Esztergom és Vidéke, 2006

2006-08-03 / 32-33. szám

Bzmt Jatuátt B^ftlőttároBa a nemzett egtjaeg bflkaojg, \ükepe és szolgálója! www. POLGÁRI HETILAP e-mail: esztergomesvideke.hu Alapíttatott 1879-ben * Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László * Megjelent 1944-ig LXV évfolyam esztergomesvideke@vnet.hu Új sorozat * XXI. évfolyam, 32-33. szám * 2006. augusztus 3. * 8 oldal * Ára: 100 F t Esztergom és Esztergom díszpolgára: Szeged-Csanádi Egyházmegye megyéspüspöke (Pálos) Dr. Kiss-Rigó László püspök, plébános, főiskolai rektor és tanár pappá szentelésének 25. évfordulójára méltatást és köszöntőt adtunk köz­re lapunkban (EVID 2006. június 15.). Akkor még ő sem tudta, hogy 2006. június 20-án a Vatikánban XVI. Benedek pápa megyéspüspökké nevezi ki. A kinevezéssel összefüggésben dr. Erdő Péter bíboros, érsek, Magyarország prímása főhatósági körlevelet adott ki. Ebben olvashattuk többek között: „(...) Nagy kitüntetés és öröm érte az Esztergom - Budapesti Fő­egyházmegye papságát és híveit, hogy Szentatyánk, XVI. Benedek pápa dr. Kiss-Rigó László püspö­köt 2006. június 20-án Szeged­Csanádi megyéspüspökké nevezte ki. Kinevezése alkalmából az egész főegyházmegye és a magam nevé­ben is tisztelettel és szeretettel kö­szöntöm! (...) Dr. Kiss-Rigó László atya rendkívül sokat tett a főegyházme­gyei katolikus közoktatás újjászer­vezéséért és fejlesztéséért. Munkás­sága nagyban hozzájárult, hogy egyházunk az oktatás és a nevelés területén is tanúságot tegyen az evangélium örömhíréről. Értékes tevékenységével jelentősen előmoz­dította az Esztergomi Nagyszemi­nárium felújítását, a Szent Adal­bert Központ megszervezését, külö­nös tekintettel a szlovák-magyar oktatási, kulturális és egyházi kap­csolatok erősítésére. Éveken át an­gol nyelvű előadásokat tartott a Rózsahegyi Katolikus Egyetemen. Esztergomi tevékenysége jelentő­sen hozzájárult a város katolikus kulturális és közéletének erősítésé­hez. Szívből kívánom püspök atyá­nak, hogy szentségi küldetését az eddigi buzgósággal, az erő, a szere­tet és a józanság lelkétől vezetve tel­jesítse. Ehhez kérjük Szent Gellért­nek, az egyházmegye első püspöké­nek és Szent László királyunknak közbenjárását, a Magyarok Nagy­asszonyának pártfogását, és U­runk bőséges áldását." Mi, esztergomiak, keveset hal­lunk és tudunk a Szeged-Csanádi Egyházmegyéről. Pedig a püspök­ség csaknem ezeréves. Szent Ist­ván király 1030 körül hozta létre a csanádi püspökséget, Marosvár székhellyel, melynek első vezetőjé­ül Gellértet bízta meg. Gellért püs­pök Budán 1046-ban halt vértanú­halált, és 1083-ban avatták szent­té. A középkorban királyok serege látogatott a Csanád székhelyű püspökségbe (Kun vagy IV. László, Nagy Lajos, Zsigmond, Hunyadi János, V.László, Mátyás, II. Ulász­ló). A török időben - az esztergomi érsekhez hasonlóan - a csanádi püspök is gyakorlatilag Pozsony­ban, vagy Nagyszombatban tar­tózkodott. A csanádi megyéspüspökség székhelye 1702-ben Szeged lett. Ide tartozott a teljes Délvidék és Erdély jelentős része, így Falken­steinn Adalbert püspök 1732-ben Temesvárra tette át a székhelyet, mely két évszázadon át tartott. Az ezeréves egyházmegye fény­korát a 19. század második felében élte meg, mely végét a Trianon je­lentette (1920). Ekkor háromne­gyed részét elvesztette. 1923-tól ismét Szeged lett a püspöki szék­hely, hatalmas szellemi potenciál­lal: Glattfelder Gyula megyéspüs­pök, Klebelsberg Kuno oktatási miniszter és Somogyi Szilveszter polgármester együttműködésével. Azóta folytatólagosan gyarapszik az egyházmegye, főtemploma a Dóm téren álló Fogadalmi Temp­lom, püspöki palotával, hittudo­mányi főiskolával, szerzetesren­dekkel, esperesi kerületekkel Bé­kés^és Csongrád megyékben. Érdekes, hogy a megyéspüspö­kök rendre továbblépnek az egy­házi ranglétrán, így Ijjas József és Hamvas Endre egyaránt kalocsai, Csernoch János pedig esztergomi prímás-érsek lett. Dr. Kiss-Rigó László jeles elődje, Gyulay Endre püspök 19 év szolgálat után került a Vatikán által nyugdíjazásra. (Folytatás a 3. oldalon) Felújítják a Belvárosi Plébániatemplom tornyát (os) A Belvárosi Plébániatemp­lom a hazai barokk templomok legjelentősebbike, mely a XVIII. században, a barokk művészet fénykorában épült (felső fotón­kon). Előtte is, már a középkorban állt itt templom. A királyi város­rész (nevét a királyi fennhatóság­ról kapta - a szerk.) egy területe a mai Lőrinc utcától egészen a Hő­sök teréig terjedt. Ezen tíz temp­lom, több kolostor és palota állt. A Szent Péter és Pál templom a Kis-Duna-parton, a történelmi Dunakapu közelében volt, a mai helyén emelkedett. A 140 éves tö­rök uralom alatt megsemmisült, majd a párkányi csata után (1683-ban) helyén egy szerényebb, kis méretűt építettek Malonyai Pál plébános irányításával. A kirá­lyi várost iparosok, kereskedők népesítették be, és a város tanácsa már 1756-ban egy új templom tervrajzát mutatta be. Akkor Esz­tergom vármegyében Mária Teré­zia királynő közvetlen munkatár­sa, Grassalkovich Antal volt a ki­rályi kamara elnöke, később Esz­tergom vármegye főispáni helytar­tója. Grassalkovich Antal vezette a Budai Királyi Palota építését, kas­télyát építette Gödöllőn, melynek építésze Oratsek Ignác volt. Rá­bízta az Esztergomi Szent Péter és Pál barokk templom építését. Hi­hetetlen, hogy a hatalmas, csodá­latos barokk templomot XVIII. századbeli technológiával 1758-tól négy év alatt építették fel. Emlé­kezetes dátum 1762. április 24., mikor a templom falai között tar­totta a városi tanács a Veni Sanctét, a Szent György napi tiszt­újítást. A Szent Péter és Pál templom volt az ország főtemploma egészen az Esztergomi Bazilika felszentelé­séig. A kezdetekben Barkóczy Fe­renc érsek, prímás innen indította a körmeneteket. Közel 250 éve áll a mai Belváro­si Plébániatemplom, melynek egy­koron, a déli oldalán temető is volt, erre a Nepomuki Szent János szobor emlékeztet, a művészettör­ténészek szerint az 1720 körüli évekből. A 250 év alatt többször került sor külső felújításra, leg­utóbb a cserépfedés cseréjére, előt­te pedig 1808-ban a templomto­rony sisakjának felújítására. Ezt Prokopp János városi építészmér­nök tervezte. A csodálatos bádog­sisak (horganyzott lemezből ké­szült - a szerk.) mostanáig állta az évszázados viharokat: fel-feltépte a szél, beázott a torony. Már évek­kel ezelőtt a plébánia meghirdette a közadakozást, mely nyomán 30 millió forint gyűlt össze, elsősor­ban a hívek adományából, a főegy­házmegye és Esztergom önkor­mányzatának millióiból. Elkészültek a felújítás tervei, benne azzal a ténnyel, hogy a to­rony úgynevezett „császárfa ge­rendája" vörösfenyőből állta a há­borús és viharos igénybevételt. Ez marad meg az eredetiből, más ge­rendákat, deszka- és fémlemezbo­rítást lecserélnek. Igényes vörös­lemez borítást kap a Szent Péter és Pál templom tornya. Egyúttal kijavítják az óraszerkezetet is, fel­szerelik a mutatókat, felújítják a nagyharangot. Az ország egyik legértékesebb barokk temploma valóban újjászü­letik! Az egyházközség világi elnöke, Sági József neves pénzügyi szak­ember vezeti évek óta az előkészü­leteket. Pályázattal választották ki a kivitelezőt, Magi Balázs haj­dúnánási vállalkozót. Szakembe­reivel már több mint 20 templo­mot újított fel, főleg Kelet-Ma­gyarországon. Július utolsó heté­ben hajmeresztő ügyességgel, kö­télhágcsóval jutottak fel a 60 mé­ter magas torony süveghez, és kezdték el a fémlemezek lefejtését (alsó fotónkon). A műszaki ellen­őrzést Besey László mérnök végzi. A plébánia és az építők közös szándéka, hogy augusztus végére megújuljon a Szent Péter és Pál Templom tornya.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom