Esztergom és Vidéke, 2006

2006-07-27 / 30-31. szám

4 Esztergom és Vidéke 2006. jú nius 2 9. SZABADIDŐ * HAGYOMÁNY * ÉLETMÓD Reflexiók(l)* Tisztelt Klotz József úr! Az aktív kertbarátok szemétgyűjtési tevékenységét csak dicséret illeti. (Kör­nyezetvédelem az erdőben című cikkére gondolok, EVID, 2006/15-16. sz.) A közreadott esemény leírása kedves hangulatú, a környezet és emberbaráti szeretet, megbecsülés örvendetes naplószerű dokumentuma. Engedje meg azonban, hogy az írásában szereplő helytörténeti eseményekkel kapcsolat­ban észrevételeket tegyek, feltételezve, hogy az Ön által használt háttér- és forrásanyag régebbi keletű, ezért ma már csak mint egyik, lehetséges felté­telezés alapjául szolgálhat, feloldva ezáltal cikkéből eredő ex cathedra nyi­latkozatokat. Szentkút-forrás és a pálosok A Pilis már eleve, de jelen esetben a Szentkút-forrás környezte inspirált misztikus, spirituális erőt sugárzó hangulatának átélése, mai világunk reményeink szerint lassan, de visszatérő eseménye lehet. Jómagam is többször jártam, pihentem a forrásnál megújulva, fizikálisan és mentáli­san egyaránt. Pilis egyedülálló különlegességét Prohászka Ottokár a „Pilis hegyén" című bensőséges hangulatú és lelki­világú esszéje talán a legméltóbban mutatja be. A hegy szépségén és misztikumán kívül olyan kifejezé­sekkel él és gondolatokat közvetít, amelyek a fentiek szellemét tükrö­zik. Ilyenek például: - a Pilis nemcsak antidialektikus, hanem misztikus hegy is, - ez a csendes s mégis belső energiáktól átjárt erdő a lelki elmé­lyedések legalkalmasabb helye, - itt találkozhatunk megigéző látomá­sokkal, - a XIII. századbeli miszti­kumának fényei és forrása, - Pilis Szent Hegy, természet építette 750 méter magas oltár-vonzotta a hegy barlangjaiba a remete pálosokat, ­Pilis Szent Hegy, hol a misztérium s a szilencium lakik, s hol nagy törté­nelmi emlékek járnak. Ezen kis kitérőt követően térjünk vissza a forráshoz és a pálosokhoz! A Szentkút-forrásból természete­sen a pálosok is ihattak, először még a Pálos rend megalapítását megelő­zően, mint pilisi remeték, azután ihattak akkor is, ha távolabbról jöt­tek ide elsősorban azért, mert a Pá­los rend és az ősmonostor, főtemp­lom alapítás és építés nem a mai Pilisszentkereszten, hanem ameny­nyiben elfogadjuk dr. Horváth Ist­ván álláspontját Kesztölc-Klastrom­pusztán történt, de nem 1246-ban, hanem 1250 körül. Az eseményhez: Boldog Özséb 1246-ban még csak lemond a kano­nokságról és a Pilisbe remeteségbe vonul. 1250 körül felépíttet egy sze­rény kápolnát, templomot, monos­tort a Szent Kereszt tiszteletére. Ez volt a pálosok őstemploma, anyamo­nostora, első monostora, vagy első központja, szellemiségük bölcsője. Innen népesítették be a többi mo­nostort. Boldog Özséb 1270. január 20-án halt meg az általa a Szent Ke­reszt tiszteletére alapított monos­torban, ott is temették el. De téijünk vissza Kesztölc­Klastrompusztához! Az 1959-ben megkezdett feltárások és annak fen­ti konklúziója Mérei István és dr. Horváth István nevéhez kötődnek. A leletanyag azonban szolid és ez alap­ján csak feltételezni lehet az ősmo­nostor tényét és első három generá­lisának sírját. Ha Mérei és dr. Horváth urak ál­láspontját vitatjuk - és teszi ezt több kutató is -, akkor még nincs meg az ősmonostor és sírhelyek, így nem zárható ki egy közeli, eddig rejtőzkö­dő hely a tényleges monostor temp­lom, amely a Szent Kereszt tisztele­tére építtetett, és amelynek pálosai a Szentkút-forrást látogatták és itták vizét. Később esetleg már rövidebb sétát követően fogyaszthatták a ki­váló vizet, mert az 1098-ban Fran­ciaországban alapított Ciszterci rend (Pilis) Szentkereszten 1184-től épített apátságot, anyamonostort, melyet a későbbiekben elhagytak és 1297-től a pálosok foglalták el. Ez időtől fogva kapcsolható csak Pilis­szentkereszt a pálosokhoz. Ezt követően a törökök elvonulá­sa után kápolnát majd katolikus templomot építettek vagy közremű­ködtek építtetésében (1766-1774) zárókövében a pálosok címeréből a holló szimbolika is látható. A pálo­sok tevékenysége a rendet feloszlató II. József rendeletéig 1786-ig tar­tott. Egyes, Pálos rend- és helytörté­neti kutatók szerint az eddig ismert pálos monostorok, templomok egyi­ke sem lehet a rend főtemploma, ős­monostora sem a rendfőnök síija, így a feltárt Kesztölc-klastrom­pusztai sem. De lehetséges egy ez idáig megbújó, feltételezett közeli pilisi helyszín, többek között azért is, mert a korábbi leírások, doku­mentumok helyszín meghatározásai bizonytalanok. Talán igazuk is van, mivel a szirtek alatt, a hármas bar­lang, hegyek orma közelében, men­tén, mellett hármas terasz, stb. meg­határozások bizonytalan geográfiai támpontok. Á Pilisben több monostor marad­ványnál, romnál, de e nélküli pilisi tájegységnél is hasonlatos környezet található, a mai napig ellenőrizhető­en. Eltekintve a fentiektől sajnos egyelőre a feltárás-kutatás Klast­rompusztával befejeződött. Már ezért is komoly érvek szólnak az ős­monostor, főtemplom valóságos he­lyének, illetve az első generálisok (Özséb, Benedek, István) sírjának „megtalálása" és feltárása mellett. Kesztölc-Klastrompusztát is be­leértve, felrajzolható olyan három-, illetve több szög, a környező telepü­léseket érintve, ahol 3-5 kilométeres távolságban a Szent Kereszt monos­tor, templom épülete elhelyezhető. Nemcsak a távolság emberi lépté­kű, de időben is közel egyszerre épülhettek, és köztük van az ún. központi is. További helyek feltárá­sa és ezeknek a leletanyaga dönthet az elsőbbség kérdésében. Például olyan leletanyag (talán kő, kereszt, különleges ornamentikával), amely az egyiptomi (Thébai) Remete Szent Pál védőszenttel hozható kapcsolat­ba. A kutatások folytatása azért is lenne célszerű, mert a témában ré­gebben és jelenleg is publikáló egy­házi és világi kutatók, szerzők önké­nyesen, tetszés szerint helyezik el az ősmonostor helyét és egyben az ala­pítók sírhelyeit. De valóságos hely csak egyetlen egy lehet. Az érintett pilisi települések sze­repe az elsőbbségért folyik, hogy hol kerül elő az első központi főmonos­tor templom maradvány, kinek a te­rületén van. Igyekeznek kisajátítani az elsőbbség jogát, büszkélkedve a település ősi mivoltáról, ezért a je­lenben minden megtalált kőnek, romnak, töredéknek jelentősége, „értéke" van. A kérdésben sokan vi­tatkoznak a „szakma" nemtetszése érthető, ebből eredően nehézségek és - darázsfészek effektus - jellem­ző. Megdöbbenésüket fokozza, hogy a közeljövőben privát alapítványi fi­nanszírozással várhatóan több hely­színen is a Pilisben megkezdődnek munkálatok, hogy a pálosok ősmo­nostorának templomának valóságos helye Özséb, Benedek, István síija feltárásra kerüljön, igazolva a felté­telezéseket. Mindez meglepetésül szolgálhat. Ennél már csak az „ős­példakép", Remete Szent Pál, az ősi sumérok, a pálosok, magyarság összefüggései, valamint az alapító Boldog Özséb tényleges létezésének igen bizarrnak tűnő vitatása lehet­nek izgalmasabb témák. Ilcsik Ferenc Arckép: Osvald Zsolt mérnök-tanár, sportszervező *1i JÍMÉT'"' , fii mm 1J* Á t ^ ? v 1 \ v f*t m fofm-^fy M Hű j m S*Y fi v W * (P) Osvald Zsoltot (1962) városunkon túl régiónkban is jól ismerik, hi­szen tanulmányai, sportpályafutása, tanári működése, majd legújabb sport­szervezői megbízatása hozta ezt számára. A Petőfi iskola elvégzése után a Tatai Mezőgazdasági Szakközépiskolában érettségizett, majd a Szarvasi Fő­iskolán és a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen diplomázott. Sorkatonai szolgálatot Kiskőrösön teljesített, főhadnagyként szerelt le. Középiskolai ta­nulmányai alatt már focizott a TÁC-ban, később pedig a Szarvasi Főiskola ­Spartacus NB Il-es csapatban. A sportszeretetet családjában örökölte, hi­szen nagyapja, Kemény Imre, majd édesapja, Osvald Béla híres esztergomi labdarúgók voltak a maguk idejében. Húsz éven át (1985-2005) Pilismaróthoz kötötte munkája. Biológiát, kémiát, testnevelést tanított, gyerekeket nevelt, és focizott is. Kedvelt sportágában labdarúgó segédedző (1986), edző (1989), UEFA-D (2003) és UEFA-B (2004) liszenszet szerzett. Most vág bele a legmagasabb UEFA-A képesítés megszerzésébe. Pilismarót jelentőségéhez képest nagyméretű (38 x 16 méter játékterű) sportcsarnokot épített aulával és lelátóval kiegészítve 1996-ban. Ennek üze­meltetését, kihasználtságát, rendezvényeit szervezte és vezette. Munkájára felfigyelt az esztergomi városvezetés, és 2005. augusztus l-jétől a Pézsa Ti­bor Sportcsarnok sportszervezője lett a labdarúgás terén. Egy év alatt bizo­nyított, hiszen az Esztergomi Sport Club serdülőit és ifist^it is nevelte, akik a megyei bajnokságban ezüst- és aranyérmet szereztek. Újabb feladatként most már a felnőtt csapat vezetését is rábízták. A pilismaróti két évtized alatt ott is megszerették, felesége, Lik Rita nap­jainkban is ott tanít, az édesanyja nyomdokain jár. Észtergomban az anyai házban laknak, három leánygyermekük kiváló tanuló és jó sportoló. Rita (1987) úszó a gödöllői Szent István Egyetem hallgatója, Adrienn (1989) a Dobóban tanul, és triatlonban az országos bajnokcsapat tagja. Zsanett (1992) a Petőfiben tanul, és az EKSE kézilabdása. Osvald Zsolt a városi sportszervezői megbízatást lendülettel, hozzáértés­sel, szorgalommal látta el eddig is. Továbbra is élvezi a bizalmat. Újabb meg­becsülés számára, hogy a napokban Németországba meghívásnak tesz ele­get a megyei ifjúsági labdarúgó válogatott. A megyei LSZ szakvezetőnek Osvald Zsoltot bízta meg. Tanítványai közül a 17 fős utazó keretből heten vannak az esztergomiak és a pilismarótiak. Nemzetközi szereplésüket ér­deklődéssel várjuk. Talajművelési verseny Nádler László szőlőjében A Nádler-házaspár meghívta a szentgyörgymezői kertbarátkör tag­jait egy baráti beszélgetéssel össze­kötött horoló versenyre. Szőlőjük a Vaskapu oldalában, a Siszler út felső részén van. A hagyományőrző ese­ményre július 15-én került sor. Szombaton 11 órától már folyamato­san érkeztek a kertbarátok. Össze­sen 42 fő foglalt helyet végül a nagy szőlőlugasban és a présház feletti szobában. A szobából gondozott sző­lősorokat, dúsan termő gyümölcsfá­kat, és hasznos madarak megtelepe­désére szolgáló madárodúkat lát­tunk. Az odúlakó madarak a biológiai növényvédelemben végez­nek hasznos munkát a kártevők ir­tásával. (Az odúkban rozsdafarkú és cinke fészkelt.) Már az odaérkezésünk is adott él­ményt, mert a bejárati lugas előtt a „tekintélyes" méretű ifjú Nádler László foglalatoskodott a nagy bog­rács körül - bizony a hőség miatt fé­lig pőrén! Babgulyást készített. A vendégeket Nádlerné (Ancika) és segítői: Jó-Dobronya Istvánné és Gábris Kornélné frissen sütött lán­gossal fogadta. Az egybegyűlteket Erős Miklós, a kertbarátkör elnöke és Major László köszöntötte. Majd Antalócziné mondta el versben a Nádlerékhez intézett jókívánságait. Nádler László házigazda elérzéke­nyülve mondott köszönetet a jókí­vánságokért és örömét fejezte ki, hogy ennyien megtisztelték őket lá­togatásukkal. Időközben elkészült a babgulyás. Mindenkinek jutott bőven az ízletes ebédből. Dicsérték is érte a szakács­kodó ifjú Nádler Lászlót. Az érkezés­hez és a további beszélgetésekhez a pince kitűnő borából folyamatosan jött kancsókkal az utánpótlás. Az épület magas szobájából gyönyörű kilátás nyílik a városra. Elmélyülten néztük a közeli és a távoli festői tájat. Immár kezdetét vette a horoló­verseny szervezése. Kijelölték a megfelelő parcellát, elővették a ho­roló szerszámokat. 12 fő jelentkezett a versenyre. Lényege az, hogy ki, mi­lyen szakszerűen kezeli a horolóka­pát, és mennyire kíméli és simítja el a talajt. (A sokat taposó kevés pontot kap.) Az értékelést tíz jutalompon­tos rendszer szerint végezték. A zsű­ri tagjai: Major László, Weisz Jánosné és Klotz József. Az elért he­lyezések: 1. Dunai Gábor, 2. Molnár Ferencné, 3. Weisz János. A helye­zettek ajándékot kaptak. Egyébként minden megjelent kertbarát emlék­lapot kapott a horoló-versenyről. A hivatalos rész után folytatódott a beszélgetés, a nótázás. Weisz Já­nos hangulatos muzsikájára többen táncra perdültek. A legmozgéko­nyabb táncos ifjú Nádlet László volt, aki igencsak megforgatta az asszo­nyokat. A szíves vendéglátásról és szőlé­szeti szakértelméről ismert házigaz­dák még egy programot iktattak be estefelé: szalonnasütés következett. Kenyér, szalonna, kolbász, hagyma volt bőven előkészítve. A parázsló tűznél ki-ki elkészítette a vacsorá­ját. Emelkedett hangulatban telt to­vább az idő, míg el nem érkezett a búcsúzás pillanata. Egy kellemes, családias hangulatban eltöltött nap élményeivel eltelve köszöntünk el egymástól. Klotz József Atlétika Az Esztergomi Atlétikai Club-ban Szabó Gábor edző veze­tésével sok tehetséges fiatal bonto­gatja szárnyait. Közülük Olaszy Luca, Olaszy Barna, Murányi Dá­niel és Újvári Fanni a megyei válo­gatón már sikerrel szerepelt. Játékvezetés Városunkból a tehetséges fiatal játékvezető Erős Gábor bekerült a FIFA partjelzői (asszisztens) kere­tébe. Utánpótlás-korú nemzetközi viadalokon már be is mutatkozott. Távfutás Hagyományosan a fővárosban rendezték meg a Kereskedelmi és Hitelbank távfutó váltóját. A 21 ezer méteren (3x7 ezer) hármas csapatok váltójában az Esztergo­mi Futóművek női csapata bronz­érmes lett. A váltó tagjai: Kotsis Éva dr., Kiss Éva és Szálka Éva. Kézilabda Befejeződött a bajnoki év. Az EKSE az NB II-ben a 8. helyen végzett. A leggyakrabban játszot­tak: Kőszeghy, Vörös, Fülöp, Nóvák, Gergely, Töröcsik Zs. és E., Pusztai, Reményi, Pálfi, Oláh, Sinka, Nyíri, Molnár, Szopkó, Tóth E. és R. Csapatvezetőjük: Éber István. Kosárlabda Danóczy Richárd csapata a NB II Közép-magyarországi csoportjá­ban a 9. helyen végzett. (Pálos) Esztergom és Vidéke MEGJELENIK ESZTERGOM VÁMOS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL. FŐSZERKESZTŐ: BENCZE CS. ATTILA SZERKESZTŐSÉG: 2500 ESZTERGOM, DEÁK FERENC TJ. 4. PR. 233 TELEFON/FAX: 06(33) 500-810 E-MAIL: ESZTERGOMESVIDEKE@VNET.HU SZERKESZTŐK: BÁNHIDY LÁSZLÓ, DR. HORVÁTH ISTVÁNT, ISTVÁNFFY MIKLÓS, KAPOSI ENDRE, KODITEK PÁL, NAGYFALUSI TIBOR, DR. SZÁLLÁSI ÁRPÁD CÉG- ÉS OLVASÓKAPCSOLIAT, REKLÁM: PÁLOS IMRE FELELŐS KIADÓ: DR. GÁBOR JÁNOS, A STRIGONIUM RT. VEZÉRIGAZGATÓJA 2500 ESZTERGOM DEÁK FERENC UTCA 4. TEL,.: O6/33/510-040 NYOMDA: SPORI PRINT V. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ: VINCZE FERENC TELEFON: 06(33) 501-530 HU-ISSN 0864-7054

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom