Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Külmisszió. Láng Adolf

160. szivet nemesítő vallásos lapot is ; mennél több jó, egész­séges táplálékot nyujtunk népünknek, annál épebb lesz az. — Áldozzon már egyszer magyar köznépünk is könyvre, irodalomra, jótékony czélokra, különösen a vagyonosabbaktól ezt méltán elvárhatják. A magyar középrend áldoz mindenre, a magyar köznép semmire! Igazán és szépen ír erről egy szellemes tárczairónk az „Egyetértés" minapi számában ekképen : „A magyar kézéprend az, mely csaknem egymaga viseli költségeit a nemzet-föntartás nagy czéljának. Ez adakozik a sz. István, Arany, Petőfi, Széchenyi, Deák, Eötvös emlék­szobrára; ez emelt fényes palotát a hazai tudománynak; ez lelkesedik a csángók betelepítéseért ; ez fon koszorút elhalt nagyjaink sírjára; ebből az osztályból kerül ki azok száma, a kik szükségét érzik az irodalmi táplálék­nak ... de széltében gyarapodik a paraszt. Ez is öröm nekem, de nem egész. Szerzi egyre-másra a vagyont, de eszményei nincsenek. Nem éri föl azt lelkével, hogy mi az : nemzet, mi az : haza?" Ajánlják a „Vasárnap"-ot evang. magyar népünk pártfogásába. A lap egész évi ára két forint, mely Felsőbányára a szerk. kiadóhoz küldendő. Endreff y János. Külmissziói szemle. A mult év végső és a jelen év első napjaiban tar­tották meg indiai Kalkuttában a tizévenként tar­tatni szokott egyetemes missziói értekezletet, melyben 24 missziói társaság és 460 egyén vett részt. Távol maradtak az angol püspöki egyház szellemében működő társaságok, még pedig dogmatikai okok miatt, s több mások között a bázeli misszió, a nagy távolság miatt. A benszülöttek 6 százalékát tették a jelenvoltak­nak, s ezek közt számos volt a női misszionárius, külö­nösen 100 zenanál tanítóné, kiknek gyűlése egy külön délelőttet vett igénybe. Az előadások számosak és vál­tozatosak voltak s tárgyaik voltak : a pogányoknak szóló prédikáczió; a vasárnapi iskolák; a benszülöttek közreműködése s e végre kiképeztetése ; az indiai gyüle­kezetek lelki életének s lelkesedésének előmozdítása; a felsőbb iskolai nevelés; a népiskolai képzés; az an­golul beszélő hinduk közötti munka ; a női misszionáriu­sok munkája Indiában; a mohamedánok közti munka; az indiai gyülekezetek önfentartása és önerejökből ter­jeszkedése; az India ős lakosai és alsó osztályai közötti munka; a sajtó és a tartományi irodalom termékei és terjesztésök ; az orvosok által intézett missziók. Szólt e konferencziában Késab Csander Szen, a brahmo-szamads új prófétája is, mondva, hogy Jézusban hisz, de felhíja Mózes, Jézus, Buddha, Konfuczius, Zoroaszter, Mohamed, Nanak követőit és a hindu egy­ház külömböző ágait, hogy az egy Istenben való hit és a testvéri szeretet alapján egyetlenegy vallássá egye­süljenek. Azonban utópikus eszméi nem találtak visz­hangra. Rendkívüli értékkel bírtak „A protestáns missziók statisztikai táblázatai 1881 végéig," melyek az értekez­let megbízásából nagy gonddal állíttattak össze. Ezek szerint Indiában működött 38 m. társaság, 7 „elszigetelt misszió" és 7 nőegylet. A beszélő számok szerint az 1856—61., 71., 81-ki három évtized alatt a keresztyének eredeti száma 86%-val emelkedett, sőt az urvacsorával élők száma már az előző évtíz alatt kétannyira növekedett. Nagyon örvendetes a benszülött munkások, különösen az ordinált lelkészek növekedő száma. Igen nevezetes, hogy a zenanál-tanítónők 1997 egyéne 1871 — 1881-ig 9132 egyénre szaporodott s hogy ez áldásnak tekint­hető ott, hol az utolsó népszámlálás szerint az észak­keleti tartományokban 21,195.313 asszony és leány között 21,590 egyén, tehát csak V2 °/o tudott olvasni és irni, és 3,622.107 nő volt özvegy s ezek között 28,216-an 14 éven alúliak voltak! A sok özvegy közül 9-ik évig 280,720, tiztől 14-ikévig: 1.164,564 leány ment volt férjhez! — Ezek közt a női misszionáriusoknak sok teendőjök akad. A számok azt is beszélik, hogy a hinduizmus ha­talma leszállóban van. A Müller Miksa módjára okos­kodók, kik a hinduizmust idealizálják, Nikalantha Gorch nevű hindukeresztyén által megczáfoltatnak : mert ezen művelt ember állítja : „Tudom és oly erősen meg vagyok erről győződve, minthogy élek, hogy a theizmust csak a keresztyénségből tanultam meg először ismerni, és hogy ezt egyedül csak a keresztyénség tanítja és hogy az más forrásból nem is tanulható." Épen így járnak azok, kik a buddhizmustól köl­csönzötteknek tekintik az evangyéliomi elbeszéléseket. S cher e s che wsk y, a „Prot. ep. ch." Sanghaiban szé­kelő missziói püspöke mondja: „Kész vagyok be­bizonyítani, hogy a keresztyénség régibb, mint a buddhizmus, a mint azt ennek iro­dalma mutatja. (Az ismeretes buddhizmus-ismerő Dr. Eytel is állítja, hogy a nestoriánus keresztyének közvetítése folytán a 2-ik században némi elferdített vonásai a Jézus életének vétettek fel a Buddha legen­dájába.) A buddhisták számát is túlbecsülték eddig. — Arnold szerint képeznék az emberiség egy harmad­részét. Dall szerint azonban a tüzetes kutatás kiderí­tette, hogy „a buddhista nemzetek közé sem Indiát — hol ezen rendszer már ezer év előtt megbukott —, sem Chinât — hol az alapos Dixwell tanúsága szerint alig minden negyedik ember hallott valaha a buddhizmus felől, sem a sintoizmusnak hódoló Japánt nem lehet sorolni, hanem csupán e 6-ot : Sziám, Barma, Nepal, Tibet, Mongólia és Ceylont, de ez utóbbit sem egész­ben, s ezek legfölebb 125 millió buddhistát számlálnak, mi az emberiségnek nem egy harmadát, hanem még nem egészen egy tizedét teszik. A testvérgyülekezet (Brüdergemeinde) missziója, mely évek során Tibet kapuja előtt állt őrsön Kye­langban, most Ladak, Le, fővárosában kisérlette meg egy állomás szervezését. A skót felső nevelőintézetek a legújabb egyetemi vizsgálatokon igazolták jó híröket, miután a grádust nyert egyéneknek legnagyobb százaléka az ő tanítvá­nyaik közül került ki. Multévi októberben Kalkuttában a londoni m. t. Babu Tin Kari Chatterjea ordináltatotta missziói szol­gálat részére és ez alkalommal következő vallomást tett : „Keresztyénné létem előtt hindu voltam és imád-

Next

/
Oldalképek
Tartalom