Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Siam

Első évfolyam. 4-ik szám. Pozsony, 1883. évi ápril 21. EVANGELIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA, Előfizetési ár : Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. JA EG JELEN HETENKENT EGYSZER. — Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő : TRSZTYÉNSZZY FERENCZ. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom: Anyagi érdekeink. — Középiskoláink szervezése ügyében. (Dr. Masznyik Endre). — Müller György. (Láng Adolf). — Belföld. Külföld. — Vegvesek. Anyagi érdekeink, i. , Isten országának földi megjelenése a földi élet ^V fejtételeihez van kötve, s így nem nélkülözheti azon s^nyagi eszközöket, melyek külszervezetének s intéz„yMnényeinek fentartásához, szilárdításához elkerülhetlenül szükségesek. Igen természetes tehát, hogy midőn a szellemiekre fektetjük a fősúlyt, meg ne feledkezzünk anyagi érdekeinkről sem; midőn fennen hirdetjük, hogy az evangélíomban közlött szellemi és lelkiismereti szabadság gyermekei vagyunk, igyekezzünk a szegénységnek röghöz büincselő rablánczától menekülni. Anyagi gond, nyomor a leglángolóbb lelkesültséget is elfojtja; igája megzsibbasztja a munkakedvet és tetterőt, útját állja minden fejlődésnek és haladásnak. A legszentebb, örökéletű elv sem mentheti meg Krisztusnak rongyos mezben járó menyasszonyát a lenézetéstől és talán a megdermedéstől. Ha új üdvös eszme merül fel, valósításához szegények vagyunk! Ha régi intézményeink fejlesztéséről, újaknak alkotásáról van szó, szegények vagyunk! Ha a legegyszerűbb kormányzati intézkedés kivitele van szőnyegen, szegények vagyunk. Igaz biz az: szegények vagyunk. De talán nem is azért vagyunk szegények, mert jobb módban nem lehetnénk; hanem talán azért is, mert nem rendezzük be kellőleg háztartásunkat, nem nyitjuk meg minden kútforrásainkat, s nem igyekszünk szilárd alapon biztosítani jövőnket. Eldődeink által taposott nyomon járunk csak; kényelmes út, fáradságba nem kerül. Kérdjük : mit tegyünk? de a kérdésre nem is keressük a feleletet, vagy ha feleletet kapunk, süketek maradunk. Ha valaki tenni akar, vagy tenni merészel : bírálgatjuk, gyanúsítjuk; s ha tétlenségünkön s közönyünkön megtörött a nemes törekvés ereje, jóslatunk teljesültén elégedett lélekkel pihenünk s várjuk: mit hozand a holnap? s legfeljebb újra, meg újra panaszkodunk. Jövedelmünk a régi; házunk tatarozást, új építkezést igényel. Bármi szerény legyen is háztartásunk, szükségletei aránytalanul növekedtek s növekednek. Ha nem fogunk a munkába teljes szívünkből, egyesült erővel, koldusbotra jutunk, s még az a szegényes vigasztalásunk sem marad, hogy mind ennek nem magunk vagyunk okai. A jólét nem függ a jövedelem nagyságától, hanem a szükséglet és fedezet között fennálló aránytól. Készítsük el a mérleget. Nézzük szükségleteinket. Gyülekezeteink szükségleteit megdöbbentő ékesszólással illusztrálja az egyetemes gyámintézethez és a Gusztáv Adolf egylethez benyújtott folyamodványok szaporodása, melyek néha a nevetségig csekély dolog, pl. egy istálló építtetésének érdekében adatnak be. Ha templom, paplak vagy iskola építtetéséről van szó, vagy adósságba veri magát a gyülekezet, vagy irgalomra késztő esedezéseivel házalni indul s bejárja kelettől nyugatig a keresztyén világot. Mi ennek oka? nemakarás vagy nembirás? mert hiszen a jóravaló ember és így egyház is csak akkor kopogtat a jótékonyság ajtaján, ha nélkülözhetlen életszükségleteinek beszerzésében kimerítette minden erejét. Meglehet, hogy a jótékonyság lankasztja az öncselekvés erélyét; meglehet, hogy sokkal könnyebb egy folyamodványt mellékleteivel együtt kiállítani, mint az egyházhívek féltékenyen őrzött zsebéhez nyúlni; meglehet, hogy a jótétemény buzdít, s mert a koldulás általános, nem is szégyen többé. Nagy baj, ha az egyházak magok nem bírják, még nagyobb, ha nem akarják szükségleteiket fedezni. Nekünk e bajon segítenünk kell. Nézzünk be a szegényes papi és tanítói lakba. íme az apa gondtól redőzött arcza, az anya búbánatos tekintete. Az Úr azt mondá: nem csak kenyérrel él az ember; szolgája : nem csak Isten igéjével. Hol az evang. lelkésznek a legszentebb, gyakran az egyedüli öröm forrása fakad, a családi élet ölén, onnét ered legmaróbb bánata is. Hány derék embert nyomorít meg a nyomor? Tanulmányhoz nincs eszköz, erőfeszítéshez kedv, küzdelemhez erő. A hűségnek Istenen