Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - BELFÖLD - Zombor

172 názta meg művét azzal, hogy a franzf'eldi evang. egyházközség álczája mögül közvagyonból csináljon közös vagyont, melyet az egyetem kényen-kedvén elrabolhat és szegény egyházak közé feloszthat. Hogy milyen értelemben fogom fel a közvagyont, czikkemből világos és a közélet is igazolja, hogy közvagyonról nem lehet az erkölcsi testületeknek kényök-kedvök szerint rendelkezniök. így pl. a rákos-ujszászi vasútvonal épitése alkalmával előbb nem eszközölte maga a közlekedési kormány Maglód kisajátítás alá került egyházi földrészletének megváltását, mig csak a pestmegyei evang. esperesség erre vonatkozó egyházhatósági engedélye ki nem lett nyerve. Kitűnik ily esetekből, hogy az esperességeknek az alattok álló gyülekezetek közvagyona felett intézkedési joguk van. Következőleg, ha az egyházi épületeknek tűz által megrongálódása vagy megsemmisülése esetére kívánja a bánáti esperesség az egyházakat czélszerű testületi úton kártalanítani, eziránti közgyűlési határozata teljesen jogosult. Mert a képviseleti alapon megalakított esperességi gyűlés szótöbbséggel kimondott határozata törvényszerű és a kisebbségre is bir kötelező erővel. Az ennek daczára ellenkező gyülekezetet pedig a törvényszerű esp. határozat tiszteletben tartására és teljesítésére kényszeríteni is lehet és kell. Ezek után visszautasítva a „jogcsavaró és álokoskodó" s több más személyeskedő kifakadásokat és ajánlva, hogy boldog emlékezetű Székács József szellemével se takaródzanak; magam is hangoztatom, hogy az ő gyümölcseiről ismerjétek meg „az ág. hitv. evang. gyülekezetet Franzfelden." A czáfolat végén felsorolt gyülekezeti és lelkészi érdemeket kész örömmel méltányolva, mégis rothadt gyümölcse az a franzfeldi gyülekezet fájának, hogy — nem tudja megbecsülni a protestáns autonomiát, erős érzékkel birván a szabadosságra. Láng Adolf. * * ,* A franzfeldi gyülekezet válaszát, bár azt sem tartalmilag, sem alakilag nem osztottam, kiadtam; mert a véleménycserének közvetitését, az eszmék tisztázását az időszaki sajtó egyik feladatának tartom s a gyülekezet közgyűléséből keltezett és 132 név aláirásával ellátott levélben lettem a közlésre felhiva. — Közlöm e választ is, de azzal a kijelentéssel, hogy ezentúl, amint az egyházi és iskolai élet körébe vágó kérdések tárgylagos megvitatására szívesen tért nyitok: ugy minden személyes sértést, vagy a tárgyhoz szorosan nem tartozó támadást ez esetben is és mindenkor irgalom nélkül kiveresplajbászolok. Szerkesztő. BELFÖLD. Tiszakerületi pénztárak állása 1883-ik év végén. — I. Kerületi nyugdíjintézet. Összes bevétel: 1) Tőkék, évi illetékek és vegyesekben 137,077 frt 70 kr. 2) Kamatokban 7,795 „ 38 „ 3) Hátralékokban 3,335 „ 42 „ összesen 148,208 frt 50 kr. melyből levonván a tényleges kiadást . 6,028 „ 27 „ tesz a vagyonállás 142,180 frt 23 kr. Az évi szaporodás tett 5856 frt 28 krt. II. Tudományi pénztár vagyonállása : a) Tőkékben 15,338 frt 50 kr. b) Kamatokban 325 „ 67 „ c) Pénzmaradvány 434 „ — „ összes vagyon 16,098 frt 17 kr. 1882-ik év végén volt t

őke 15,635 „ 88 „ szaporodás 462 frt 29 kr. III. Zsedényi-alap: 20,041 frt 87 kr. IV. Hittanintézeti alap: 17,841 frt 99 kr. megjegyezvén, hogy az eperjesi hittanintézet kerületi segélyből tartatván fel az egyházak által, annak 5 év előtt semmi tőkéje sem volt. V. Kerületi árvaházi alap : 1883-ik végén tett az összes vagyon . 12,677 frt 87 kr. 1882-ben volt 8,287 „ 19 „ szaporodás 4,390 frt 68 kr. VI. Tanítóképezdei alap : 102,000 frt. VII. Közigazgatási pénztári alap: 35,000 frt. Rozsnyón 1884., május 19. Czékus, ev. püspök. Az erdélyi magyar evangélikusok tiltakozása! III. A hosszúfalusi ág h. evang. egyháztanács f. évi Május hó 4-én egyhangúlag a következő határozatot hozta a kiskapusi ügyben : Ha a felsőség alantas közegeitől mindenekben megkívánja a törvényszerű eljárást, ép oly kívánatos, hogy e tekintetben is maga járjon elől jó példával; — s aztán minthogy a selyki consistoriumnak a kiskapusi papválasztás alkalmával elkövetett eljárása nem csak hogy törvénytelen, hanem az összes ág hit. evang. magyar egyházak érdekeit is mélyen sérti: a magyar evang. egyházak érdekében presbyteriumunk is készséggel járul a brassói magyar evang. egyháztanács tiltakozásához és ezen hozzájárulását jegyzőkönyvi kivonatban nevezett egyháztanácsnak megküldeni határozza. Kelt Hosszúfaluban 1884. Május hó 4-én. Az ág. hit. evang. presbyterium. Masznyik Gyula, elnök. — Deák Sándor, jegyző. IV. A zsombori ág. h. evang. egyháztanács f. évi Május 4-én egyhangúlag a következő határozatot hozta a kiskapusi ügyben: A brassói ág. h. evang egyház tiltakozásához ez egyházközség presbyteriuma is hozzájárul, mivel az oly eljárás, mely szerint végzett papok, theologiát nem látott egyének mellett és kedvéért a candidátioból kizáratnak törvényellenes, ugy az illető egyházakra, valamint az illető pályázókra nézve lealázó. Kelt Zsombor 1884. Május hó 4-én. Eöry István, elnök. — Lukács János, jegyző. — Mátyás András, curátor. Magyar-Bóly 1884. Május 18-án. A horvát-szlavon missiónak keleti határőre a magyarbólyi ev. egyház, mely a 12 órányira fekvő s a st-chrischonai hittéritői intézet által fenntartott adolfsdorfi missionárius állomást kötelességhiven támogatja. — A Lippe-Schaumburgféle herczegi uradalom Verőczei kerületében van összesen 255 német ajkú evangélikus ; múlt évben született 10 fi 15 nő = 25; meghalt 5 személy s eskettetett 3 pár. — Hogy pedig az evangyeliom fénye Szlavónia belsejébe is elhatolt, azt ama két hitszomjas zarándok igazolta, ki f. hó 18-án a magyarbólyi gyülekezet szine előtt, egyházunk kebelébe ünnepélyesen áttért, azután pedig elvitte magával Kutjevóba is ama mustármagot melyből a hitnek terebélyes fája fejlődhetik. — Vajha ezen 26 órányira lakó két evangelikus hívünk, a kisértetek s zaklattatások közepette is, oly örömest tenne hit-