Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Németország

geit saját tárczájából fedezte, megjelenni köteles, követ­kezőleg hivatalos tudta és jelenléte nélkül meg nem tarthatók. E kör a minap tartá Derencsényben rendkivüli ér­tekezletét, ha ugyan annak lehet nevezni, mert sem elnöke nem volt, sem pedig a dékán nem volt jelen. — A t. kör a dékán urat egyszerűen mellőzte, ignorálta; nem lépett vele hivatalos érintkezésbe az értekezlet megtartása tárgyában. Pedig oly tárgyban határozott, hogy jelenlétére feltétlen szükség lett volna. Ugyanis azt tárgyalta : mi módon lehetne a kishonti ev. ta­nítói körrel, tehát egészen más iskolai hatóság alatt álló körrel azon czélból egyesülni, hogy mint egyesűit kör, mivel a kishontinak csak 30, a balogvölgyinek csak 20 tagja van, magát az országos tanítói gyűlésen képviseltesse? holott megfeledkezni látszik arról, hogy Nm. cultusminister úr ujabbi intézkedése szerint 30 kör­tag elegendő a képviseltetésre, ha a kör eddig rend­szeresen szervezve működött. Mivel a balogvölgyi tanitói kör tagjainak eme in­dokolatlan és érthetetlen eljárása a régibb időket jut­tatja eszünkbe, midőn egyes elődeik a Balogvölgyön egy külön iskolai esperesség létesítését tervezték, mi akkorában annyi bajt szerzett az esperességnek : idején látjuk a nt. esperesség becses figyelmét felhívni arra nézve, hogy a kör vagy rendesen a dékán jelenlétében tartsa értekezleteit és tisztelje az esperesség és a kör közötti viszonyt, vagy a kör elnöki tisztét, vagy az egy­házi, vagy a világi dékán kezébe adja át, mert az ilyen állapot egy rendezett esperességben tűrhetetlen. Különben itt volna az ideje, hogy egy hazafias esperesség tanítói köre mai időben már tisztán magyar nyelven vezesse tanácskozásait s írja jegyzökönyveit. A tót hivatalos nyelv mai napság sehogy sem egyez meg a haladó korral. KÜLFÖLD. Ausztria. — Dr. Vogel, theologiai tanár, ápril 16. „az evang. városi missió"-ról tartott előadást, hogy az ügy iránt való érdekeltség tágasb körökben is felébresz­tessék. Az ausztriai ev. egyház egyet, zsinata f. é. október-hó 20-ra Bécsbe hivatott össze. A mint hirlik, azon indítvány fog tétetni, hogy az egyházi fő­tanács (Oberkirchenrath), miután az iskolatörvény­novella által az evangélikusok jogai mélyen megsértet­nek, oda működjék, hogy a kormány oly törvényjavas­latot terjeszszen a birodalmi tanács (Reichsrath) elé, melynek értelmében az evangélikusok azon városokban és helységekben, hol tulajdon felekezeti iskolákkal bír­nak vagy ilyeneket felállítani szándékoznak, a nyilvá­nos népiskolák fentartásához követelt járulékok alól törvényesen felszabadíttassanak. A pénzügyministerium az ezen egyetemes zsinat egybehivásával járó költségek fedezését megtagadta. — Taaffe ministerelnök az Alsó-Döblingben felállítandó kór- és diakonisztaház meg­nyitását meg nem engedte. Németország. — Egy miniszteri rendelet által az állami vasutaknál alkalmazott hivatalnokoknak és mun­kásoknak lehetővé tétetik, hogy minden második és leg­alább minden harmadik vasárnap a nyilvános isten­tiszteletben részt vehetnek, még pedig oly módon, hogy nem szükséges e czélból külön szabadságért folya­modniok. A badeni egyházi főtanács az ország lelkész­ségének ajánlja, hogy az ez évi november havát meg­előző hónapok alatt a mellék-istenitiszteletek különösen a keresztyén tanítások (Christenlehre) alkalmával a refor­matio művét és különösen Luther személyiségét oly módon tárgyalják, hogy az egyháztagok az isteni szel­lem működését az evang. egyház keletkezésében és első fejlődésében hálásan és tiszteletteljesen felismerjék. Május hó i. Dr. Kliefoth, schwerini egyházi fő­tanácsos, és május hó 9. Dr. Grimm Willibald, jenai theol. tanár hivataloskodásuk 50. évforduló napját ünne­pelték. Az új porosz tartományokban egy Jeruzsá­lemben építendő templom számára 82,825 márkot gyűj­töttek, mely összeghez Hassia-Nassau 20,707 márkkai járult. A porosz képviselőház tanügyi bizott­sága e napokban két ülésében egy folyamodványnyal foglalkozott, melyet egy düsseldorfi egylet benyújtott, s mely így hangzik : „A magas ház kérje meg a kor­mányt, hogy orvosokból álló bizottságot nevezzen ki a magasabb iskola-ügyre vonatkozó véleményadás czéljá­ból, melynek alapján czélszerü intézkedések történhet­nének azon veszély elhárítására, mely Németország mívelt ifjúságát testi hanyatlással s ennek minden szo­morú következményeivel fenyegeti." Az előadó java­solja, hogy a folyamodvány a kormány figyelmébe ajánl­tassék. A tanügyminiszterium három biztos által volt képviselve, a kik között különösen Bonét titkos taná­csos több izben a tárgyalásokba befolyt. 0 ugyanis jelentést tett a bizottságnak azon lépésekről, melyek a cultus-miniszterium részéről a a túlterheltetés kérdésé­ben eddig történtek. Ezen jelentésből kitűnt, hogy 1882. január 3-án kelt rendelettel a tartomány iskolai colle­giumainak elnökei és tanácsosai fel lettek szólítva, hogy ezen kérdésben bizalmas jelentést tegyenek. Három el­nök és 12 tanácsos oda nyilatkozott, hogy a túlterhel­tetés nem létezik, 9 elnök és ió tanácsos ellenben a túlterheltetést bevallotta. A felhozott visszaélések erre megvizsgáltattak és az eredmény letétetett egy emlék­iratba, mely a bizottságnak átnyujtatott. Hasonlóképen Elsasz-Lothringia és Hessen-Darmstadtból az orvosi véle­mények behatóan vizsgáltattak meg s jelenleg a minisz­térium a legelsőbb orvosi hatóságot, melynek tagja Virchow is, az összes anyag mellékelésével vélemény­adásra szólította fel. Ezért azt indítványozza, hogy a bizottság a folyamodvány mellőzésével a napirendre térjen át. Mindennek daczára azon véleménynek adatott kifejezés, hogy a képviselőház egy külön bizottság ki­nevezésére szólitassék fel, a mi mellett egy vegyes bizottság szüksége hangsúlyoztatott. A bizottság egy­előre elnapolta a határozathozatalt, az emlékirat meg­vizsgálásának czéljából. A következő ülésben azon nézet nyert kifejezést, hogy egyelőre az orvosi collegium hall­gattassék meg, mely, a mint a folyamodvány kívánja, nem csak orvosokból álljon, hanem Poroszország első

Next

/
Oldalképek
Tartalom