Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Német tanítók XXV. általános gyűlése

242. számára alapítvák, gyakran az erdélyi szászok által élveztetnek a magyar ifjak rovására. A gyűlés ez értelemben értesíté a külföldi egyetemek rektorait. A Luther-társaság eszméje helyeslőleg fogadtatik s a hivek pártfogásába ajánltatik. Több kisebb fontosságú ügy letárgyalása után a közgyűlés véget ért. KÜLFÖLD. A német tanítók XXV-ik általános nagy gyűlése. Második közlemény. A gyűlés a Dr. Wichard Lange által fejtegetett tárgy felett nem bocsátkozik vitába, hanem áttér Dr. Credner brémai igazgatótanár előadására: „A túlterhelés kérdésére." A gyengeszívű anya túlterhelésről panaszkodik, mert leányának kevés ideje marad a zongorázásra, sétálásra, látogatásokra. Az apák zúgolódnak, mert a szerintölc jó tehetségű fiaik annyi pót- és privátóra daczára is megbuktak; az önzés haragszik, hogy a gyermeket óra végeztével nem használhatja fel kizárólagosan üzleti és pénzszerzési czélokra; a tudomány, a nép javát szívükön hordozó férfiak és nők egyaránt, felemelik kérdő és panaszos szavunkat, sőt a tanító körökben is felmerül azon kérdés : Nincsenek e a mai korban tanítványaink túlterhelve? — Az idő és a viszonyok megadták a themát, a tanítógyüléseknek fontos feladata, a kérdés felett behatóan, alaposan tanácskozni s a kedélyeket megnyugtatni. Erre vonatkozik előadónak első tétele : A túlterhelés kérdése igen fontos gyakorlati, nevelési kérdés, melyet azonban alaposan s jogosan csak a paedagogia oldhat meg. Az ifjúság lelki s testi fejlesztésénél a legnagyobb fontossággal bír annak meghatározása, hogy mennyit nyujtsunk tanítványainknak és mennyit követeljünk tőlük. De kicsoda van hivatva arra, hogy ezen mértéket, ezen normát megszabja? A szülők-e? A midőn a mai nap majd minden államban iskoláztatási kényszerrel kell hatni a szülőkre e feladat nem illetheti a szülői házat. A norma megállapítása tehát csak a tudomány hatáskörébe eshetik; de melyikébe? Az ethika, a tökéletesbülés eszméje által vezéreltetve, minél nagyobb szellemi gazdagságot követel; az orvostan a testi ápolást, s a szellemi munka megapasztását fogja hangsúlyozni : az általános bölcsészet, a theológia, socialpolitika, nemzetgazdászattan szinte a maguk álláspontja szerint egyoldalúlag ítélnek ez ügyben? A paedagogia tudománya azon központ, melyben a különféle tudományok vizsgálódási eredményei találkoznak, azért csak őt illetheti meg a kiszabás joga. De másodszor a neveléstudomány alapjai leginkább az ethikában és az anthropologia két részében : a s o m atologiában és psychologiában (testtan és lélektan) gyökereznek. Ez okból a túlterhelés kérdésének megoldásánál ezen tudományok képviselői, különösen az orvosok is meghallgatandók. — Harmadszor : Az ethika meghatározza a nevelés czélját, megkívánja a tanítvány kiképeztetését a mai kor kulturális eszméi értelmében és azon mérvben, a mely mérv által arra lesz képesítve, hogy a társadalomban hivatását helyesen választhassa meg és tölthesse be. Az anthropologia azt határozza meg, hogy ezen czél elérésére miként neveltessék a test és lélek együttesen és hogy minden egyoldalúság káros. — Negyedszer : Mig a régi görög és római nép a testi nevelésre fektette a fősúlyt, addig a mai kor pâdagogiâja a szellem gyakorlását állítja előtérbe. Az észszerű nevelés dolga, az egyes iskolai nemekben a szellem és test gymnastikájának helyes mértékét megszabni és arról gondoskodni, hogy sem az egyik, sem a másik irányban való túlkapás által a lélek vagy test épsége ne veszélyeztessék. Ha a mai kort a múlttal hasonlítjuk össze, meg kell vallanunk, hogy a jelenkor törekvése oda irányul : a fiuknál a torna, a leányoknál a kézi munka és torna tanítása által a helyes mértéket és egyensúlyt helyreállítani. De az is áll, hogy a mai kor a lelki kiképzés mértékét is kibővítette, különösen a nőnevelés terén. E két tény két ellenlábas tábort szült a kritikusok soraiban ; az egyik azt tartja, ha még nagyobb tért engedünk a testi nevelésnek, ez az ismereteknek és művelődésnek okvetlen hanyatlását fogja előidézni; a másik táborbeliek ellenben rémületes képeket vezetnek szemeink elé, ha testi tekintetben nem igyekszik a nevelés többet tenni, szerintök minden növendék talál candidatusa; vagy legalább is rövidlátó, szükmellü, görbe hátú, sápkóros, sorvadásos lesz a mostani rendszer mellett. Az egyik párt nem lát túlterhelést sehol, másik párt mindenütt látja e rémet. Melyik párthoz csatlakozzunk? Az okos nevelő nem fogja elhamarkodni ítéletét. Tények bizonyítanak és ítéletünket elvektől kell függővé tennünk. — Ötödszer : Váljon tanítási tekintetben eltaláltuk e helyes mértéket vagy valóban létezik e túlterhelés, ennek megitélése a következő kérdésektől függ: a) Biztosítva van e a növendéknek iskolai dolgozatainak elkészítése után a szükséges mennyiségű álom vagy pedig kell-e a napot az éjjellel is megpótolnia, hogy iskolai munkáival elkészülhessen? Felelet : Ez utóbbi esetben valóban túlterhelés létezik, b) Van-e a tanulónak ideje, hogy több órai előadás után otthon pihenhessen s üdülhessen, vagy kénytelen-e újra munkához ülni? — Az élettani törvények és követelések alapján kifejlett iskolai gyakorlat délelőttre 4, délutánra 2 tanórát szab meg. Ellenkeznek tehát ezen törvényekkel mindennemű privátleczkék és póttanítások. A hol tehát az isk. oktatás után nincs a tanulónak szünete; ott megszűnik a józan paedagogia, ott fel kell ismernünk a túlterhelést. De ezen pausák sem lehetnek túl-rövidek, pl. helytelen volna ilyen okoskodás : most félóráig pihentél, tehát innét dolgozhatol 2—3 óráig. Ebből folyik a c) kérdés: Váljon úgy vannak-e kimérve a házi dolgozatok, hogy a fiúknak vagy leányoknak tanítás és játék után annyi idejök maradjon, hogy a háztartás körül is foglalatoskodjanak és a gyakorlati életben szükséges ügyességeket megszerezhessék maguknak? Minden szüle, a földmives úgy, mint a gyármunkás vagy iparos szereti gyermekét miel ébb felhasználni; az anyák leginkább vannak erre utalva. A tanítónak s isk. hatóságoknak ugyan oda kell hatniok, hogy ezen kívánság ne fajuljon el a nevelés