapos emlékkönyvet és jegyezd be a ma újonnan megkezdett és a jövendő 100 évre szóló könyvnek első lapjára lelkészednek pünkösd hétfőn tartott egyházi beszédjét. Dicséretet érdemel az egyházi szónoklat alatt, a rajkai idősebb tanító úr által vezetett chorus meglepően összhangzatos éneklése. A számos hallgatóság örömtelt szívvel távozott az Urnák házából. Adja isten, hogy ezen örömnap szép emléke maradandó legyen! — A jelen volt lelkészek azon megnyugtató tudattal távozhattak el: Több az, mint egy gyorsan elhervadó pünkösdi rózsa, ami a lelkészi hivatal gyakran félre ismert, legtöbbször tövises és göröngyös pályáján terem! Találsz itt maradandó örömvirágot is! Csak ne restelj értök lehajolni Méltóságos Major Pál, kir. tanácsos és nagyérdemű esperességi felügyelőnk és az egyházi ügyek iránt melegen érdeklődő dr. Kollerung Alfréd járásbiró úr, szinte megtisztelték a rajkai egyházat becses jelenlétükkel. Az ünnepélyre egész tisztelettel meghívott rajkai kath. pap távolmaradását teljesen pótolta a szomszéd Csuny róm. kath. egyház igen tisztelt és közkedveltségű ielkésze, — valamint más kedves világi urak megjelenése. Hogy Ringbauer tiszttársunk és kedves neje vendégszerető házában a testiekben sem szenvedtünk fogyatkozást, azt úgy hiszem, felesleges megemlítenem. — A mily kedves volt a reggel, oly kedélyes volt az este. Leáldozott ugyan a nap, — de nyomán felgyuladt s fénylett az igaz. őszinte barátság és szeretet csillaga. Njárfalván junius 3-án 1884. Ebner Gusztáv, ev. lelkész. KÜLFÖLD. Ausztria. — Az ág. hitv. evang. zsinat kilenezes bizottsága Bécsben hivatott össze. A bizottság két ülésében az evang. iskoláknál alkalmazott tanítók jogi állásával és az egyházi alkotmány ide vágó szakaszainak megváltoztatásával foglalkozott, tárgyalta továbbá a fegyelmi rendet és az evang. egyház házassági és iskolai ügyekre vonatkozó kivánatait. Május 4-én közel háromezer ruthén gyűlt össze a lembergi nemzeti házban, hogy a jezsuiták által kiszorított Baziliánusok ügye mellett állást foglaljanak. Romanczuk képviselő megnyitotta a gyűlést fejtegetvén bevezető bekleben, hogy a jezsuiták eljárása a görög-kath. egyház ellen intézett merényletnek tekintendő. Korol a lengyel és a velök szövetkezett jezsuiták törekvéseivel szemben igen megérthetőnek találja, ha a ruthenok kényszerülnek. Romatói és az uniótól elválni és atyáik eredeti hitéhez visszatérni. Galiczia minden részeiből érkezett több száz helyesles, nyilatkozat olvastatott fel. Végre egyhangúlag oly javaslat fogadtatott el, melynél fogva a Baziliánusok K.szontása a jezsuiták által a fennálló és az o

8ztrák k<,rmány által szentesített jogokkal ellenkezőnek ny.lvámttatott es