Esztergom és Vidéke, 2006

2006-07-13 / 28-29. szám

4 Esztergom és Vidéke 2006. június 2 9. Felavatták a Szent Imre Kolping Házat (-os) Németországban a XIX. század közepén indult az a mozgalom, amely főleg a városokban kallódó fiatalok gyökértelenségének, erkölcsi sivárságának megmentésére indult. Elberfeldben egy Breuer nevű jó­akaratú tanító kezdeményezte 1946 őszén egy legényegylet megalakítá­sát, melynek elöljárója és lelki vezetője lett a már felszentelt pap, Adolf Kolping. Egyesületüknek hamar híre ment, és mozgalmuk nemcsak or­szágukban, hanem határaikon túl az egész kontinensen követőkre ta­lált. Mint sok minden jó, ennek híre is Bécsen keresztül jutott el hoz­zánk, amikor 1856 szeptemberében nálunk is megalakult az első egylet. Ennek működését erkölcsileg és anyagilag is támogatta az akkori eszter­gomi bíboros, érsek, Scitovszky János. Mint minden polgári és egyházi kezdeményezésben, a Kolping-moz­galomban is élenjártak az esztergomiak. 1863. március l-jén a Belvárosi Plébániatemplomban alakult az egylet, majd a hónap végén már helyet is kaptak a főtéren lévő takarékpénztári épületben. Az első időszakban Zajicsek János, Török István, Wenczel Antal és Molnár Nagy János vol­tak az elnökei, akiket dr. Csernoch János követett. Máig ható történelmi tette volt az Esztergomi Katolikus Legényegyletnek, hogy 1926-ra fel­építették a Szent Imre székházukat, mely ma is otthont ad a Kolping Katolikus Szakiskolának. Hatvan éve történt (1946 júliusa), hogy a kommunista belügyminisztérium feloszlatta a Kolping legényegylete­ket. A rendszerváltozásnak köszönhetően született meg 1989-ben az egyesületi törvény, melynek hatására jogutódként megalakult az Esz­tergomi Kolping Család Egyesület (1992. április 6.). Eletükben a megújulás újabb jeleként július 2-án a hajdani legény­egylet területén már az akkor álló épületben felavatták a Szent Imre Kolping Házat. Az avatásra Németországból, Lindauból küldöttség ér­kezett jelentős adományokkal: Albert Platter elnök, valamint Veronika Dirmeier vezetésével. A házigazdák nevében Forgó Józsefné köszöntötte őket, majd Ivanov Mihály elnök szólt egyesületüktől. Az újjászületés kö­rülményeit taglalta, mindenekelőtt a főegyházmegye készségét azért, hogy a javak visszaigénylésénél a Prímás-szigeti egykori bencés sportte­lepet tartós használatba a Kolping-mozgalomnak adta. Napjainkban a város önkormányzata a szigeti rendezés kapcsán a sportcsarnokkal kö­zösen egy sportcentrumot kíván kialakítani a 3-4 hektáros területen, így ennek cseréjéül kínálta fel az egyesületnek a Népkert utcai üresen álló házat, melyben legutóbb óvoda működött. 65 évre kapták tartós haszná­latba, melyet belülről már teljesen felújítottak, és belakták. így kerülhe­tett sor a felavatásra is. Az ünnepélyen részt vett még Baumann József, a Kolping iskola igazgatója, dr. Balogh Zoltán, a helyi és a megyei gazda­köri elnök. Elvezettel hallgattuk mindannyian Török József tanár visszaemlékezését, akinek felmenői több generáción át aktív szereplői voltak a Legényegyletnek. Elődeiktők származik a mondás, melyet ne­künk, maiaknak is ajánlok: „Napi munkádat úgy végezd, hogy abban tennen magad is gyönyörködni tudj áh" Az avatást Beer Miklós váci megyéspüspök celebrálta magyar és né­met nyelven Michels Antal plébános közreműködésével, akik ezt meg­előzően és napjainkban is betöltötték az egyesület egyházi vezetését. Az egész délutánt átfogó eseményen kultúrműsort is élvezhettünk, mely­ben főszerepet vállalt Vereckei Bea énekes. Mostantól az új körülmények között várják tagjaikat és a fiatalság ér­deklődésére is számítanak. Van még mit csinálni a 160 négyzetméteres ház körül, hiszen hasonlóan szépre akarják varázsolni a több mint 200 négyzetméteres kertjüket is. Búcsú a Belvárosi Plébánián Hagyományos, Péter-Pál napi búcsúját tartotta július 2-án az eszter­gomi Belvárosi Templom közössége. Az ünnepélyes délelőtti szentmisét Szabó Tamás püspök, a lelkiségi mozgalmak referense celebrálta Michels Antal plébános bevezetőjét követően. A mise végeztével többen is kitüntetésben részesültek közösségi munkájukért, a társaság össze­tartásában vállalt szerepükért, melyeket a püspök atya adott át. A bensőséges hangulatú istentiszteleten számos hívő vett részt, majd a templom kertjében tartott agapén vendégelték meg a résztvevőket. A gyermekeket fagyival, a felnőtteket folyékony kenyérrel várták a szer­vezők, de nem szabad elfeledkezni a lelkes asszonyok ínycsiklandozó sü­teményeiről sem. A Szent Péter és Pál Plébániatemplom búcsújának napja azonban nem csupán ünnepléssel telt, hiszen az esti misére érkezett meg az a számos gyerek, akik egyhetes nyaralásra érkeztek Esztergomba, a Szentjánosbogár Közhasznú Egyesület szervezésében, melynek tagjai különböző korú önkéntesek, gyerekekkel foglalkozó csoportvezetők. Céljaik között szerepel az ifjúság nevelése és oktatása, a gyermek- és if­júságvédelem, a képességfejlesztés, az ismeretterjesztés és a kulturális tevékenység is. Nyári táborainkban általában nagy hangsúlyt kap a ke­resztény hitre nevelés és a közösségépítés. kuruc Két Benedek Pünkösd és Űrnapja között A katolikus ünnepkörben az Úr napja, a pünkösd után következő második hét vasárnapján tartott ünnep. Ekkor az egyház Krisztus testét és vérét, az oltáriszentséget ünnepli. Idén ez május 29-ére, va­sárnapra esett, amikor is XVI. Be­nedek pápa Bariba látogatott, az olasz Nemzeti Eucharisztikus Kongresszus lezárásaként. A Szentatya itt délelőtt muta­tott be szentmisét. XVI. Benedek pápa névadója, XV. Benedek éppen nyolcvanhat éve a két egyházi ünnep között ­május 23-án - adta ki egyik legtöb­bet emlegetett enciklikáját a Pacem dei mundus pulcherrimum kezdetűt. XV. Benedek pápa en­ciklikája, a békéért és a keresztény kibékülésért, a pátriárkáknak, prímásoknak, érsekeknek, püspö­köknek, s az együttműködés és a béke minden zászlóvivőjének szól, a Római Szentszéktől. Az első világháború utáni szen­vedést hozó időknek megfelelően így szól a kor egyik legjelentősebb pápájától származó írás: „A ke­resztény irgalomnak nem kellene megelégednie azzal, hogy nem gyű­löli ellenségeinket, és testvérként szereti őket; azt is követeli, hogy kedvesen bánjunk velük, az Isteni Mester szabályát követve... Valójá­ban soha nem volt ott az idő, hogy mi kiterjesszük az irgalom korlátait jobban, mint ezekben a napokban, az egyetemes szenvedés­kor és szomorúságkor; talán soha máskor, annyira, mint ma, nem volt szüksége az emberiségnek arra az egyetemes jóságra, ami a mások szeretetéből fakad, és tele van szentséggel és buzgalommal.". Az idézet ma is időszerű. De ki is volt ez a széles látókörű, jó politikai meglátásokkal megáldott pápa, akinek nevét Ratzinger bíboros felvette, s akivel ily módon közös­séget vállalt? XV. Benedek pápa (1914-1922) - eredeti nevén - Giacomo della Chiesa - egy genovai arisztokrata családból származott. Ügyvédnek készült, de később elhivatottságot érzett Isten szolgálata iránt. 1878­ban szentelték pappá. Rómában, a Gergely Egyetemen tanult, s szak­tudása miatt XII. Leó pápa a Kúri­ába helyezte, Rampolla bíboros mellé. Több mint húsz évig dolgo­zott itt, komoly diplomáciai tevé­kenységet folytatott, mikor a mo­dernisták elleni eljárás módszerei miatt nemtetszésének adott han­got, s 1907-ben eltanácsolták. A pápa - XI. Pius - Bologna érsekévé nevezte ki, s csak uralkodásának utolsó évében, 1914-ben emelte a bíborosok közé. 1914. szeptember 3-án pápává választották. Első pásztorlevelé­ben már a békét sürgette, pápasá­gának központi gondolata a hábo­rú befejezése, s az igazságos béke megteremtése volt. A Vatikán szo­rosan együttműködött a semleges Svájccal és a Nemzetközi Vöröske­reszttel a szenvedések enyhítésé­re. Anglia háborúba lépése előtt egyezmény született Londonban (1917. augusztus 17.), melynek ér­telmében a pápát ki akarták zárni a majdani béketárgyalásokból. A pápa azonban nem adta fel tevé­kenységét, sőt az Osztrák Magyar Monarchiához követet küldött - a későbbi XII. Pius személyében -, hogy megakadályozza az olasz hadba lépést. Sajnos nem járt si­kerrel. 1917. június 15-én Humani generis című pásztorlevelében megtiltotta, hogy a papok a szó­székről politikai agitációt folytas­sanak. Még 1917. augusztus l-jén békejavaslatot küldött a hadviselő feleknek - s bár ez sem járt ered­ménnyel - ma is nagyjelentőségű­nek tartják ezt a lépést. Segítséget nyújtott a hadifog­lyoknak, a rokkantaknak, a mene­külteknek, s az eltűntek keresésé­re külön irodát állított fel. Két­százezer embert talált meg. A Párizs környéki békékről elmond­ta, hogy a képviselőket: „nem az igazság és a szeretet szelleme vezet­te". Uralkodása alatt megerősítette a pápaság tekintélyét, a diplomáci­ai képviseletek száma tizenegyről huszonötre emelkedett. Különös figyelemmel viseltetett a kongre­gációk iránt, hiszen maga is a Rendkívüli Ügyek Kongregációjá­ban kezdte. Ennek megfelelően 1915-ben bíborosi kongregációt ál­lított fel, mely a szemináriumok és a katolikus egyetemek ügyeivel foglalkozott, 1917-ben pedig önál­lósította a Keleti Egyházak Kong­regációját, és megalapította a Ke­leti Tanulmányok Pápai Intézetét. 1917. május 27-én, Providen­tissima Mater című konstitúciójá­ban az elődje és általa összegyűj­tött és megreformált törvényeket hirdette ki, amelyek a következő év Pünkösdjétől váltak hatályossá. Ez volt a Codex Iuris Catolici. A pápa rajongott Dante költé­szetéért, a költő halálának 600. év­fordulóján In praeclara kezdetű körlevelében a halhatatlan mű­vész vallásosságára hívta fel a fi­gyelmet. 1920-ban szentté avatta Jeanne D' Arc-ot, s ezzel a Vatikán és Franciaország közti kapcsolat is helyreállt, sőt később a protestáns Anglia és Hollandia is küldött de­legátust Rómába. XV. Benedek fő célja volt, hogy a háború utáni közép-európai or­szágokkal is kapcsolatot teremt­sen, segítsen az ottani nyomorú­ságban, s a békét igazságossá te­gye. Ezen irányú törekvéseit mutatja be négy legfontosabb en­ciklikája, a Quod iam diu, az 1919 novemberi Paterno iam diu Kö­zép-Európa gyermekeiről, Annus iam plenus szintén a gyermeke­kért, és a szenvedő tömegekért, valamint az említett Pacem dei munus pulcherrimim. 1922 janu­árjában hunyt el, váratlanul. Szabó Anita Éva Péterfillér-gyűj tés Péter és Pál apostolfejedelmek ünne­pét követő vasárnap - idén július 2-án ­világszerte adományokat - péterfilléreket - gyűjtenek a Szentatya karitatív tevé­kenységének támogatására. Tavaly a ma­gyarországi katolikus templomokban mintegy 35 millió forint gyűlt össze, ame­lyet továbbítottak a pápának. II. János Pál már pápai szolgálatának kezdetén kérte, hogy az evangéliumi ha­gyományokat követve a hívők és a jóaka­ratú emberek segítsék a pápa karitatív tevékenységét: „Sokan várnak támoga­tást az Apostoli Szentszéktől, amit más­honnan nem remélhetnek. Ebben a meg­közelítésben a péterfillér-gyűjtés az evan­gelizáció művének hatékony eszköze, és az egyetemes Egyház iránti közös felelőssé­günk kifejezésre juttatása." A kereszténységgel egyidős gyakorlat a rászorulók anyagi támogatása. Egyhá­zunk különös figyelmet fordított a sze­gény országok, a nehéz helyzetbe került hívek, a perifériára szorultak megsegíté­sére. Angliában alakult ki a szokás a 8. században, hogy évente gyűjtenek a pápa javára. így született meg a ,J)enarius Sancti Petri", azaz a ,.péterfillérek" kife­jezés, amely azóta a Szent Péter utódai­nak szánt adományt jelenti. Ez az ősi ha­gyomány elteijedt egész Európában, és jelenleg az Egyház humanitárius mun­kájának támogatására szolgál. Te Deum, számokkal A katolikus templomokban és oktatási intézményekben a júniusi vasárna­pok egyikén a Te Deum (Téged Isten, dicsérünk) eléneklésével adnak hálát Is­tennek az elmúlt tanév kegyelmeiért. Ilyenkor hasznos összegezni konkrét ada­tokkal is Egyházunk lelkipásztori tevékenységét, és összehasonlítani a legfris­sebb számokat a korábbiakkal. 2005-ben többen bérmálkoztak, kötöttek házasságot, mint egy évvel koráb­ban és nőtt az egyházi temetések száma is. Kis mértékben ugyanakkor csök­kent a keresztelések, az elsőáldozások és jelentősebben a hitoktatásban része­sülők száma. Ez utóbbi adatok is beszédesen mutatják a születések és a gyerme­kek számának jelentős csökkenését. Templomainkban 2005-ben 46414 keresz­telő és 30810 elsőáldozás volt, egy, illetve két százalékkal kevesebb, mint 2004-ben. Fájdalmas adat ugyanakkor, hogy hittanosaink száma egy év alatt több mint 20 ezerrel, 5,7 százalékkal csökkent. A 2005/2006-os tanévben így is 334113-an vettek részt iskolai vagy templomi katekézisen, 26157 csoportban. A bérmálás szentségében 2005-ben az előző évinél 5,6 százalékkal többen 22435-en részesültek, és 13128 pár kötött egyházi házasságot, ami két százalé­kos növekedést jelent. A katolikus szertartás szerinti temetések száma 2005-ben 59326 volt, 2,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Papszentelések országszerte Az idei esztendőben előre láthatólag 36 pappal gyarapodik a Magyar Katoli­kus Egyház. Az újmisések közül 30 egyházmegyés és 6 szerzetes. A győri kivéte­lével valamennyi egyházmegyében lesz az idén szentelés, legtöbb a hajdúdorogiban (6), a veszprémiben és a kaposváriban (4-4). A szerzetesi szen­teléseken idén három szerzetesi közösség osztozik. A ferencesek három, a je­zsuiták két és a pálosok egy újmiséssel gazdagodnak. Hazánkban a 2005. évi adatok szerint 2576 katolikus pap működik, ebből 2006 egyházmegyés a többi szerzetes. A világi papságra készülő hittudományi főiskolások, egyetemisták száma a 2005/06-os tanévben 356 fő volt, ebből 263 egyházmegyés és 93 szerzetes. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága, Sajtóiroda

Next

/
Oldalképek
Tartalom