Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Egyetemes gyűlés

( 241. dens halálát. A gyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki ugy a ref. egyházkerület mint a gyászoló család iránti részvétét és a temetésen testületileg való részvételt elhatározta. A tárgyalás a vall. és közokt. ügyi minister 1883. évi aug. 6-án 26,146. sz. a. kelt (1. 28. sz.) leiratával kezdődött. A leirat felszólítja egyetemes felügyelőnket, hogy az uj középiskolai törvény értelmében megalkotandó érettségi vizsgálati, tanulmányi és fegyelmi rend megállapításához véleményével hozzájárulni szíveskedjék, annál inkább, mert a folyó tanév érettségi vizsgái már az új szervezet szerint tartatnak meg. Geduly superintendens előadja, hogy a dunáninneni kerület a leiratot az idő rövidsége miatt nem tárgyalhatta, hanem kiadta a pozsonyi conventnek, mely egy emlékiratot szerkesztetett. — A pozsonyi egyház képviselője bemutatva és röviden ismertetve az emlékiratot előadja, hogy az ügy fontos lévén, most érdemleges határozat nem hozható, de sürgős is minél fogva legjobbnak tartja, hogy a gyűlés küldjön ki bizottságot és bízza meg azt a középiskolai ügyben egy mindent felölelő munkálat szerkesztésével, mely alkotmányos tárgyalás után a minisztériumhoz felterjesztessék (lásd 29. sz.). A dunántúli és tiszai superintendensek azon jelentése után, hogy az idő rövidsége miatt az ő kerületeik sem tárgyalhatták Ivánka Imre indítványozza, hogy válasszon a gyűlés bizottságot, mely minél előbb adjon véleményt, kivált az érettségi vizsgálat tárgyában. — A vélemény a reformátusokétól és a törvény keretétől ne igen térjen el, hogy a kormány figyelembe vehesse. Geduly, Hunfalvy J. és Fabinyi T. felszólalása után a gyűlés elhatározza : hogy a leiratot véleményadás végett közli az egyes főgymn. tanári karokkal. Ezeknek külön véleményeit egy az egyetemes tanügyi bizottságból, a superintendensekből és az egyes főgymnasiumok egy egy tanárából álló bizottság tárgyalja, és saját végleges véleményét a kormány elé terjessze. Következett a pánszláv üzelmek tárgyalása. — Györy Elek jegyző felolvassa a belügyminiszter átiratát, melyben figyelmezteti az egyházat a Szakolczán szerkesztett „Korohuev" cz. egyházi lap pánszláv üzelmeire, és azon reményét fejezi ki, hogy a főfelügyelőnek sikerül e hazaellenes mozgalmakat megszüntetni. Gyurátz Ferencz pápai lelkész a tavalyi egyetemes gyűlés határozatára hivatkozva, azt véleményezi, hogy jelen ügy a sajtóbiróság elé tartozik, mely, ha az illető szerkesztőt megbünteti, az többé hivatalt az egyházban nem viselhet. Nóvák árvái esperes tört magyarsággal védi úgy a lapot, mint Árva és Liptó környékét és a pánszlávizmus vádját visszautasítja (beszédét zaj, derültség és éljenzés kisérte), Az ügyet a superintendencziához átteendőnek véli. Karsay sup. az ügy fontosságát érintve, Gyurátz beszédére reflectálva és a tavalyi határozatokra való hivatkozást folytatva azt indítványozza, hogy az ügyet a superintendensre kell bízni. — Ivánka az indítványt pártolja és csak akkor véli az ügyet polgári hatóság elé bocsátani, ha az egyház maga nem tudná elintézni. Szontágh P. az ügy-, ben nem mint pánszlávisztikus, hanem oroszbarát irányú törekvések iránt a legszigorúbb eljárást ajánlja, nehogy az autonómiánkkal takarózó bűnöst a kormány maga kényteleníttessék megbüntetni. Károlyi Antal a bűntényt mint hazaárulást egyenesen bíróság elé bocsáttatni indítványozza. Szentiványi a dunáninneni egyh. kerület felügyelője kifejti, hogy e lázitásban az egyház nem hozhatja meg a kellő szigorú büntetést. Mert az egyházunk rendelkezésére álló eszközök úgy a censura ecclesiastica mint a konzisztorialis eljárás — ez utóbbi az általa ecsetelt helyi viszonyoknál fogva — e czélra hatástalanok. Szerinte az ügy a világi törvény elé tartozik. Fabinyi Teophil felszólalására a gyűlés Karsay Sándor indítványát fogadta el. Miután az állami dotácziók ügyében az határoztatott, hogy a ref. egyház indítványa az egyes egyh. kerületeknek kiadatik, a gyűlés véget ért. Másnap 11-én folytattatott a gyűlés, melynek tárgyáúl az államsegély kérdése tüzeték ki, melyszerint egyes iskolák az állammal szerződésre léphetnének úgy, hogy bizonyos összeg segélyért az állam megfelelő befolyást gyakorolna a tanárok kinevezésére. Fabinyi Teophil a bányakerület nevében azt indítványozta, hogy ne az egyes iskolák, hanem az egyetemes gyűlés tanügyi bizottság folytathasson ez ügyben a minisztériummal tárgyalásokat. Geduly sup. pártolja ez indítványt. Czékus s. előadva, hogy a tiszai kerület szegénysége folytán már három iskola a rozsnyói, rimaszombati és eperjesi kértek is államsegélyt, azt javasolja, hogy a rozsnyói szerződés jóváhagyassék, s a törvény alapján az állami kormány és egyes iskolák között kötött vagy kötendő szerződések ismertessenek el. Káldy Gyula szerint azon iskola, mely az állammal szerződésre lépett, nem protestáns iskola már, és inkább szűnjék meg, mert a felhozott állásponton még neveléstani szempontból a tanári kar kettőssége miatt sem maradhat fenn. Az egyháznak semmiféle beavatkozást nem kell tűrni. — Karsay S. az ügy fontossága miatt a ref. egyházat is meghallgatandónak véli. — Jellenik-Almásy, Láng és Ivánka felszólalása után Györy Elek az ügyet a tanügyi bizottság elé kéri utasíttatni. Czékus és Zimányi a mellett nyilatkoznak, hogy az hllamsegély okvetlen elfogadandó. A gyűlés az ügyet a tanügyi bizottságnak adta ki. Ezután Czékus sup. előadja a tiszáninneni kerület indítványozza, hogy az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvei csupán magyar nyelven adassanak ki. — Nóvák ellenzi, Szeberényi pártolja. Geduly sup. felszólalására, Ivánka indítványára, és többek felszólalására agyülés azt határozta, hogy miután három kerület saját jegyzőkönyveit is csupán magyarul vezeti, a dunáninneni kerület véleménye hallgattassák meg s a végleges határozat csak azután hozassék. Czékus sup. továbbá az anyakönyveknek ezentúl csupán magyar nyelven szerkesztését indítványozza. — Geduly sup. felszólalására a gyűlés a kérdést az egyes kerületekhez utasította. Ezután a Greguss Ágost halála fölötti részvét jegyzőkönyvileg kifejeztetik. Végre a külföldön lévő magyar alapítványok ügye került szőnyegre. Erdély Magyarországhoz kapcsoltatása óta ez ösztöndijak, melyek kizárólag magyar ifjak