Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - ISKOLAÜGY - Magyar nyelv tanítása nem magyar ajkú iskolában Margócsy Gyula

119 A m. nyelv tanítása nemmagyarajkú iskolákban. A bányai egyházkerület 1883. évi közgyűlése jegyzőkönyvének 8-ik pontjában a magyar nyelv érdekében azt a határozatot hozta: hogy szükségét látja annak, miszerint a nemmagyarajku növendékek kezébe mentől előbb egy olyan alkalmas magyar-tót, illetőleg magyar-német tankönyv juttassék, mely a magyar nyelv elsajátítását a lehető legczélszerubb módon eszközlendi, valamint olyan népiskolai olvasókönyv is szerkesztessék, mely a felekezeti érdekekre az eddigieknél sokkal nagyobb súlyt fektessen. Ez a kerület határozata, mely, nézetem szerint, két részből áll: az első szól a magyar-tót, illetőleg magyar-német tankönyvről, a másik pedig olvasókönyvről. A határozat első része életbeléptetésének mikéntjéről ugyan nincs tudomásom; de a második résznek czélba vett életbeléptetéséről, melyre már pályázat hirdettetett, következtetve azt hiszem, hogy a határozat szószerint fog végrehajtatni. E feltevésből indulva ki, bátorkodom az e tárgyra vonatkozó nézeteimet az alábbiakban elmondani s miután a tárgy oly fontos, nem fog ártani, ha nagyobb feneket kerítek a dolognak. A kerület tehát a magyar nyelv sikeres tanításának czéljából a nemmagyarajku növendékek számára magyartót, illetőleg magyar-német tankönyv szerkesztését határozá (a határozatban tankönyvről van szó). Már bocsánatot kérek, tankönyvből, legyen az bármily ügyesen szerkesztve, magyar nyelvet sikeresen tanítani lehetetlen. Mert mihelyt tankönyv, nagyon sokat kell abból a gyermeknek elvontan tanulnia. Azt pedig tudjuk, hogy minden elvontan tanult dolog, ha folytonosan nem gyakoroltatik, múlékony. Egyházi viszonyainknál fogva pedig, melyeken változtatni egyhamar nem lehet, a nem magyar egyházakban, az istentiszteletek leginkább az azokban divó nyelven tartatnak s ez nagyban idézi elő az elvontan tanult nyelv elfeledését. A nevezett tankönyvnek, természetesen, a kerületi tanterv keretén belől kell szerkesztve lennie, mint az olvasókönyvnek is, melyre pályázat hirdettetett. E tanterv szerint pedig minden egyes tantárgy külön-külön rendszeresen tárgyalandó. Már pedig az elemi iskolákban, de különösen azok alsó- és középosztályaiban a természetszerű oktatás mellett szó sem lehet füzetekről vagy tankönyvekről, mely szerint minden egyes tanulmánynak egy különkülön füzet vagy könyv van szánva. A tantárgyak összekapcsolása s a nézlettan körüli csoportosítása a helyes eljárás az elemi iskolában általában s ez is úgy, hogy az elemi iskola alsó- és középosztályaiban tanult dolgok egyelőre nem hozatnak egymással rendszeresen kapcsolatba, csakis a felső osztályokban következik ezen sok apró képek egyes képekké való összeolvasztása, hogy a gyermek világosan, mintegy maga előtt láthassa a tanult dolgokat. Miután pedig a magyar nyelv tanításának elemi iskolákban párhuzamosnak kell lennie a tanított tárgyakkal, múlhatlanul szükséges, hogy a magyar nyelven tanított tantárgyaknak tanítása fokozatosan haladó tanterv alapján történjék: így, nézetem szerint, a kerületi határozatnak életbeléptetése előtt a mostani kerületi tantervet oly tantervvel kellene felcserélni, . mely azon általános oktatási elveknek felelne meg: hogy részletesről megyünk az általánosra, közelről a távolra, ismeretesről az ismeretlenre. A magyar nyelv sikeres tanításának nélkülözhetlen kelléke, nézetem szerint, nem a magyar-tót, illetőleg magyar-német tankönyv, hanem az, hogy a tótajkú tanulók számára tót, s a német ajkúak számára német nyelven, első osztály részére oly abc-és könyv, a második osztály részére pedig oly olvasókönyv szerkesztessék, amelyben egyes tót, illetőleg német szavak és olvasmányok lehetőleg magyar betűkkel irvák. A jelenlegi egyházi viszonyainknál fogva a magyarosítás biztos elérhetése czéljából, nézetem szerint, múlhatlanul szükséges, hogy a nem magyarajku növendékek az első és második osztályban anyanyelvükön tanuljanak meg jól irni, olvasni, beszélni és gondolkozni s a mellett lassan, előre megállapított terv szerint, de fokozatosan vezettessenek a magyar nyelv elsajátításához. Ez az alap, melyen a további osztályokban folytatott úgy a tantárgyakbani haladásnak, de főkép a magyar nyelv elsajátításának nyugodnia kell. A magyarosításra vonatkozó elvnek az alapját ez osztályokban kell megvetni: így ez osztályok számára szerkesztendő abc-és olvasókönyvről kellene gondoskodni legelőször. Mert e könyvekből kell, a mint már fentebb is említém, kiindulnia azon módszerés tervezetnek, mely szerint a tanításnak a további osztályokban folytattatnia kell, hogy így a hatosztályu haladás összhangzatos s egymásból folyó legyen. Hogy a határozatba vett tankönyv szerkesztetése és használtatása által a kerület a kivánt czélt nem fogja elérni, az, szerény nézetem szerint, a fentebbiekből eléggé világos. A kerület a kivánt czélt határozata második részének czélbavett életbeléptetésével pályázattal sem fogja elérni. A mai kor oktatási elvei azt kiáltják felénk: a tantárgyak összekapcsolása s nézlettan körüli csoportosítása legyen a főczél. Ez elvek követését láthatjuk már a középiskolák alsó osztályaiban is. Ez elvek szerint tankönyv és olvasókönyv külön-külön egymás mellett nem állhatnak. Azokat egyesíteni kell, hogy így az egyesített könyv legyen a tanítás központja. A népiskola növendékeinek III. osztálytól felfelé, nézetem szerint, semmiféle más könyvre (Luther kátéját, énekes könyvet és bibliát kivéve) nincs szükségök, mint egy oly tan- és olvasókönyvre, melyben az elemi iskola tantárgyai földrajz keretében olvasmány alakjában benfoglalvák. Természetesen, minden osztály számára az annak megfelelő tantárgyak megfelelő tananyaga, megfelelő terjedelemben. így egy képzelt utazásnak vehető az egész tanítás s így ismerkedik meg a gyermek részletenkint az elemi iskola tantárgyainak ismeretanyagával, mindennel ott, ahol azt találja. A kerület pályázatot hirdet egy III. és IV. osztály számára szerkesztendő olvasókönyvre. Hogy a pályázati feltételeknek teljesen megfelelő s pályanyertes mű, eltekintve a már említett oktatási elvektől, a kitűzött cxélnak megfeleljen, az lehetetlen. Hogyan lehetne oly olvasókönyvvel fokozatosan és sikeresen haladni, melynek szerzője nem tudja, hogy az azt használandó tanulók mennyire haladtak a II. osztályban? Ezt az illető szerző nem is tudhatja, mivel az alantas osztályoknak a szerkesztendő olvasókönyv elveivel összefüggő elveik nincsenek A* lUetf szerzőnek nem lévén tudomása az alapról, alap ne kul, találomra kell hozzá fognia az olvasókönyv szerkezéhez. Már pedig minden egyes felsőbb osztály olvasmányának oly pontból kell indulniok, melyet a tanulók mar