Esztergom és Vidéke, 2006
2006-01-26 / 4. szám
Esztergom és Vidék e 2006. január 26. ITT MTH^PmtoEf; KERESZTET, FÖLDET SZABADSZIpyc^pf! 3Aecb npoxűAiina BeHrepa<a APW KP6CT 3BM/|n OBPaiHO T94-Z Doni halottaim emlékére (Nagyfalusi) A 2. magyar hadsereg 1942 nyarán fogadta el állásait a Don folyó partján, a szövetséges német, olasz és román csapatokkal együtt. A szovjet Vörös Hadsereg 1943 elején általános támadást indított, előbb Sztálingrádnál, majd az itt kiharcolt siker továbbfejlesztése érdekében - a doni-voronyezsi fronton is. Január 12. és 15. között két helyen törték át a védelmi vonalakat. A hiányosan felszerelt magyar csapatok csaknem két hétig hősiesen ellenálltak, többségüket azonban körülzárták. 24-én megkezdődött a teljes összeomlás. Utódvéd-harcokkal, kitörési kísérletekkel a kegyetlen orosz télben február 17-éig tartott a visszavonulás, amely a II. világháborúban a magyar hadsereg legnagyobb áldozatához vezetett. A 200 ezer honvéd és a mintegy 50 ezer (zsidó és politikai üldözött) munkaszolgálatos közül több mint százezren haltak meg, kerültek fogságba vagy tűntek el. Füvessi József zászlósként járta meg ezt a poklot; visszaemlékezéseit lapunk két tavalyi számában olvashatták (EVID, 2005. január 27. és február 10.). Ádáz doni csaták halott hőseire, jeltelen sírokban nyugvó véreinkre templomi imával, piciny gyertyalánggal, szívemnek halálig tartó fájdalmával emlékezem rájuk. Elfullad a hangom, kicsordul a könnyem ennyi év múltán is, az emlék kegyetlen: bajtársaim voltak, ma is élő árnyak, éjszakák csendjében hozzám hazajárnak súlyos sebeikkel. Szörnyű szimfónia harsan fel mögöttük: a Sztálin-orgonák jelentik bejöttük, ágyúk és harckocsik, gránát, gépfegyverek holtukat áhítva ellenük zengenek rettenetes kórust. Vijjogó bombákkal gyilkos vasmadarak fagyott hómezőkön vájnak ki sírokat elvérző haldoklók megdermedt testének... Némán vagy jajszóval száll fel a sok lélek örök békességbe. Ahol ők nyugszanak „dúló csaták után", oda virág nem jut, - a képzelet csupán, az viszi szárnyain koszorúba szedve könnyeink gyöngyét is, messzi idegenbe, jeltelen sírjukra. Füvessi József tartalékos hadnagy Kapa Melinda képei a Sugár Galériában Ülésezett az Esztergomi Városszé pítő Alapítvá ny kuratóriuma Fotográfiák és fotoaparátok" Dezső László Január 6-án a Helischer József Városi Könyvtárban tartotta évértékelő, nyilvános ülését az Esztergomi Városszépítő Alapítvány (EVA) kuratóriuma. Tétényi Éva kuratóriumi elnök bevezető szavai után Tóth Franciska, az alapítvány titkára rövid beszámolóban értékelte a 2005. évi házfelújítási tevékenységüket, kiemelve, hogy a 3,5 millió forintos keretösszegből a benyújtott tizenegy pályázat közül csak hatot támogathattak. Ennek oka az, hogy a külső homlokzatok renoválásának igénye esetén nem a teljes, csupán a hiányzó részösszeget tudják finanszírozni az országosan egyedülálló társasház-felújítási program keretében. Ezt követően dr. Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója egy hosszabb tájékoztatást adott a tavalyi esztergomi régészeti feltárásokról, majd szólt a múzeum helyzetében beállt változásról is. Meggyes Miklósné kuratóriumi tag összegezte a 21 éve működő városvédő nyári tábor 2005-ös eseményeit, a 128 résztvevőt megmozgató virágosítási program tanulságait, végül bemutatta az önkormányzat kezdeményezésére készült és általa átdolgozott, szerJanuár 19-én nyitotta idei első kiállítását a Féja Közösségi Ház. Két fiatalember - egyik, Kertvárosból elszármazott, most Dorogon, a másik Csolnokon él - fogott össze és „Fotográfiák és fotoaparátok" címmel színvonalas kiállítási anyagot mutatott be az érdeklődőknek. Tóth Tamás, a Ház igazgatója nyitotta meg a rendezvényt, ő ajánlotta Laczkó Tibor, fotográfus harminc nagyméretű színes fotóját és Mező Károly gyűjtő ötven, közöttük több „matuzsálemi" korú fényképezőgépét, a jelenlévők figyelmébe. A fényképezés lelkére utalva, az igazgató úgy kezdte a megnyitót, hogy „az objektív szubjektív". A fényképezőgép lelke a lencse, a látvány rögzítésének objektív eszköze. Az elkészült képben benne van az alkotást létrehozó művész egyénisége is. Ettől válik egyedivé, szubjektívvá. A fotókon téli, nyári tájak, portrék, belső terek tükrözik az alkotó szubjektív látását. A kiállított gyűjteményben látható masinák között az egykor kedvelt márkák lelhetők fel, közöttük néhány igazi ritkaság. A fényképezőgép-gyűjtemény átöleli a fotoaparátok fejlődésének egy szakaszát. Közöttük sok-sok régi márka látható, mint például Agfa, Zeiss, Exa, Kodak, Lubitel, Január 20-án a Sugár Galériában (Babits iskola) Kántor János. nyitotta meg egykori tanítványa, Kapa Melinda gyűjteményes kiállítását. A Tokodon élő rajztanár realista festő, de műveivel mégis egy álomvilágba kalauzolja a látogatót, rézkarcaival Krúdy világát idézve. Képei nem kötődnek izmusokhoz, pontosabban minden „izmus" fellelhető megejtően emberi, humanista ábrázolásaiban és lenyűgöző tájképein. A siroki vár vagy a Kápolnadomb csak látszólag van ellentétben egy nyomornegyed bemutatásával. A tárlat február közepéig várja a művészetkedvelő közönséget. kesztett Szent István városa, Esztergom című tankönyvet. Elmondása szerint a kiadvány a nagy érdeklődés miatt (talán már újabb kiadásban) csak jövőre lesz megvásárolható a boltokban. A nyilvános ülés végén dr. Prokopp Mária professzor hívta fel a figyelmet az idei jeles évforduló, a Bazilika felszentelésének 150 éves jubileuma alkalmából az épület jelentőségére, az építkezés gigantikus méreteire, s ennek minden nehézséget leküzdő, 47 évig elhúzódó folyamatára. A beszámolók után - az est folyamán - kötetlen beszélgetés is zajlott, amikor az épület-felújításokról készített tablókat is meg lehetett tekinteni. A kuratórium következő nyilvános ülése egy esztendő múlva, már a Balassa Múzeum könyvtártermében lesz megtartva. (-ffy) Fed, Zenit, Pajtás stb. Technikai megoldások közül 6x6-os, 6xl2-es, 12xl2-es, 24x24-es, harmonikás, külső keresős, külső- belső fénymérős gépek stb. A legrégebbi kiállított gép egy 1907-es Voigtlander Compur. A legkisebb pedig egy Berlinben gyártott 1936-os Sida, amelyet méretei miatt kémkedéshez is használtak. Méretei: 3 cm vastag, 4,5 cm magas, 6,5 cm hosszú, alig valamivel nagyobb, mint egy gyufásdoboz. A gépek mellett fénymérők, villanó lámpák, vakuk, fotó akkumulátorok, lencserendszerek, fotóállványok is láthatók. Tóth Tamás zárásként bemutatta a két kiállító életútját, eddigi kiállításainak rövid történetét. A megnyitó utáni kötetlen beszélgetésben szinte mindenki tudott mutatni egy gépet, hogy neki is volt ilyen, fiatalabb korában. A tárlat a hónap végéig tekinthető meg.
