Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - IRODALOM - Természetrajz, Buza

120 ismernek. Ily körülmények mellett az illető, szerző ki nem kerülheti, hogy oly hibába ne essék, mint a milyenekbe a mostani olvasókönyvek szerzői estek, hogy t. i. olvasókönyveikben oly dolgokról beszélnek, melyek a gyermek értelmi körét meghaladják, nem értik s melyeket a tanterv is az ő osztályukból kizár. A sok közül csak egy-két példát hozok fel s azt is a legismertebbek közül. A miniszteri tanterv az elemi népiskolák I. és II. osztálya számára földrajzból a hely- és földrajzi tájékozás tanítását irja elő, Nézzük csak az egész országban használt s a minisztérium által kiadott Gönczy Pál-féle abc-és könyvet. A 99. oldadalon 34. §-ban miről is kell olvasni a kis gyermeknek? Magyarország fővárosa-, ország-, király-, országgyűlés-, népképviselők-, főrendek, törvények- stb-ről. Olvassuk el a minisztérium által kiadott s Gáspár János által a a népiskolák második osztálya számára szerkesztett olvasókönyv 173. olvasmányát, mi minden van abban? A kis gyermeknek már ismernie kell Erdély-, Tót-, Horvátés Dalmátországot, Európát, Ázsiát stbbit, pedig még a saját szülőföldjét és megyéjét sem ismeri. Talán nem is kell említenem, hogy az ily tartalmú olvasmányok nem hogy fejlesztenék a gyermek értelmét, hanem inkább hozzá szoktatják őt értelem nélküli olvasás- és tanuláshoz. így kell elvontan tanulnia a gyermeknek nemcsak az illető tantárgyakat, de a magyar nyelvet is. S ennek vájjon mi hasznát veszi majd a gyermek? Az ily hibáktól nem lehet ment a hirdetett pályázatra beérkezendő művek egyike sem, a már kifejtett okok miatt. Hasonló hibáknak nem szabad előfordulni a szerkesztendő olvasókönyvben, mert az nemmagyarajku gyermekeknek van szánva azon czélból, hogy abból a magyar nyelvet elsajátítsák. A például felhozott könyveknél is az a baj, hogy azok is előre megállapított terv nélkül más és más szerző által, más és más módszerben-, tervezet szerint Írattak. A magyar nyelv sikeres tanításának, magyarosításnak a másik s talán a legfőbb kelléke, nézetem szerint, a népiskolai vallástanításnak rendszeresítése volna. Ez által a kerület egyrészt fokozná a vallásosságot a jövő nemzedéknél, másrészt nagyban mozdítaná elő a magyarosítást. A vallástanítás rendszeresítése alatt értem egy oly vallástani vezérkönyv szerkesztetését és kiadását, mely szintén a már kifejtett elvek szerint volna irva. Ha a többi tárgyakban nélkülözhetlen szükséges az ismertesről stb. oktatási elv követése, még szükségesebb ez a vallás tanításánál. Disteriveg a vallás tanításáról mondja : „Minden tantárgyak közt a vallás legkevésbé az emlékezet tárgya, ép azért, ha már más tantárgyaknál nem szabad általános vagy elvont tételekből/kiindulni; akkor a vallásnál még kevésbé szabad azt tenni." A mostani vallástani könyvek nem a fejtegető, hanem csak a kátészerű kérdezés , és felelés módszerben vannak irva. Ezen módszertani tanítás nem fejleszt, hanem elfogadtatja azt, amit készen adott. Nem a gyermek 'öntudatából fejlesztetik az igazság, hanem bizonyos tételek minden előzmény nélkül ténylegeseknek állíttatnak fel s legfeljebb utólagosan magyaráztatik a szótartálom. Ezen tánmód. természetellenes, mert ellentmond ép ügy azon út- és módnak, urclyen a gondolattartalóm fel- ' találtatik, valamint azon módnak is, melyen az emberi; szellem fejlődik. E könyv pedig: kizárólag a tanító kezébe ' adassék,," ;a: gyermek kezei be adván äz ilympdon. tanított vallástan támogatására szükséges énekes könyvet és bibliát. Az általam itt említett könyvek beszerzését pedig legczélszerűbben úgy vélném, hogy a kerület pályázatot hirdetne az illető könyvek szerkesztésénél követendő tervezetek benyújtására s a legjobb tervezet benyújtója bízatnék meg e könyvek szerkesztésével. Ily módon rövid idő alatt hozzá jutna a kerület összhangzatos s a magyar nyelv sikeres tanítását biztosító könyvekhez. Ily módon vélném én a kerület által a magyar nyelv érdekében hozott határozatnak legczélszerűbb életbeléptetését. Ezek volnának az e tárgyra vonatkozó, rövideden elmondott szerény nézeteim. Miután pedig a tárgy oly fontos, úgy hiszem, megérdemli az eszmecserét, hogy azután győzzön a jobb. Aszód, 1884. évi marcz. 31-én. Margócsy Gyula, ev. tanító. IRODALOM. Könyvismertetés. Természetrajz a népiskolák részére, készítette Buza János, tanár. Ara kötve 24 kr. Ha e könyvecskében ide-oda lapozgatva, a helyesen megválasztott s leírt természeti tárgyakat figyelmünkre méltatjuk : csakhamar be kell ismernünk, hogy a könnyen folyó s érthető nyelvezet, szép magyarság, a hazai viszonyok tekintetbe vétele, jó szerkezetű műszavak, mint pl. uszó, porzó, termo, vágó, bögö, bögö majom a régibb uszony, poroda, terme, rágony, bögöncz stb. helyett, melyekkel lépten-nyomon találkozunk, s a könyvecskében alkalmazott synthetikai módszer, mind meg annyi kedves jelenség, mely tetszésünket kiérdemli s szakavatott kezekre vall. Mindazonáltal vannak a könyvecskének árnyoldalai is, melyeket csakis azért derítünk itt fel, mert a szerző felszólítása folytán arra magunkat jogosultaknak érezzük. Ugyanis ha a következő kérdéseket vetjük fel: a népiskola melyik osztályá részére Íratott a könyvecske? s természeti tárgyak szemléltető oktatására vezető kalauz akar e könyvecske lenni, avagy pedig rendszeres természetrajz? akkor ezen kérdésekre határozott szabatos feleletet nem adhatunk. A modern természetrajzi tankönyvek a népiskola tananyagát osztályok szerint bizonyos körökre osztják, mely körök az egyes osztályok szerint mind inkább bővülnek^ s ily alapra szeretnők mi is a kezünk közt levő könyvecske átdolgozását fektetni. A mi a második kérdést illeti, úgy látszik, mintha a rendszerre nézve maga a szerző sem volna egészen tisztában. Ugyanis könyvecskéjében az állatországban az emlősöknél és madaraknál még a réndek fel vannak sorolva, de már a hüllőktől kezdve csak is az osztályok szerepelnek. A madarak fészekülők és fészekhagyók csoportjára vannak félosztva, de a sorrendben a két csoporthoz tartozó r.endek ide-oda vannak hányva. A mi a növénytant illeti, itt azt vettük észre, hogy egyes növé: nyéknél sem a család, sém a rend nem vétetett tekintetbe, "Jníg másoknál, mint pl. a liliomféléknél a természetes rendszer, másoknál megint mint a káposzta-, retek-, torma:s violánál á Linné-féle rendszer alkalmaztatik. Az ásványtannál nem tuäjük okadatölni, a 11. osztály a földeknek s köveknek lévén szánva, miért, tárgyaltáénak-^ a -földek