Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Kultúrharcz Németországban

Első évfolyam. 2-ik szám. Pozsony, 1883. évi ápril 7. EVANGE*LIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA, Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER^ Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő : TRSZTYÉNSZZY FERENCZ. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdíj : külön 30 kr. Egyh; taziassag. Szerte hangzik a panasz : templomaink gyéren látogatottak, híveinkben hiányzik az egyház szent ügyei iránt való lelkesedés, az összetartozás érzetének élénksége; iskoláink nem az egyház veteményes kertjei többé, ' 7 szóval: kihalóban van az evang. protestáns öntudatOojag. Egyházunk vénei fájdalmas merengéssel utalnak a múltra, melyben az Úrnak szelleme lángra gyulasztotta a szíveket, a hitbuzgóság megszentelt közösségbe olvasztotta az egyház tagjait, midőn a kiállott szenvedések csak fokozták az egyház építésében, a gyülekezetek és iskolák alapításában, fenntartásában bn felvirágoz* tatásában gyümölcsöző egyháziasságot. A nélkül, hogy a mult dicsőítőjévé szegődném, melyet számtalan árnyoldalai miatt visszakívánni épen nincs okunk, meg kell vallanom, hogy főleg 1848 óta valamint az egész közélet, úgy annak egyik kiváló tényezője az egyház is nagy átalakuláson ment át. S tény, hogy templomaink nem birnak oly vonzó erővel mint azelőtt; a hittestvériség kapcsai meglazultak; az egyháztól idegen érdekek csábítására sok gyermek szakadt le a szellemi édes anya kebeléről s az egyház által fenntartott iskolákban is távolodás észlelhető. A tagok élnek ugyan, de nem érzik magokat azon test élő tagjainak, melynek feje a Krisztus. Ha ez oly tény is, melyet elvitatni akarni annyi, mint szemet hunyni a valóság előtt, elcsüggedni vagy épen kétségbe esni nemcsak hogy nincs okunk, ellenkezőleg, ha megvan a baj, kutassuk elfogulatlanul forrását s igyekezzünk rajta, még pedig gyökeresen, egyesült erővel segíteni. Ha mindenki teljes odaadással híven teljesíti kötelességét, szolgálata nem lesz hiábavaló. Krisztus evangélioma a bajnak oka nem lehet. Az ma is ugyan azon élő forrás, melyből a ki iszik, nem szomjúhozik meg soha; azon mennyei eledel, mely táplál az örök életre. Erejében nem fogyatkozik az meg. Világossága a mi utainknak, biztosan gyógyító irja sebeinknek, támasza gyöngeségünknek, biztosítéka diadalunknak. A hit, a Krisztus hite most is meggyőzi a világot. De talán mi, az igének hirdetői okozzuk a bajt. Itt Ítéletet mondani sem nem akarok, sem nem tudok. Nyúljon kiki saját kebelébe. Feleljen meg Isten és saját lelkiismeretének Ítélőszéke előtt : igazi hirdetője-e a megfeszített és feltámadott Krisztusnak? él-e nem ő maga többé, hanem él-e a Krisztus? híven és folyton törekszik-e úgy elmélyedni az Úr igéjébe, hogy általa gazdagulva, másokat is gazdagít? A szószéken és oltár előtt, a gyűlésteremben és csöndes lakásában, a vigalom helyén és a siralom házában, a betegnél és haldoklónál, a gyermekek és felnőttek között úgy áll-e, mint a Krisztusi életelvnek megtestesítése, mint az Úr küldötte? Boldog, ha az Úr színe előtt mondhatja : igen; — szerencsétlen, ha mondania kell : nem; szánandó ő és az egyház is, ha sem igent, sem nemet mondani .^erii, tud v.j»g-y n^m ?kar

v — Bizony, bizony, ha a só megizetlenül, nem való másra, minthogy kivettessék és eltapostassék. Leggyakoribb azonban, hogy a vallásos elhidegülésnek főokát az ellenséges korszellemben, kedvezőtlen viszonyokban találják. Lehet benne valami, de még sem egészen ez az ok. Tagadhatlan tény ugyanis, hogy jelenkorunk általában a közvetlen hasznosság, vagyis az önérdek uralmának kora. Csak az bír becscsel, a mi hasznot hajt, a mi élvet nyújt. Korunk igazgyermekének erkölcsi világnézete a kellemes és kellemetlen által van határolva; mi azon túl terjed, az őt nem érdekli. Már pedig az evang. egyház istenfiusági alapeszméje, az ember által elérhető legmagasabb eszmény : Isten országa valósításának érdekében a lemondást, önfeláldozást, szeretetet követeli. így áll szemben egymással ma is Krisztus és e világ fejedelme : a közvélemény. De ez így volt s így is marad mindaddig, míg a Krisztus szelleme ujjá nert^szüli a világot. Fájdalmasabb ennél az a tapasztalat, hogy míg a szélsőségek: az egyirányú és mereven egyöntetű ultramontanismus és sokrétű radíkalismus mindent megtesznek elveik és eszméik diadaláért, addig az evangéliom alapján épült egyház, közigazgatási működését kivéve, alig ad életjelt magáról. Ha e nyugalom az erő öntudatának nyugalma volna, büszkék lehetnénk reá; de nagyon félő, hogy ez a közöny fagyasztó lehellete által előidézett dermedtség, — melyből, ha Krisztust njwii szólaltatjuk meg, vagy nagyon késő vagy sohaçfem ébred föl az Úr menyasszonya.