Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Prónay Dezső b. egyet. felügyelői székfoglaló beszéde

Első évfolyam. g-ik szám. Pozsony, 1883. évi május 26. EVANGELIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 , 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. yVL EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER 33>sC&3<Eë Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdíj : külön 30 kr. Tartalom : Prónay Dezső b. főfelügyelői székfoglaló beszéde. — Az egyetemes gyűlés. Endre). — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Pályázat. Középiskoláink szervezése ügyében. IV. (Dr. Masznyik : Dezső b. főfelügyelői székfoglaló beszéde, a magyarhoni ág. hitv. evang. egyháznak május 23-án tartott egyetemes gyűlésén. Midőn egy ünnepélyes fogadásnak letétele végett léptem imént az oltár elé, megújult bennem emléke ama pillanatnak, melyben először léptem ugyanezen oltár elé. Ünnepélyes volt és feledhetlen ama nap, a konfirmáczió napja volt. Mint társaimnak választottja léptem akkor is ezen oltár eíé, hogy nevükben is hitvallást tegyek, — igy szokta volt ezt rendezni a boldog emlékű Székács, — és midőn az ur asztalához járultam, e szavakkal áldott meg feledhetlen főpásztorunk Székács: _A kinek sok adatott, attól sok kivántatik." E szavak visszhangja támad föl bennem ma, midőn ismét ez oltár előtt, mint hitsorsosaim választottja tettem ünnepélyes fogadást. A kinek sok adatott, attól sok kivántatik. Sok adatott-e nekem? és sok kivántatik-e tőlem? E két kérdést intézem magamhoz és a válasz igenlő. Sok adatott, sőt a legtöbb, mit egyházunk nyújthat; a legtöbb, a mi annak, a ki a közügyekben részt vesz, juthat egy kiválóan bizalmi álláshoz. Fogadják köszönetemet azon diszes bizalmi állásért, melyre emeltek és azon igéretemet, hogy annak Isten segedelmével méltóan megfelelni, lesz életem legfőbb törekvése. Sok kivántatik-e? ez a második kérdés, melyre a válasz igenlő, de nem olyan egyszerű, mert magában foglalja mindazon ügyek czélszerü intézését, melyek egyházunkat ez idő szerint kiválóan érdeklik. Tudatával birok annak, F. E. Gy., hogy koromnál fogva nem rendelkezhetem a tapasztalatok azon bőségével, melyet a dolog természeténél fogva csak az előre haladottabb kor nyújthat, és az ifjabb, sőt még a férfikor kezdete is rendszerint nélkülöz; nem csekély kételyeket támasztana bennem e tudat, ha nem oszlatná el azokat egyrészről azon körülmény, hogy már olyan korban nyilt alkalmam foglalkozni egyházunk ügyeivel midőn igen sokan, egyedüli czéljukat a társas élet által nyújtott szórakozások keresésében találják; hogy továbbá alkalmam volt egyházi szervezetünknek minden részletével, az egyházi kormányzatnak különféle ágaival és fokozataival, a kis falusi gyülekezetnek, az esperességnek, a kerületnek ügyeivel közvetlenül megismerkedni. De reményt nyújt e kételyeim eloszlatására az is, hogy számithatok azok támogatására, kik bizalmukkal megtisztelve, ezen állásra emeltek, sőt remélem, hogy minden fontos ügyben, ugy, mint eddig, ezentúl is, mindazoknak közreműködése egyházunk érdekében nem fog hiányozni, kik egyházi közügyeink intézésében részt vettek. — Ezen közszellem tartotta fönn egyházunkat, óvta meg szabadságát válságos időkben. Ezen közszellem adja meg jellegét minden intézkedéseinknek, ezen közszellem hatása és befolyása alatt állanak azok, kiket az egyház élére állit, ők e közszellem letéteményesei, jelző kifejezői, feladatuk ennek elsajátítása, hü kifejezése. Nem szabad feledniök az irás e szavait : a ki pedig első akar lenni köztetek, az legyen a ti szolgátok. Szolgálatot kiván tőlünk az egyház, esetrőlesetre kezdeményező irányadást, a közszellem helyes fölismerésén alapuló vezérlést, de egyes ember uralmát nem ismeri, szervezete a legvalódibb önkormányzat. De mivel ez jellege egyházi szervezetünknek, épen azért egyes közegeitől sem kivánja egyházunk azt, hogy a társadalmi, vagy politikai közéletből ki legyenek zárva, vagy attól önként teljesen visszavonuljanak. Magam is azon helyzetben vagyok, hogy más téren is foglalok el bizalmi állást, részt veszek a politikai életben is. Nem tartom feleslegesnek ezen helyzetről röviden megemlékezni. Nem képzelhetek magamnak ma helyzetet, melyben a politikai élet követelményei ellentétbe jöhessenek azon állással, melyet egyházunkban elfoglalok, valamint azt sem tudom elképzelni, miként hozhatna ellentétbe ezen állás politikai meggyőződésemmel. Azt határozottan kárhoztatnám, ha valaki azon állást, melyet az egyházban elfoglal és hitsorsosai bizalmának köszön, politikai pártkülönbség nélkül, — föl akarná használni politikai pártczélok elérésére. —