Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Német tanítók XXV. általános gyűlése

249. egyházak részesültek canonica visitatióban, u. m. Muraszombat, Martyáncz, Tisina, Sz.-Benedek, S2.-Háromság, Felső- és Alsó-Szölnök. Puczincz ez időben filia volt s a Martyánczi anyaegyházhoz tartozott. Itten nagy javadalmakkal bírt Széchi ev. család kihaltával s a Batthyány grófi család a rom.-kath. hitrei tértével megkezdődött itt is vallásunk üldöztetése s ama virágzó egyházaink mind visszatereltelek a róm.-kath. vallás kebelébe. Puczincz mint anyaegyház keletkezett 1783-ik évben, ugyanezen év október 12-kén tartatott az első istentisztelet itten egyház tag Kuhár Jakab Ferencz pajtájában Berke Bálás mint meghívott első lelkipásztora alatt. E gyülekezet megalakulásának egyik főtényezője Nóvák Ferencz gazdag földbirtokos s hazai hites ügyvéd vala, — jeles érdemeket szerzett magának ezen egyház megalapítása körül még itteni földesúr gróf Batthyány Miksa — 1848-ik évi első magyar minister elnök néhai gróf Batthyány Lajos édes atyja, a ki a templom, iskola és fáraház számára igen alkalmas helyiséget ingyen ajándékozott. Templomunk 1784-ik évben épült s ugyan ez év deczember 8-án felszenteltetett. Berke Bálás i-ső lelkész öt évig szolgált, innen áthelyeztetvén Somogy megyébe Pátróba. 2-ik lelkész vala Kozma Miklós, ki Iharosberényből hivatott ide 1788-ik évben június 17-én. 1792-ben e gyülekezettől egy nagy rész elvált, mely most teszi a Bodonczi egyházat. 1795-ben építtetett a templom tornya. 3-ik lelkész vala Malacsics Ádám. Bönyről Győrmegyéből hivatott ide 1798-ik évben augusztus 26-kán. 4-ik lelkész vala Berke Ferencz, Tót-Kereszturr<51 hivatván ide. Ennek halála (f 1841) után egy ideig mint helyettes működött Terplán Sándor, mig végre 1844-ben október 12-én rendes lelkészül lőn elválasztva s így ez volt e fárának 5-dik papja. Ez elhalván 1858. márt. 18-án helyébe alulírt hivatott Véséről Somogy megyében 1858. évben oktober 28-án mint a gyülekezet 6-ik lelkészeül. Azóta Isten kegyelméből még pedig 1870-ik évig egy magam vezettem ezen nagy szórványos népes gyülekezet — állván ez 35 községből — lelki gondozását, mely nevezett évben főtiszt. Karsay Sándor szeretve tisztelt superintendens urunk által tartott egyházlátogatása alkalmával határozatilag kimondatott egy segédlelkészi állomás szervezése, mit gyülekezetem — átlátván ez elodázhatlan ügy nagy fontosságát — kész örömmel meg is alapíta 350 frtnyi készpénz fizetés mellett. Azóta hivataloskodtak mellettem segédlelkészképpen : Seregély Dávid jelenlegi Szalonoki, — Frühwirth Sándor jelenlegi Zala-Istvándi lelkész, — Berke József mostani Iharosberényi segédlelkész, — testvérek, jelenlegi káplánunk Horváth László, ki N.-Csóról hivatott hozzánk. — Kántoriskola tanítóink voltak gyülekezetünk megalakulása óta : Szijjartó János, Lülik István, Csaplovits János, Csaplovits Ferencz, Németh Ferencz, Mohátsi János, mostani isk. tanítók Sável János és Pammer Rezső. Virágzó gyülekezetünk egyébb nevezetesebb eseményei az ujabb időkben : 1857-ben templomunk csaknem egészen újból átalakítatván megnagyobbítatott s sekrestyével elláttatott, — ugyanez évben egy 2000 frt. értékű 22 változatú orgona szereztetett önkénytes szabad adakozás utján. — 1860-ban két tanítóállomás alapíttatott, emeletes nagy iskolaépület építtetett, melynek építési költsége meghaladta a 8000 frtnyi összeget. — 1865-ben a tanítókés 1882-ben a lelkész gazdasági épülete építtetett szilárd anyagból. Mind ezen kerszerü intézkedések gyülekezetünk hitbuzgó egyháztagjainak érdemét nagyban hirdetik s nevünknek egyházunk évkönyveiben elévülhetlen emlékoszlopot emeltek. Istennek megtartó kegyelme legyen és maradjon sz. gyülekezetünkön mind végig ! ! Czipott Rezső, ev. lelkész. KÜLFÖLD. A német tanítók XXV-ik általános nagy gyűlése. Harmadik közlemény. Második főgyülés. Értekezik Dr. Scholz, brémai orvos, „Az egészségtan a népiskolában" czímü tételről. Előadó megemlékezik John Lockéről, ki ezelőtt 200 évvel első mondta ki ama nevelési tételt, mely majd három emberöltön át elhangzó szó maradt a pusztában, t. i. „A testi nevelésre ép annyi súly fektetendő, mint a lelkire"; megemlékezik Rousseauról, kinek már sikerült e téren felkelteni a művelt országok figyelmét, és a német phylantropistákról, kik legbuzgóbb hirdetői s egyszersmind gyakorlati megtestesítői voltak az „új nevelési evangeliomnak"; rövid pillantást vet a legújabb kor ebbeli haladására s konstatálja, hogy, bár számos akadályoztatás s visszaesés daczára, a Locke-Rousseau-féle tan a lelki és testi nevelés egyenjogúságáról ma már mindig mélyebben hatja át a müveit rétegeket és hogy a népiskola is úszik az idők ezen árjával. Csakhogy mig iskolai téren a gyakorlati egészségtan vagyis az egészség ápolása körül elismerésre méltó eredmények észlelhetők, addig az elméleti egészségtan érdekében úgyszólván még semmi sem történt és végtelen sok pótolni való van hátra. Ez okból 1) Az egészségtant fel kell venni a népiskolai kötelezett tantárgyak sorába. 2) Mint a természetrajznak része tanítandó. Ha a természetrajzi rendszerek, műszók és felesleges részletek tárgyálásánál egyet-mást elhagyunk, az ez által nyert időt az egészségtan tanítására fordíthatjuk. Hogyan és mennyit tanítsunk, e kérdés megoldásánál főképen nem szabad szemügy elől elvesztenünk azon követelményt, hogy az egészségtan csak közelfekvő praktikus egészségtani czélokkal való szoros összefüggésben tárgyaltassék. Ily czélok : a test ápolása, lakások, talaj, víz, levegő, tápszerek egészségtani feltételei; a felsőbb osztályokban : az emberi test alkatáról és functióiról, a romlott és tiszta levegőről szóló tételek; ehhez csatlakoznak a különféle betegségek elkerülésére, józan és mérsékletes életmódra, a tisztaságra, ragadós betegségi anyagok fertőztelenítésére, szellőztetésre, himlőoltásra stb. vonatkozó szabályok. 3) A boncztan és élettan, mint az egészségtan részei, a népiskolában csakis főbb vonásokban és szoros kapcsolatban tárgyalandók a praktikus egészségtan követelményeivel. Előadásunk ne legyen tudományos, hanem népszerű és a gyermek