Esztergom és Vidéke, 2006

2006-07-13 / 28-29. szám

4 Esztergom és Vidéke 2006. június 2

9. Felavatták a Szent Imre Kolping Házat (-os) Németországban a XIX. század közepén indult az a mozgalom, amely főleg a városokban kallódó fiatalok gyökértelenségének, erkölcsi sivárságának megmentésére indult. Elberfeldben egy Breuer nevű jóakaratú tanító kezdeményezte 1946 őszén egy legényegylet megalakítását, melynek elöljárója és lelki vezetője lett a már felszentelt pap, Adolf Kolping. Egyesületüknek hamar híre ment, és mozgalmuk nemcsak országukban, hanem határaikon túl az egész kontinensen követőkre talált. Mint sok minden jó, ennek híre is Bécsen keresztül jutott el hozzánk, amikor 1856 szeptemberében nálunk is megalakult az első egylet. Ennek működését erkölcsileg és anyagilag is támogatta az akkori esztergomi bíboros, érsek, Scitovszky János. Mint minden polgári és egyházi kezdeményezésben, a Kolping-mozgalomban is élenjártak az esztergomiak. 1863. március l-jén a Belvárosi Plébániatemplomban alakult az egylet, majd a hónap végén már helyet is kaptak a főtéren lévő takarékpénztári épületben. Az első időszakban Zajicsek János, Török István, Wenczel Antal és Molnár Nagy János voltak az elnökei, akiket dr. Csernoch János követett. Máig ható történelmi tette volt az Esztergomi Katolikus Legényegyletnek, hogy 1926-ra felépítették a Szent Imre székházukat, mely ma is otthont ad a Kolping Katolikus Szakiskolának. Hatvan éve történt (1946 júliusa), hogy a kommunista belügyminisztérium feloszlatta a Kolping legényegyleteket. A rendszerváltozásnak köszönhetően született meg 1989-ben az egyesületi törvény, melynek hatására jogutódként megalakult az Esztergomi Kolping Család Egyesület (1992. április 6.). Eletükben a megújulás újabb jeleként július 2-án a hajdani legényegylet területén már az akkor álló épületben felavatták a Szent Imre Kolping Házat. Az avatásra Németországból, Lindauból küldöttség érkezett jelentős adományokkal: Albert Platter elnök, valamint Veronika Dirmeier vezetésével. A házigazdák nevében Forgó Józsefné köszöntötte őket, majd Ivanov Mihály elnök szólt egyesületüktől. Az újjászületés körülményeit taglalta, mindenekelőtt a főegyházmegye készségét azért, hogy a javak visszaigénylésénél a Prímás-szigeti egykori bencés sporttelepet tartós használatba a Kolping-mozgalomnak adta. Napjainkban a város önkormányzata a szigeti rendezés kapcsán a sportcsarnokkal közösen egy sportcentrumot kíván kialakítani a 3-4 hektáros területen, így ennek cseréjéül kínálta fel az egyesületnek a Népkert utcai üresen álló házat, melyben legutóbb óvoda működött. 65 évre kapták tartós használatba, melyet belülről már teljesen felújítottak, és belakták. így kerülhetett sor a felavatásra is. Az ünnepélyen részt vett még Baumann József, a Kolping iskola igazgatója, dr. Balogh Zoltán, a helyi és a megyei gazdaköri elnök. Elvezettel hallgattuk mindannyian Török József tanár visszaemlékezését, akinek felmenői több generáción át aktív szereplői voltak a Legényegyletnek. Elődeiktők származik a mondás, melyet nekünk, maiaknak is ajánlok: „Napi munkádat úgy végezd, hogy abban tennen magad is gyönyörködni tudj áh" Az avatást Beer Miklós váci megyéspüspök celebrálta magyar és német nyelven Michels Antal plébános közreműködésével, akik ezt megelőzően és napjainkban is betöltötték az egyesület egyházi vezetését. Az egész délutánt átfogó eseményen kultúrműsort is élvezhettünk, melyben főszerepet vállalt Vereckei Bea énekes. Mostantól az új körülmények között várják tagjaikat és a fiatalság érdeklődésére is számítanak. Van még mit csinálni a 160 négyzetméteres ház körül, hiszen hasonlóan szépre akarják varázsolni a több mint 200 négyzetméteres kertjüket is. Búcsú a Belvárosi Plébánián Hagyományos, Péter-Pál napi búcsúját tartotta július 2-án az esztergomi Belvárosi Templom közössége. Az ünnepélyes délelőtti szentmisét Szabó Tamás püspök, a lelkiségi mozgalmak referense celebrálta Michels Antal plébános bevezetőjét követően. A mise végeztével többen is kitüntetésben részesültek közösségi munkájukért, a társaság összetartásában vállalt szerepükért, melyeket a püspök atya adott át. A bensőséges hangulatú istentiszteleten számos hívő vett részt, majd a templom kertjében tartott agapén vendégelték meg a résztvevőket. A gyermekeket fagyival, a felnőtteket folyékony kenyérrel várták a szervezők, de nem szabad elfeledkezni a lelkes asszonyok ínycsiklandozó süteményeiről sem. A Szent Péter és Pál Plébániatemplom búcsújának napja azonban nem csupán ünnepléssel telt, hiszen az esti misére érkezett meg az a számos gyerek, akik egyhetes nyaralásra érkeztek Esztergomba, a Szentjánosbogár Közhasznú Egyesület szervezésében, melynek tagjai különböző korú önkéntesek, gyerekekkel foglalkozó csoportvezetők. Céljaik között szerepel az ifjúság nevelése és oktatása, a gyermek- és ifjúságvédelem, a képességfejlesztés, az ismeretterjesztés és a kulturális tevékenység is. Nyári táborainkban általában nagy hangsúlyt kap a keresztény hitre nevelés és a közösségépítés. kuruc Két Benedek Pünkösd és Űrnapja között A katolikus ünnepkörben az Úr napja, a pünkösd után következő második hét vasárnapján tartott ünnep. Ekkor az egyház Krisztus testét és vérét, az oltáriszentséget ünnepli. Idén ez május 29-ére, vasárnapra esett, amikor is XVI. Benedek pápa Bariba látogatott, az olasz Nemzeti Eucharisztikus Kongresszus lezárásaként. A Szentatya itt délelőtt mutatott be szentmisét. XVI. Benedek pápa névadója, XV. Benedek éppen nyolcvanhat éve a két egyházi ünnep között május 23-án - adta ki egyik legtöbbet emlegetett enciklikáját a Pacem dei mundus pulcherrimum kezdetűt. XV. Benedek pápa enciklikája, a békéért és a keresztény kibékülésért, a pátriárkáknak, prímásoknak, érsekeknek, püspököknek, s az együttműködés és a béke minden zászlóvivőjének szól, a Római Szentszéktől. Az első világháború utáni szenvedést hozó időknek megfelelően így szól a kor egyik legjelentősebb pápájától származó írás: „A keresztény irgalomnak nem kellene megelégednie azzal, hogy nem gyűlöli ellenségeinket, és testvérként szereti őket; azt is követeli, hogy kedvesen bánjunk velük, az Isteni Mester szabályát követve... Valójában soha nem volt ott az idő, hogy mi kiterjesszük az irgalom korlátait jobban, mint ezekben a napokban, az egyetemes szenvedéskor és szomorúságkor; talán soha máskor, annyira, mint ma, nem volt szüksége az emberiségnek arra az egyetemes jóságra, ami a mások szeretetéből fakad, és tele van szentséggel és buzgalommal.". Az idézet ma is időszerű. De ki is volt ez a széles látókörű, jó politikai meglátásokkal megáldott pápa, akinek nevét Ratzinger bíboros felvette, s akivel ily módon közösséget vállalt? XV. Benedek pápa (1914-1922) - eredeti nevén - Giacomo della Chiesa - egy genovai arisztokrata családból származott. Ügyvédnek készült, de később elhivatottságot érzett Isten szolgálata iránt. 1878ban szentelték pappá. Rómában, a Gergely Egyetemen tanult, s szaktudása miatt XII. Leó pápa a Kúriába helyezte, Rampolla bíboros mellé. Több mint húsz évig dolgozott itt, komoly diplomáciai tevékenységet folytatott, mikor a modernisták elleni eljárás módszerei miatt nemtetszésének adott hangot, s 1907-ben eltanácsolták. A pápa - XI. Pius - Bologna érsekévé nevezte ki, s csak uralkodásának utolsó évében, 1914-ben emelte a bíborosok közé. 1914. szeptember 3-án pápává választották. Első pásztorlevelében már a békét sürgette, pápaságának központi gondolata a háború befejezése, s az igazságos béke megteremtése volt. A Vatikán szorosan együttműködött a semleges Svájccal és a Nemzetközi Vöröskereszttel a szenvedések enyhítésére. Anglia háborúba lépése előtt egyezmény született Londonban (1917. augusztus 17.), melynek értelmében a pápát ki akarták zárni a majdani béketárgyalásokból. A pápa azonban nem adta fel tevékenységét, sőt az Osztrák Magyar Monarchiához követet küldött - a későbbi XII. Pius személyében -, hogy megakadályozza az olasz hadba lépést. Sajnos nem járt sikerrel. 1917. június 15-én Humani generis című pásztorlevelében megtiltotta, hogy a papok a szószékről politikai agitációt folytassanak. Még 1917. augusztus l-jén békejavaslatot küldött a hadviselő feleknek - s bár ez sem járt eredménnyel - ma is nagyjelentőségűnek tartják ezt a lépést. Segítséget nyújtott a hadifoglyoknak, a rokkantaknak, a menekülteknek, s az eltűntek keresésére külön irodát állított fel. Kétszázezer embert talált meg. A Párizs környéki békékről elmondta, hogy a képviselőket: „nem az igazság és a szeretet szelleme vezette". Uralkodása alatt megerősítette a pápaság tekintélyét, a diplomáciai képviseletek száma tizenegyről huszonötre emelkedett. Különös figyelemmel viseltetett a kongregációk iránt, hiszen maga is a Rendkívüli Ügyek Kongregációjában kezdte. Ennek megfelelően 1915-ben bíborosi kongregációt állított fel, mely a szemináriumok és a katolikus egyetemek ügyeivel foglalkozott, 1917-ben pedig önállósította a Keleti Egyházak Kongregációját, és megalapította a Keleti Tanulmányok Pápai Intézetét. 1917. május 27-én, Providentissima Mater című konstitúciójában az elődje és általa összegyűjtött és megreformált törvényeket hirdette ki, amelyek a következő év Pünkösdjétől váltak hatályossá. Ez volt a Codex Iuris Catolici. A pápa rajongott Dante költészetéért, a költő halálának 600. évfordulóján In praeclara kezdetű körlevelében a halhatatlan művész vallásosságára hívta fel a figyelmet. 1920-ban szentté avatta Jeanne D' Arc-ot, s ezzel a Vatikán és Franciaország közti kapcsolat is helyreállt, sőt később a protestáns Anglia és Hollandia is küldött delegátust Rómába. XV. Benedek fő célja volt, hogy a háború utáni közép-európai országokkal is kapcsolatot teremtsen, segítsen az ottani nyomorúságban, s a békét igazságossá tegye. Ezen irányú törekvéseit mutatja be négy legfontosabb enciklikája, a Quod iam diu, az 1919 novemberi Paterno iam diu Közép-Európa gyermekeiről, Annus iam plenus szintén a gyermekekért, és a szenvedő tömegekért, valamint az említett Pacem dei munus pulcherrimim. 1922 januárjában hunyt el, váratlanul. Szabó Anita Éva Péterfillér-gyűj tés Péter és Pál apostolfejedelmek ünnepét követő vasárnap - idén július 2-án világszerte adományokat - péterfilléreket - gyűjtenek a Szentatya karitatív tevékenységének támogatására. Tavaly a magyarországi katolikus templomokban mintegy 35 millió forint gyűlt össze, amelyet továbbítottak a pápának. II. János Pál már pápai szolgálatának kezdetén kérte, hogy az evangéliumi hagyományokat követve a hívők és a jóakaratú emberek segítsék a pápa karitatív tevékenységét: „Sokan várnak támogatást az Apostoli Szentszéktől, amit máshonnan nem remélhetnek. Ebben a megközelítésben a péterfillér-gyűjtés az evangelizáció művének hatékony eszköze, és az egyetemes Egyház iránti közös felelősségünk kifejezésre juttatása." A kereszténységgel egyidős gyakorlat a rászorulók anyagi támogatása. Egyházunk különös figyelmet fordított a szegény országok, a nehéz helyzetbe került hívek, a perifériára szorultak megsegítésére. Angliában alakult ki a szokás a 8. században, hogy évente gyűjtenek a pápa javára. így született meg a ,J)enarius Sancti Petri", azaz a ,.péterfillérek" kifejezés, amely azóta a Szent Péter utódainak szánt adományt jelenti. Ez az ősi hagyomány elteijedt egész Európában, és jelenleg az Egyház humanitárius munkájának támogatására szolgál. Te Deum, számokkal A katolikus templomokban és oktatási intézményekben a júniusi vasárnapok egyikén a Te Deum (Téged Isten, dicsérünk) eléneklésével adnak hálát Istennek az elmúlt tanév kegyelmeiért. Ilyenkor hasznos összegezni konkrét adatokkal is Egyházunk lelkipásztori tevékenységét, és összehasonlítani a legfrissebb számokat a korábbiakkal. 2005-ben többen bérmálkoztak, kötöttek házasságot, mint egy évvel korábban és nőtt az egyházi temetések száma is. Kis mértékben ugyanakkor csökkent a keresztelések, az elsőáldozások és jelentősebben a hitoktatásban részesülők száma. Ez utóbbi adatok is beszédesen mutatják a születések és a gyermekek számának jelentős csökkenését. Templomainkban 2005-ben 46414 keresztelő és 30810 elsőáldozás volt, egy, illetve két százalékkal kevesebb, mint 2004-ben. Fájdalmas adat ugyanakkor, hogy hittanosaink száma egy év alatt több mint 20 ezerrel, 5,7 százalékkal csökkent. A 2005/2006-os tanévben így is 334113-an vettek részt iskolai vagy templomi katekézisen, 26157 csoportban. A bérmálás szentségében 2005-ben az előző évinél 5,6 százalékkal többen 22435-en részesültek, és 13128 pár kötött egyházi házasságot, ami két százalékos növekedést jelent. A katolikus szertartás szerinti temetések száma 2005-ben 59326 volt, 2,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Papszentelések országszerte Az idei esztendőben előre láthatólag 36 pappal gyarapodik a Magyar Katolikus Egyház. Az újmisések közül 30 egyházmegyés és 6 szerzetes. A győri kivételével valamennyi egyházmegyében lesz az idén szentelés, legtöbb a hajdúdorogiban (6), a veszprémiben és a kaposváriban (4-4). A szerzetesi szenteléseken idén három szerzetesi közösség osztozik. A ferencesek három, a jezsuiták két és a pálosok egy újmiséssel gazdagodnak. Hazánkban a 2005. évi adatok szerint 2576 katolikus pap működik, ebből 2006 egyházmegyés a többi szerzetes. A világi papságra készülő hittudományi főiskolások, egyetemisták száma a 2005/06-os tanévben 356 fő volt, ebből 263 egyházmegyés és 93 szerzetes. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága, Sajtóiroda