Esztergom és Vidéke, 2006

2006-06-29 / 26-27. szám

2006. június 29. Esztergom és Vidéke 5 150 éve született Kőrösy László (1856 -1918) MATRICULA Lapunk alapító főszerkesztője abban az esztendőben született, amelyben - hogy Európára is pillantsunk - Sigmund Freud, a modern lélekelemzés későbbi nagy tudósa, és amelyben - hogy helyben maradjunk - felszentelték a Bazilikát. Ót a belvárosi templom születési-keresztelési anyakönyvébe (Matricula - Baptisatorium) jegyezték be: ennek tanúsága szerint június 27-én látta meg a napvilágot, 28-án tartották keresztvíz alá. Édesapja Kucsera Vencel orgonakészítő, édesanyja Veszelovszky Katalin, esztergomi lakosok. Ami születési helyét illeti, van olyan kézikönyv, amely Pilismarótot adja meg; a Szinnyei-féle írói lexikonban viszont - önéletrajzi adatokra hivatkozva - Esztergom szerepel. Abban a húsvéti cikkében (EVID, 1911. április 16.), amelyben Kőrösy összefoglalja pályafutását, szintén esztergomi szülőházát említi. Ebből a Visszaemlékezés című tárcájából válogattunk szemelvényeket, amelyek közlését az alábbiakban kezdjük meg. (A fejezetcímek tőlem valók -N.T.) 1. Gimnáziumi és egyetemi évek Még mint esztergomi nyolcadik osztálybeli gimnazista szerkesztettem „Óriások" cím alatt egy hetenkint tintakiadásban megjelent, torzképekkel „díszített" élclapot, melyben társaimat (sőt magamat is) jellemzetesen bemutattam a nagy ambíciók felé törtető szirtes, árkos utakon. Együtt mulattunk egymás gyöngeségein. „Petőfi-kör"-ünk is volt, ahol szavaltunk. Vagy a mások, vagy a magunk verseit. A halhatatlan emlékű Földváry Pista elnöklete alatt én szerkesztettem a jegyzőkönyveket. Itt edzettük meg magunkat a kritika töviseinek könnyű elviselésére. Első nyomtatott közleményem a Magyar Ifjúság c. füzetes vállalatban jelent meg és - horrendum dictu - Egyiptomról szólott. Tanáraim dicsérete volt buzdításom azután további irodalmi zsengék írására. (...) Gyulai Pál tanárom egyetemi előadásait sztenografáltam és kőnyomatos ívekben adtam ki kollégáim számára. A száz előfizető valóban enyhítette küzdelmeim gondjait. De legszebb jutalmam volt tanárom elismerése és bizalma. Mert minden előadás után hazakísérhettem, és odahaza összeállíthattam vele a kiadásra szánt anyagot. A magyar és német irodalom-történet valamint az esztétika doktorai és tanárai között „cum laude" kiállottam a vizsgálatok tűzpróbáit. Mert nehéz küzdelmű egyetemi tanulmányi éveiben több időt töltöttem az egyetemi, az akadémiai és a múzeumi könyvtárakban, mint a könnyebben mosolygók a kávéházakban. (Folytatjuk) Numerus currens Annus et Dies B A P T I S A T I Numerus currens Nativitatís. Collati S. Baptismi, Nomen S e x n g légit illegit Numerus currens Nativitatís. Collati S. Baptismi, Nomen masc. foem. légit illegit •r ?S JLSL >vv ÍM o . —BAPTISATORUM. ^ Nomen Parenluin, corum Condilio et Religio Locus Dojnicilii cum Numero Domus. Nomen Patrinorum, eorum Conditio et Religio Nomen Baptisantis Observatlones. ! -tfU^o? ! /In-í-e, / í i — s^S ' ' ' , LA ' i^-f-C-. V f C v . oA plébániai anyakönyvben a szülők lakcímét a 349-es számmal jegyezték be; 1905-ig ugyanis a királyi városban még folyó házszámozást használtak. Ez az épület a mai Széchenyi tér 12. sz. Frey-ház néven műemlékként is megjelölt - házzal azonosítható. Kőrösy születésekor a tér mint Fő piac közismert. (Városunk tanácsa 1860-ban hozott határozatával nevezte el „Széchenyi István grófról". Nem pedig Széchényi György érsekről, ahogy ezt nemrégiben egyik laptársunk közölte.) A mai is álló épületet 1827-ben Schwarcz József építtette és sokáig kávéházat is működtetett benne. Az 1870-es évektől került a Frey-család tulajdonába. 150 év: Az esztergomi bazilika díszítései (4.) sával az épületen belül. A kupolán nyitott hatalmas ablakok által hosszanti elrendezés viszont főoltárra vezeti a tekintetet, így, habár az építészeti elemek Kisebb időbeli távolságot hidal át az oldalkápolnákénal a főszékesegyház belső kiképzése, ahol csupán pár évtizednyi különbséggel készültek az egyes elemek, díszítések. De éppen ebben az időszakban váltotta fel az uralkodó klasszicista stílust a historizmus, ami messzemenőkig befolyásolta a beltér összhatását. Az épület egységes külsejével, tömbszerű megjelenésével szemben ezért változatosabb, sokszínű belsővel találkozik a szemlélő, s a „kissé fagyos pompa" (Zádor Anna), az erőteljes színhatások miatt háttérbe szorul az amúgy monumentális téralakításra törekvő építészeti díszítés. Hild József építész ugyanakkor maga is kettős hangsúlyt teremtett a nagy kupolatér - bár ebben a római Szent Péter főszékesegyház mintáját követte - és a rövid szárú kereszthajók együttes alkalmazáeieD< Hild az épület homlokzataira jellemző egységesség belső megteremtése mellett törekedett a tér világosabb kialakítására is. Ennek érdekében cseréltette le a korábban már alkalmazott vörösmárvány falburkolást, amelynek nyomai máig megmaradtak. Ezt az építőanyagot egyébként több helyen is megtaláljuk a főszékesegyház épületén a Bakóczkajtolnán kívül: ebből készültek az előcsarnokba vivő lépcsők és az ottani, de az altemplomban lévő padozat is. A templom színes padlómintázatában ugyancsak előfordul. A Hild által felhasznált szürke márvány stukkó tartózkodó, világosabb színe kedvezőbben juttatta érvényre az építészeti tagozatokat, melyek között a főpárkányt hordozó korinthoszi pillérek és az oltároknál lévő, szabadon álló oszloppárok az uralkodó elemek. Ez utóbbiak gazdagabbá teszik a belső tagoíast a kereszt-alaprajz szárainál, az itt alkalmazott dongaboltozat pedig tovább növeli az összbenyomás egységes hatását. Közülük a szentély feletti, falképpel díszített boltszakasz szintén a főoltár felé viszi a tekintetet, az oltárépítmény azonban már csak kisebb mérete miatt sem kap elegendő hangsúlyt. Itt ugyanis a natalmas oltárképé lesz a főszerep. A carrarai márvány oltárt Pietro Bonani, Bécsben élt olasz szobrász készítette (csakúgy, mint az oldalhajó két nagyobb oltárának szobrait is). Rajta a magyarok megtérítésében részt vett Szent Adalbert és Szent Gellért püspök, valamint Boldog Mór alakjain kívül a Szombathelyen (Savaria) született Szent Márton püspök kapott helyet. Az oltáron liturgikus tárgyú domborművek utalnak az oltariszentségre és az üdvösségre: az utolsó vacsora, Melkizeaek áldozata, illetve Mózes és a rézkígyó. A világ vászonképei közt nagyságával előkelő helyet elfoglaló főoltárkéj) Tiziano egy mennybevitel-ábrazolása a1 apján, ennek kompozíciója átdolgozásával készült. A mu festője Michelangelo Grigoletti, akihez az oldalhajók két nagy falképét is kötjük. A szentély fölötti boltozaton az angyalok kilenc karától övezett Szentháromság apoteózisa tűnik szembe, Ludwig Morált müncheni festőművész munkája, aki az oldalhajók mellékoltárai fealkotója is. A presbitériumban található továbbá az a prímási trónus, melyet Simor ersek készíttetetett epítészével, Lippert Józseffel. (A prímás volt a templombelső kialakításának befejezője is; erre utal a hosszhajó fölötti dongaboltozaton ábrázolt címere és monogramja: IS - Ioannes Simor). Ugyanitt, de már szervetlenebbül illeszkedik a belső térhez a bécsi Leistler műbútorasztalos kanonoki stallumsora és szószéke. A kereszthajók közül a déli (baloldal) falképein Krisztus életének egyes jeleneteit láthatjuk (a Golgota Grigoletti, a királyok imádása és a feltámadás jelenete Morált munkája), Bonani márványoltára mellett pedig Szent Józsefnek és a Szent Szív tiszteletének állítottak oltárokat. Az előbbit Johann Meixner bécsi szobrász, az utóbbi Páduai Szent Antalt és Alacoque Szent Margitot ábrázoló szobrait a bazilika építésénél szintén sokat foglalkoztatott magyar mester, Kiss György készítette (neveikkel mar a főhomlokzat tárgyalása során is találkoztunk). Az északi kereszthajó ezzel szemben a magyar szentek és boldogok, különösen Szent István király tiszteletét szolgálja. Grigoletti oltárképe (a Szent korona felajánlása Szűz Máriának) már a festő halála után, Mayer bécsi művész közreműködésevei készült el, Morált falképei pedig Vajk megkeresztelését, illetve Szent István apostoli munkáját ábrázolják. Az oltárok közül a középsőt az 1905-ben boldoggá avatott kassai vértanúk Kiss György által készített szoborcsoportja díszíti. (Ereklyecsontjaik 1974-ben került ide a Főszékesegyházi Kincstárból.) Az oltár mellett kétoldalt Bonani Szent Erzsébet- és Szent Margit-ábrázolása kapott helyet. A két mellékoltáron a középkori esztergomi székesegyház titulusszentie, Szent Adalbert (Meixner munkajaként), míg vele szemben Szent Márton szobez utóbbin IV ízent Kingát (Kunigunda) és boldog Jolánt is megmintázta. A mellékoltár mellett a falon találjuk azt a fekete márvány emléktáblát, amely Kinga 1999-ben történt szentté avatását örökíti meg. M( Szer Szent Jeromost, üzent Agos Szent Ambrust) ábrázolo, kot utánzó falfestménye uralja a Szent Péter székesegyházból vett motívumként - ami ugyancsak a Rómát többször megjárt, ambiciózus Simor érsek kérésére történhetett. O készíttette az észak-keleti gy ler rajzát tartja.) A kupola alatti teret díszítik a frízen a Mária mennybemenetelét hirdető, valamint a Simor érsekre, illetve II. János Pál 1991-es látogatására utaló, latin nyelvű feliratok is. A hosszhajóban Meixner két, bronzszínűre festett gipsz domborműve Krisztus éleiből vett jeleneteket (Jézus és a _ ermekek, bevonulás Jeruzsáimbe) mutat be, s ő készítette az orgonakarzaton szereplő Szent Dávid és Szent Cecília-szobrokat is. A salzburgi Moser-orgonagyárban készült hatalmas hangszeren további zenélő angyalok találhatók még; középütt Scitovszky prímás címere, mellette egy Liszt Ferencsziluettképet tartó angyalalak áll. Ez utóbbi motívum mar a bazilika felszentelésére és az ez alkalomra írt esztergomi misére utal. A következő, befejező részben maid az épület egyéb, a közönség elől elzárt tereinek díszítéseire térünk ki. István, (Fotók: Mudr Miklós Attila) négy egyházatyát (Szent Gergelyt, Szent Jeromost, Szent Ágostont és mozaiPietro Della Vedova torinói szobrásszal, vele párhuzamosan viszont a kaptalan allíttatott szobrot a főpapnak Stróbl Alajost bízva meg a munkával, már a prímás halala után. (Kezében az ő idejében felépült előcsarnok terv-