Esztergom és Vidéke, 2006

2006-01-26 / 4. szám

2006. február 16. Esztergom és Vidéke 3 Választási kampánynyitás Piliscséven „Változás 2006" MEGGYES TAMÁS, a Fidesz-MPSZ - KDNP országgyűlési képviselőjelöltje ismertette pro gramj át Meggyes Tamást, Esztergom polgármesterét, a Fidesz Magyar Polgá­ri Szövetség Komárom-Esztergom megye ötös számú választókerület­ének országgyűlési képviselőjelöltjét dr. Surján László, a KDNP alelnö­ke, európai uniós képviselő mutatta be a Piliscséven rendezett kam­pánynyitó választási fórumon. Meggyes Tamás képviselőjelöltként programjában a jelenlegi me­gye-rendszer megszüntetését javasolja. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés tagjaként tisztában van azzal, hogy a megyei önkormányzat közigazgatási rendszere mennyire sok pénzt emészt fel és mennyire fel­adat nélküli felesleges szervezet. A megyék megszüntetésével, a forrás­hiánnyal küszködő kistelepülések tízmillió forinttal több bevételhez jut­nának, mert a megyei önkormányzatokat fenntartó illeték-bevétel szét­osztható lenne. Egyes megyei fenntartású intézmények - mint például a kórházak - állami fenntartásba kerülhetnének, mások pedig az önkor­mányzatokhoz a megfelelő állami normatív támogatással együtt. A régi Szent István-i megyerendszer határait történelmi örökségként jelképes megnevezésekkel jelezhetnénk, mint Esztergomban a város részeinek történelmi neveit - Szent Tamás, Csutimonostor, Hévíz, Szentanna stb. - mondta a képviselőjelölt. - A történelmi múlt miatt azonban közigazga­tásilag nem szabad továbbra is fenntartani ezt a csupán pénznyelő köz­igazgatási formát - hangsúlyozta Meggyes Tamás. - Politikailag is visszás helyzet alakul ki a megyei önkormányzatoknál. Ugyanis a tele­pülési önkormányzatokat, a választókerületi egyéni képviselőket a sza­vazók választják meg. A megyei önkormányzat negyven tagja nem az em­berek szavazatai alapján, hanem a pártlistákról kerül be. így a megyei önkormányzatok tagjai nem a választó polgárok, hanem pártok felé elkö­telezett képviselők. Képviselőjelölti programjában helyet kapott az is, hogy a vízi közmű­veket önkormányzati tulajdonba kellene átadni. A 2004 augusztusi ka­tasztrofális vízszennyezéskor polgármesterként szembesült azzal, hogy a város biztonságos ivóvíz-ellátása nem megoldott, és szennyeződés ese­tén a monopolhelyzetben lévő vízmű részvénytársasággal szemben az önkormányzat nem tudja kellően érvényesíteni a lakosság érdekeit. Ép­pen ezért a biztonságos ivóvíz-ellátás érdekében kezdeményezte Eszter­gom önkormányzata, hogy saját karsztvíz-forrásokból történjen az ivó­víz-ellátás, önkormányzati fenntartásban lévő közműrendszer működ­tetésével. Parlamenti képviselőként Meggyes Tamás azt is szeretné elérni, hogy választókörzetében a települési önkormányzatoknak nagyobb beleszó­lása lehessen a Vértes Volán Társaság járatainak működtetésébe. Városi tulajdonba kerülhetnének a helyi járatok és a helyközi autóbusz-közle­kedésnél mindenképpen az utasok érdekeit kellene szem előtt tartani a tömegközlekedésben, megtalálva annak a módját, hogy a járatokról ne csak üzleti alapon döntsenek, hanem a településeken élők igényére is fi­gyeljenek. Jó lenne bővíteni észak felé is a tömegközlekedést, hiszen egyre többen járnak Párkányból és környékéről Esztergom és térségébe dolgozni és a cégek munkásszállító buszai nem jelentenek megoldást ­hangsúlyozta Meggyes Tamás. A hozzászólásokból kitűnt, hogy igen sokan egyetértenek a képviselői programban felvetett gondolatokkal. Muzslai Ágnes Februártól érvényesek az új helyi közlekedési árak Az év végén tárgyalta az esztergomi önkormányzat az idei, 2006-os évi helyi autóbusz-közlekedési árak módosítását, mely sze­rint a Vértes Volán Rt. előterjesztésében ötszázalékos jegy- és bér­letáremeléshez kérte az önkormányzat hozzájárulást. A képviselő-testület a módosításokról akkor határozatot fogadott el, amely alapján a januári testületi ülésen helyi rendeletben módo­sítják majd a Vértes Volán Rt. 2006. évi helyi autóbusz-közlekedési tarifáit. A helyi rendelet alapján februártól lesz majd érvényes az új jegy­és bérletár, amely szerint a tanulóbérlet ára 405 forintra csökken, a menetjegy ára buszon vásárolva 125 forint lesz, az összes vonalra érvényes felnőtt bérlet ára 3 255 forintra, a nyugdíjas bérlet 1 545 forintra módosul majd. A sajtó munkatársaival találkozott Dr. JÓNÁS LÁSZLÓ, az MDF országgyűlés i képviselőjelöltje (Pálos) Köztársasági elnökünk döntött a 2006. évi országgyűlési képvise­lő-választásokról, mely szerint április 9-én lesz az első, majd április 26-án a második forduló. Hagyományosan mindkét nap vasárnapra esik. Nyomban a parlamenti pártok is közzétették az országos 176 egyéni körzetben jelöltjeiket. Esztergom a Komárom-Esztergom megyei 5. vá­lasztókerületbe tartozik, melynek jelöltjei Meggyes Tamás (FIDESZ és KDNP), dr. Tittmann János (MSZP), dr. Varga Győző (SZDSZ), dr. Jó­nás László (MDF). Dr. Sólyom László köztársasági elnökünk hirdetménye után Esz­tergomban elsőként dr. Jónás László tartott sajtótájékoztatót a vízivárosi Anonim Vendéglőben. Erre mi is meghívást kaptunk, ahol háziasszonyként Kinál Kata­lin kampányfőnök mutatta be Karikó Balázst, az MDF megyei választmányának elnökét, Benkő Ferenc megyei szervezőt és minde­nekelőtt dr. Jónás László jelöltet. A sajtó munkatársai előtt jól is­mert dr. Jónás László nőgyógyász szakorvos. A mostani önkormány­zati ciklusban Esztergom képvise­lő-testületének tagjaként hívta fel magára a figyelmet. A mostani saj­tótalálkozó célja az volt, hogy is­mertessék a jelenlévőkkel a Ma­gyar Demokrata Fórum általános programját, a régiót érintő elkép­zeléseket és a személyes törekvé­seket. Az országgyűlési képviselő­jelölt hangsúlyozta a politikai vi­szálykodás megszüntetésének szükségességét, valamint a köz­életben jelenlévő korrupció kiirtá­sát. A jelölt szerint a magyar gaz­daság stabilitását a kisvállalkozá­sok, valamint a munkavállalók szakszerű tevékenysége befolyá­solja. Dr. Jónás László országgyű­lési képviselői - mint kifejtette ­ambícióját arra alapozza, hogy ön­kormányzati képviselőként már bizonyított, és sokat tett városun­kért. Ez a sajtótájékoztató kezdete volt kampánytevékenységének, melyet a hátralévő időszakban ­jelezte - a térségre is kiterjeszt. Városi rendelkezések a dunai stégek, mólók, úszóházak elhelyez éséről (P.I.) Városunk önkormányzatának képviselő-testülete két évvel ezelőtt elfogadta a Prímás-sziget építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló rendeletét (27/2004.), de az ebben foglalt rendelkezések dunai végre­hajtásáról csak most, a 753/2005. számú határozatával intézkedett. Az esztergomi Duna-part ve­gyes képet mutatott eddig az otta­ni úszóművek, úszóházak, mólók, stégek elhelyezésével. Szabályos és tájba illő a több mint 70 éve léte­sített Evezős Egyleti stég a Zenede mentén, vagy az EEHE vízitelepe versenyhajóinak stégé. Hasznos és a nyári időszakban pótolhatatlan szolgálatot nyújt a Nautica Yachtkikötő mólója, ahol esztergo­mi, párkányi és a környékbeli mo­torcsónakosok mellett külföldiek is szívesen időznek. Most nem akarunk szólni azokról az alkal­matosságokról, melyek csúfítják a Duna-partot, és félig-meddig már romba dőltek. Ezért is kedvező az önkormányzati határozat, mely a vízgazdálkodási területet, a part­tól számított 5 méter szélességben 2006. január 1-étől díjfizetési köte­lezettség nélkül, közterület haszná­lati szerződéssel az Esztergomi Port Korlátolt Felelősségű Társa­ság rendelkezésére bocsátotta. A Kft. legfőbb feladata az úszómű­vek, úszóházak, mólók állapotá­nak felmérése, a vízügyi hatósági engedélyek beszerzése, az úszó­művek tervezése, kivitelezésének előkészítése. Mindenekelőtt az ön­kormányzatnak 2006. január 31-éig felmérést kell végeznie a Dunában fellelhető úszóművekről, úszóházakról, mólókról, stégekről. Miután ezt elvégezték, a Port Kft.-nek a terveket kell elkészíteni 2006. március 31-éig. Tekintettel arra, hogy ez az ön­kormányzati határozat december­ben született, az úszóalkalmatos­ságok tulajdonosai közül többen talán épp e cikkből értesülnek a változásokról. További részletek megbeszélé­sére dr. Szolnoki Imre aljegyző, e téma felelőse az illetékes. A vízirendészet figyelmeztetése a jégen-tartózkodás szabályairól (R) A fiatalok már nagyon várták az időjárás télire fordu­lását, hiszen városunkban csak így számíthatnak korcsolyázás­ra. A városi sportcsarnok évek óta megfeszített erővel igyek­szik jégpályát létrehozni a sala­kos pályáin, mely korcsolyázás­ra a legbiztonságosabb. A Prí­más-szigeti jégpálya nagyon kedvelt, de a fiatalok felkeresik a kertvárosi Palatinus-tó jegét, a búbánati befagyott tavakat, valamint a dunai mellékágakat is. Az esztergomiak még emlé­kezetükben tartják, hogy váro­sunk közismert testnevelője, egykori kiváló focikapusa, Hor­váth István a táti Duna-ág je­gén beszakadt, és ott lelte halá­lát. Az ilyen tragédiák elkerülé­sének érdekében kerestük fel a Dunai Vízirendészeti Rendőr­kapitányságot, hogy tanácsot kérjünk. Máté Tamás rendőr­hadnagy, a nagymarosi vízi­rendészeti őrsparancsnok adott választ kérdéseinkre. - Megjött a tél, a vizet szere­tő ember vágyik a befagyott vi­zek jegére. Információink sze­rint a Duna lassúbb folyású mellékvizein megjelent a vé­kony jégtakaró. Vízirendészeti szolgálatunk szeretné, ha eb­ben az évben csökkennének a balesetek, ezért indokoltnak tartjuk, hogy kellő időben fi­gyelmeztessük a lakosságot a jégen való tartózkodás és közle­kedés legalapvetőbb részletei­re. A szabad vizek jegén tartóz­kodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem ol­vad, illetve nem mozog. A gya­korlati tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha vas­tagsága eléri vagy meghaladja a 10 centimétert. Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni sötétedés után, korlátozott látási viszonyok kö­zött, a kikötők területén, vala­mint folyóvizeken. A folyóvize­ken jellemző a befagyás folya­matában, hogy a beállt jégme­zőre újabb és újabb táblák tor­lódnak. A jég alatti .vízszintvál­tozásokjégmozgást idéznek elő, melynek következtében a szi­lárd jég beroppanhat. Többna­pos melegedés hatására a felü­let mosódik, a szilárdsága rom­lik, ezért a rajta való sportolás veszélyes. Nagyobb jégfelületen különös veszélyeket rejthet a friss havazás, mert nem lehet felismerni a jég állapotát. Fel kell hívni a figyelmet a természetes szabadvizeken a jégfelületen található lékekre. Ezt általában a horgászok, hor­gászegyesületek teszik. Nekik előírt 10 centiméter széles kor­láttal kell körülhatárolni, meg­jelölni a lékeket. Előfordulhat Esztergom térségében a jégki­termelés is, melynek figyelő­szolgálatát a munkavégző köte­les megtenni. Végül a mentésről is szó­lunk. A vízből kiemelt korcso­lyázót vagy gyalogost ne vigyük túlfűtött, meleg helyre, hanem dörzsöléssel igyekezzünk a vér­keringését beállítani. Az ilyen balesetet szenvedett személyt minden esetben orvo­si ellátásban és segélyben kell részesíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom