Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Nógrádi esperesség

161. tam isteneket és istennőket. Szüleim, mint szigorú hindúk tanítottak engem minden a szent könyvekben előirt szokásokra és a házunkban létezett 12 bálvány előtt való térdre borulásra. Ranaghat városában, mint tanulónak, volt alkalmam brahmókkal, hindúkkal, mohamedánokkal és keresztyén prédikátorokkal is találkozhatni. Csakhamar beláttam, hogy az általam imádott istenek csak merő kő és érez, melyek engem bűnösségemtől meg nem szabadíthatnak, mivelhogy magok is bűnösök voltak. Megvigasztalt engem egy bráhmokövető ; ez megtanított engem Istenhez imádkozni és a bibliából olvasni. Rájöttem ily módon azon meggyőződésre, hogy én a bűnnek átka alatt állva, saját cselekedeteim által nem menthetem meg magamat. Kértem tehát Istent, hogy ismertesse meg velem az igazságot és tanítson meg engem a szerint élni. Több heti lelki nyugtalanság után, összehozott Isten egy keresztyén lelkészszel, ki a vásáron könyveket árult, s kitől egy bengáli nyelvű bibliát és néhány vallásos iratot vásároltam. Több napon át nem tettem mást, minthogy a bibliát olvastam és a lelkészszel értekeztem. Olvasás, imádkozás és értekezés folytán megnyíltak szemeim s felismertem üdvözítő Jézus Krisztusomnak dicsőségét és szerelmét s ezzel együtt a keresztyén vallásnak igazságát. Próbára tettem magamat, vájjon keresztyéni hitem szalmatűz-e, vagy szilárd meggyőződés? s miután az utóbbit tapasztaltam, elhatároztam magamat a szent keresztségnek felvételére. 1871. február 19-én, Bhozvanipur kongregationalista templomában ment végbe éltem e nevezetes eseménye. Ez idő óta tudom, hogy Üdvözítőm, a Jézus Krisztus bennem él és én őbenne, hogy engem Lelke által vezérel, erősít és tanít. — Képessé tesz arra, hogy gyűlöljem, a mit ő gyűlöl, és szeressem, a mit ő szeret. Lelke bizonyságot tesz lelkemnek, hogy a benne való hit által Istennek fiává és örökösévé lettem." Láng Adolf. BELFÖLD, A nógrádi esperesség aug. i-én tartotta meg rendes évi közgyűlését Losonczon Beniczky Gyula felügyelő és Svehla János főesperes elnöklete alatt. — A főesperes kimerítő s megnyugtató évi jelentése után az összes tisztikar — letelvén három éves mandatuma — lemondott, az új választás elrendeltetett s a szavazatok egyelőre az elnökségre sept. 15-ig Dessewffy Otto úrhoz a szavazatbontó bizottság elnökéhez küldendők Vanyarczra. — Kétséget nem szenved, hogy az eljárásában buzgó és tapintatos főesperes nt. Svehla János úr újra és pedig egyhangúlag fog megválasztatni. Kínos benyomást tett a népes gyűlésre az esperesség közkedveltségü felügyelőjének Beniczky Gyulának idő előtti lemondása, ki az utasítások értelmében ezelőtt három évvel 6 évre választatott s így mandatuma még csak három év múlva járt volna le. Lemondását azzal indokolta, hogy egy-két nevezetesebb kérdés eldöntésénél úgymond, a múlt gyűléseken nézetei az esperességi gyűlések többségének nézeteivel nem egyeztek s így mint parlamentaris érzelmű egyén kötelességének tartja a lemondást. Hijábavaló törekvés volt minden ékesszólás, a szeretett férfiút elhatározásában megingatni nem lehetett. A gyűlés után azonban villámsebességgel szóllalt meg ajkról ajkra az elhatározás: Beniczky-t újra egyhangúlag kell megválasztani! s ha — a mi kétséget nem szenved — ez megtörténik, reméljük hogy az újra megválasztott, az ismételve benne helyezett bizalmat visszautasítani nem fogja. Nagy sensatiót keltett a főesperes ama jelentése, hogy Losonczon az állami tanítóképezdében és állami gymnasiumban a felekezetünkhöz tartozó ifjak vallástani vizsgáján személyesen lévén jelen, sajnosan tapasztalta, hogy azok a vallás tantárgyaiból semmit sem tudnak. Ezen jelentés és a losonczi egyház ide vonatkozó kérvénye alapján, egy vallástanári állomás rendszeresítésének tervkészítése egy küldöttségre bízatott. Bizony, bizony nagyon is itt az ideje e fontos kérdéssel komolyan és haladéktalanúl foglalkozni, mert különben iskoláinkat a losonczi állami tanítóképző oly tanítókkal fogja elözönleni, kik vallásunknak nem lesznek ápolói, egyházunknak nem lesznek őrtállói, de igenis bérenczei s lehet fizetett ellenségei. Híjába kürtöljük, hogy felekezeti preparandiáinkból kikerült ifjainknak a választásoknál majd előnyt adunk, a tapasztalás már is bizonyítja, hogy ezzel nem ijesztjük meg — oda mennek azok — az államiba, — a hol mindennel ingyen és pedig úriasan láttatnak el. Losonczon okvetlen kell vallástanár, s ha annak állását Losoncz és a nógrádi esperesség biztosítani nem képes, kötelessége azt a kerületnek is támogatni annál inkább, mert ezen tanítóképző nemcsak Nógrádba, de úgyszólván az egész országba szétszórja tanítójelöltjeit. Beható vitára adott alkalmat a ker. gyűlésnek az esperességekhez leszállított azon felhívása : terjesztenék fel javaslataikat arról, hogy a magyar nyelv tényleges elsajátítása a nem magyar ajkú népiskolákban miként lehetne eszközlendő. Az alsó nógrádiakat pezsgő vérük megfosztotta higgadtságuktól sürgetvén, hogy Alsó-Nógrádban minden tantárgy kivétel nélkül magyarúl taníttassék s hogy Felső-Nógrádban csak a vallás taníttassék anyanyelven. Tehát az alsó-nógrádiak nem foglalkoztak azzal, hogy a tót isteni tiszteleten — a minőt pedig még nagyobbrészt kell tartani — hogy fog majd az új nemzedék hat év múlva énekelni, ha tótúl mégcsak olvasni sem fog tudni stb. A közgyűlés úgy határozott e fontos ügyben, hogy annak formulázásat egy szakbizottságnak adta ki s így reménylhető, hogy a magyarnyelv fokozatos tanításának elkerülhetlen szüksége szem előtt fog tartatni. Az esperesség egyéb közigazgatási ügyeinek sikeres rendezése után a közönség a felügyelő által adott közebédre gyűlt össze, hol a vidám kedv órákig tartott. A sok jó felköszöntő közül megemlítjük Reil Pálét, ki extemporisált versekben kesereg a felügyelő lemondása felett, de úgymond : „mi engem vigasztal „az, ez a víg-asztal. Nógrádi. A miskolczi evang. egyház 1883-ki évkönyvét, Zelenka Pál lelkész által nagy gonddal szerkesztve kiadta. — Lapunk szűk tere, sajnos, csak felületes kivonatolást enged; pedig nagyon szeretnők, ha érdekes tartalmát, melyben a buzgó egyház lelkes papjával össze-