Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Külmisszió. Láng Adolf

160. szivet nemesítő vallásos lapot is ; mennél több jó, egészséges táplálékot nyujtunk népünknek, annál épebb lesz az. — Áldozzon már egyszer magyar köznépünk is könyvre, irodalomra, jótékony czélokra, különösen a vagyonosabbaktól ezt méltán elvárhatják. A magyar középrend áldoz mindenre, a magyar köznép semmire! Igazán és szépen ír erről egy szellemes tárczairónk az „Egyetértés" minapi számában ekképen : „A magyar kézéprend az, mely csaknem egymaga viseli költségeit a nemzet-föntartás nagy czéljának. Ez adakozik a sz. István, Arany, Petőfi, Széchenyi, Deák, Eötvös emlékszobrára; ez emelt fényes palotát a hazai tudománynak; ez lelkesedik a csángók betelepítéseért ; ez fon koszorút elhalt nagyjaink sírjára; ebből az osztályból kerül ki azok száma, a kik szükségét érzik az irodalmi tápláléknak ... de széltében gyarapodik a paraszt. Ez is öröm nekem, de nem egész. Szerzi egyre-másra a vagyont, de eszményei nincsenek. Nem éri föl azt lelkével, hogy mi az : nemzet, mi az : haza?" Ajánlják a „Vasárnap"-ot evang. magyar népünk pártfogásába. A lap egész évi ára két forint, mely Felsőbányára a szerk. kiadóhoz küldendő. Endreff

y János. Külmissziói szemle. A mult év végső és a jelen év első napjaiban tartották meg indiai Kalkuttában a tizévenként tartatni szokott egyetemes missziói értekezletet, melyben 24 missziói társaság és 460 egyén vett részt. Távol maradtak az angol püspöki egyház szellemében működő társaságok, még pedig dogmatikai okok miatt, s több mások között a bázeli misszió, a nagy távolság miatt. A benszülöttek 6 százalékát tették a jelenvoltaknak, s ezek közt számos volt a női misszionárius, különösen 100 zenanál tanítóné, kiknek gyűlése egy külön délelőttet vett igénybe. Az előadások számosak és változatosak voltak s tárgyaik voltak : a pogányoknak szóló prédikáczió; a vasárnapi iskolák; a benszülöttek közreműködése s e végre kiképeztetése ; az indiai gyülekezetek lelki életének s lelkesedésének előmozdítása; a felsőbb iskolai nevelés; a népiskolai képzés; az angolul beszélő hinduk közötti munka ; a női misszionáriusok munkája Indiában; a mohamedánok közti munka; az indiai gyülekezetek önfentartása és önerejökből terjeszkedése; az India ős lakosai és alsó osztályai közötti munka; a sajtó és a tartományi irodalom termékei és terjesztésök ; az orvosok által intézett missziók. Szólt e konferencziában Késab Csander Szen, a brahmo-szamads új prófétája is, mondva, hogy Jézusban hisz, de felhíja Mózes, Jézus, Buddha, Konfuczius, Zoroaszter, Mohamed, Nanak követőit és a hindu egyház külömböző ágait, hogy az egy Istenben való hit és a testvéri szeretet alapján egyetlenegy vallássá egyesüljenek. Azonban utópikus eszméi nem találtak viszhangra. Rendkívüli értékkel bírtak „A protestáns missziók statisztikai táblázatai 1881 végéig," melyek az értekezlet megbízásából nagy gonddal állíttattak össze. Ezek szerint Indiában működött 38 m. társaság, 7 „elszigetelt misszió" és 7 nőegylet. A beszélő számok szerint az 1856—61., 71., 81-ki három évtized alatt a keresztyének eredeti száma 86%-val emelkedett, sőt az urvacsorával élők száma már az előző évtíz alatt kétannyira növekedett. Nagyon örvendetes a benszülött munkások, különösen az ordinált lelkészek növekedő száma. Igen nevezetes, hogy a zenanál-tanítónők 1997 egyéne 1871 — 1881-ig 9132 egyénre szaporodott s hogy ez áldásnak tekinthető ott, hol az utolsó népszámlálás szerint az északkeleti tartományokban 21,195.313 asszony és leány között 21,590 egyén, tehát csak V2 °/o tudott olvasni és irni, és 3,622.107 nő volt özvegy s ezek között 28,216-an 14 éven alúliak voltak! A sok özvegy közül 9-ik évig 280,720, tiztől 14-ikévig: 1.164,564 leány ment volt férjhez! — Ezek közt a női misszionáriusoknak sok teendőjök akad. A számok azt is beszélik, hogy a hinduizmus hatalma leszállóban van. A Müller Miksa módjára okoskodók, kik a hinduizmust idealizálják, Nikalantha Gorch nevű hindukeresztyén által megczáfoltatnak : mert ezen művelt ember állítja : „Tudom és oly erősen meg vagyok erről győződve, minthogy élek, hogy a theizmust csak a keresztyénségből tanultam meg először ismerni, és hogy ezt egyedül csak a keresztyénség tanítja és hogy az más forrásból nem is tanulható." Épen így járnak azok, kik a buddhizmustól kölcsönzötteknek tekintik az evangyéliomi elbeszéléseket. S cher e s che wsk y, a „Prot. ep. ch." Sanghaiban székelő missziói püspöke mondja: „Kész vagyok bebizonyítani, hogy a keresztyénség régibb, mint a buddhizmus, a mint azt ennek irodalma mutatja. (Az ismeretes buddhizmus-ismerő Dr. Eytel is állítja, hogy a nestoriánus keresztyének közvetítése folytán a 2-ik században némi elferdített vonásai a Jézus életének vétettek fel a Buddha legendájába.) A buddhisták számát is túlbecsülték eddig. — Arnold szerint képeznék az emberiség egy harmadrészét. Dall szerint azonban a tüzetes kutatás kiderítette, hogy „a buddhista nemzetek közé sem Indiát — hol ezen rendszer már ezer év előtt megbukott —, sem Chinât — hol az alapos Dixwell tanúsága szerint alig minden negyedik ember hallott valaha a buddhizmus felől, sem a sintoizmusnak hódoló Japánt nem lehet sorolni, hanem csupán e 6-ot : Sziám, Barma, Nepal, Tibet, Mongólia és Ceylont, de ez utóbbit sem egészben, s ezek legfölebb 125 millió buddhistát számlálnak, mi az emberiségnek nem egy harmadát, hanem még nem egészen egy tizedét teszik. A testvérgyülekezet (Brüdergemeinde) missziója, mely évek során Tibet kapuja előtt állt őrsön Kyelangban, most Ladak, Le, fővárosában kisérlette meg egy állomás szervezését. A skót felső nevelőintézetek a legújabb egyetemi vizsgálatokon igazolták jó híröket, miután a grádust nyert egyéneknek legnagyobb százaléka az ő tanítványaik közül került ki. Multévi októberben Kalkuttában a londoni m. t. Babu Tin Kari Chatterjea ordináltatotta missziói szolgálat részére és ez alkalommal következő vallomást tett : „Keresztyénné létem előtt hindu voltam és imád-