Esztergom és Vidéke, 2006

2006-06-15 / 24-25. szám

2006. június 15. Esztergom és Vidéke 3 A Magyar Katolikus Püspö ki Konferencia Nyilatkozata A művi meddővé tétel magyar állami szabályozását illetően a kö­zelmúltban változás állt be. Áz Alkotmánybíróság 43/2005. (XI. 14.) határozatával 2006. június 30-ai hatállyal megsemmisítette azt a ko­rábbi rendelkezést, amely a családtervezési célú művi meddővé tételt csak a 35 évnél idősebb, vagy három vér szerinti gyermekkel rendel­kező, cselekvőképes személyek részére tette lehetővé. Az új helyzetre tekintettel kötelességünknek érezzük, hogy ismé­telten hangsúlyozzuk Egyházunk tanítását erről a kérdésről. A családtervezési célú művi meddővé tétel már önmagában is sú­lyos erkölcsi aggályokat vet fel. A keresztény meggyőződés szerint Isten a saját képére és hasonla­tosságára teremtette az embert, akinek méltósága megköveteli az élet, az egészségvédelmét és tiszteletét. Az embernek ugyanis éppen méltóságánál fogva nincs hatalma arra, hogy tetszése szerint művi meddővé tételt hajtson végre, mivel az emberi test tagjaival másként, mint azok természetes rendeltetésének megfelelő, nem rendelkez­het: azokat puszta szabadságára hivatkozva el nem pusztíthatja, meg nem csonkíthatja, természetes működésükre alkalmatlanná nem te­heti, kivéve, ha az egész test egészségéről másként nem lehet gondos­kodni, vagy ha valaki önkéntes segítséget nem nyújt mások életének, egészségének megmentésére. Ezért szögezi le a Katolikus Egyház Katekizmusa: „a szigorúan gyógyító jellegű orvosi javallaton kívüli, közvetlenül szándékolt amputáció, csonkítás vagy sterilizáció ... ellen­kezik az erkölcsi törvénnyel" (KEK 2297). A művi meddővé tétel az esetek legnagyobb részében visszafordít­hatatlan beavatkozás, amely maradandó egészségkárosodást ered­ményez. Ilyen beavatkozás kérése meggyőződésünk szerint nem szerves része az ember önrendelkezési jogának. Különösen felhívjuk a fiatalok és az egészségügyben dolgozók fi­gyelmét, hogy legyenek tudatában felelősségüknek. Mindannyian áll­junk emberileg a családtervezés problémáival küzdő fiatalok mellett. Soha ne érezzék úgy, hogy személyes gondjaikat ilyen káros és vissza­vonhatatlan döntéssel kell megoldaniuk. Egyben felhívjuk minden hívő katolikus és minden jóakaratú ember figyelmét, hogy „az életnek egyetlen területén sem helyettesítheti a polgári törvény a lelkiismere­tetV A Teremtő iránti hálával és tisztelettel becsüljük meg az emberi testet, hiszen Isten „választott bennünket magának, akinek örök ter­vében már ott voltunk, mielőtt megszülettünk volna, mert O alkotott minket, és nem mi magunkat. (Zsolt 99,3)" 2 Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Éves közgyűlés a Magyar Suzuki Rt.-nél A Magyar Suzuki Rt. május 24-én megtartotta éves rendes közgyűlését, melyen elfogadta a tavalyi mérleg eredményeit. A Magyar Suzuki Rt. 2005-ben tovább növelte piaci részesedését, és ezzel megerősítette hazai piac­vezető pozícióját. 2005-ben össze­sen 149 260 gépkocsit értékesítet­tünk, ebből a hazai piacon 39 120 darab autó talált gazdára, s ez 15,6%-os növekedést jelent a 2004-es értékesítési adatokhoz ké­pest. A belföldi eladások az összér­tékesítésünk 26%-át teszik ki. Swiftből 18 385, Ignisből 14 498, Wagon R+-ból 1848, egyéb, im­portmodellekből pedig 4389 sze­mélygépkocsi talált gazdára Ma­gyarországon. Ezzel továbbra is si­került megőriznünk vezető he­lyünket a magyar személygépko­csi-piacon. A Suzuki jelenlegi ré­szesedése közel 20%-os Magyaror­szágon. Exportunk aránya 74%, 110 140 személygépkocsi értékesí­tésével az előző évihez képest 65,7%-os növekedést hozott. 2005-ben az értékesítésből szár­mazó nettó árbevételünk elérte a 313,1 milliárd forintot, mindebből a belföldi értékesítés 87,4 milliár­dot tett ki, az export pedig megha­ladta a 225,7 milliárd forintot. A Magyar Suzuki Rt. tervei sze­rint 2006-ban 170 000 hazai gyár­tású autó gördül le a gyártószalag­ról, s ebből 132 000 külföldön, 38 000 pedig Magyarországon talál majd gazdára. Belföldön a tervezett eladásunk - importtal együtt - 40 000 sze­mélygépkocsi. A 2006-ben tervezett árbevéte­lünk 390 milliárd forint körül ala­kul. A 2003-as Ignis után az új mo­dellek bevezetését tavaly a Swifttel folytattuk. Az újszerű, ki­fejezetten európai igényekre kon­centráló fejlesztés beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A 2005-ös év egyértelműen az új Swift sikerét hozta, amit az eladá­si számok mellett, a világszerte el­nyert díjak is bizonyítanak. A Swift az eladási számok alapján vezeti a típusok versenyét, és nem egészen egy év alatt a legnépsze­rűbb hazai autó lett. A fejlesztések, bővítések évek óta folynak az esztergomi gyár­ban, újabb szerelősorokat és kor­szerű technikán alapuló üzemeket hozunk létre, mindezt természete­sen a szigorú környezetvédelmi előírások figyelembevételével. A beruházások értéke tavaly elérte a 60 milliárd forintot, 2006-ra pedig 46 milliárd forintot tervezünk. Tö­rekvéseinket állami szinten is elis­merésre méltónak találták. A 2004-es év teljesítménye alapján a Magyar Suzuki Rt. az „Év legna­gyobb volumenű bővítése" díjat nyerte el. A díjjal a magyar kor­mányzat azon befektetők, vala­mint a befektetőket segítő magyar partnerek tevékenységét ismerte el, amelyek a 2004. év során a leg­nagyobb mértékben járultak hoz­zá a gazdaság fejlődéséhez és a fog­lalkoztatottság növeléséhez. To­vábbi elismerésként tavaly meg­kaptuk a Közép-dunántúli Régió legnagyobb beruházásáért járó Régió Legjobbjai társadalmi célú kitüntetést is. A sikeres gyártás és értékesítés mellett igyekszünk Esz­tergom felelős polgáraként is helyt­állni. A tavalyi évben összesen kö­zel 45 millió forinttal támogattunk több esztergomi általános és közép­iskolát. A fejlesztések a jövőben is foly­tatódnak, és a tervek szerint 2008-ra a Suzuki éves kapacitása eléri a 300 ezres darabszámot, amelynek nagy részét három mo­dell teszi majd ki: a Swift, az SX4 és a 2007 végén érkező teljesen új Wagon R +. Az éves kapacitás mel­lett a jelenlegi 3200-as dolgozói létszám tovább nő, és várhatóan eléri a 4000 főt. A Komárom-Esz­tergom megyei munkanélküliségi ráta az országos átlag alatt van, amihez az esztergomi Suzuki-gyár munkaerőigénye is hozzájárul. A folyamatos fejlődést pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a gyártósorról idén februárban le­gördült legújabb modell, az SX4. Ezzel a családi és szabadidő-autó­val egy kategóriával feljebb is lép­tünk, a kisautók után most először készül a hazai Suzuki-gyárban al­só-közép kategóriás modell. A Swiftnél már bevált koncepciót követve, a tervezésnél most is az európai vezetési stílust tartottuk szem előtt. A Suzuki filozófiája egyébként nem pusztán a termék­re koncentrál, hanem az általa el­érhető szolgáltatásokra. Minden­kor olyan autókat akarunk gyárta­ni, amelyek nem „csupán" divato­sak és korszerűek, de valóban hoz­zájárulnak a családok életének teljesebbé válásához. Tihanyi Tamás pr/marketing vezető Adótanácsadó: Magánszemélyek vag yongya rapodási vizsg álat a A magánszemélyek eltitkolt jövedelmeinek megállapítása gyakran nehéz feladat elé állítja az adóhatóságot. Magyarországon nincs egységes vagyonadó (csak egyes vagyonelemeket és vagyonátruházásokat „kezel" az adórendszer, pl. a gépjárműveket, a telket és épületet, az ajándékozást, az öröklést és az ingatlanok ellenérték fejében történő átruházását), az egysé­ges vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályokat az Alkotmánybíróság 1992-ben megsemmi­sítette. Az adózás rendjéről szóló törvény 1997 óta tartalmaz rendelkezéseket a vagyongyara­podás adóhatósági vizsgálatára vonatkozóan, szinte ez az egyetlen eszköz az eltitkolt jövedelmek utólagos feltárására és adóztatására. galmaz meg, fenntartva természetesen an­nak a lehetőségét, hogy a magánszemély tudja igazolni vagyongyarapodását, és azt, hogy jogszerűen nem fizetett a gyarapodást megalapozó jövedelem után adót, mert például az adómentes forrásból származott. Az ellenőrzésre történő kiválasztásra például a következő információk alapján kerülhet sor: - bevallások adatai, kontrollinformációk elemzése, - ingatlan adás-vétel, - cégnyilvántartás adatai, - adóalanyi hierarchia térkép, - közérdekű bejelentés, - társas vállalkozásnak nagy összegű tagi kölcsönt nyújtó magánszemély, vagy egyéni vállalkozó, - nagy összegű tőkebetétet feltüntető egyéni vállalkozók, - más hatóságok (pl. rendőrség) jelzései, - társigazgatóságok, társosztályok adóel­lenőrzései alapján. Jogszabályi háttér Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiaikban Art.) 109. § (1) be­kezdése alapján, ha az adóhatóság megálla­pítása szerint az adózó vagyongyarapodásá­val és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes össze­ge, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége. A korábban végzett vizsgálatok tapaszta­latai azt mutatták, hogy az adózók, a va­gyongyarapodás forrásaként az elévülési időt megelőző időszakban szerzett jövedel­metjelöltek meg. Ezért az Art. 109. § (3) be­kezdése alapján az adóhatóság az adózó ál­tal előadott tények, adatok valóságtartal­mát az adó-megállapításhoz való jog elévü­lési idejét megelőző időszakra vonatkozóan is vizsgálhatja. Ebben az esetben nem el­évülési időszak meghosszabbításáról van szó, hiszen ha bebizonyosodik, hogy akkor keletkezett az adózatlan jövedelem, nincs mód az adókötelezettség érvényesítésére. A vagyongyarapodási vizsgálatok esetén a bizonyítási teher részben megfordul: az adózónak kell bizonyítani, hogy a vagyon­növekmény legális forrásokból származik, és az után nem is kellett adózni. A kiválasztás alapját képező információk A vagyongyarapodási vizsgálatokra az adózó magánszemélyek nem véletlenszerű­en, hanem célzottan kerülnek kiválasztás­ra. Az ellenőrzés tehát már egy gyanút fo­Bizonylathoz köthető vizsgálati szempontok A vagyonosodási vizsgálatok során a bi­zonylatokhoz konkrétan köthető tényállás feltárását az adóhivatal az alábbi szempon­tok alapján folytatja le: Az adózót terheli annak bizonyítási köte­lezettsége, hogy vagyongyarapodása adó­zott, illetőleg adómentes jövedelemből szár­mazik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az álta­la megjelölt vagyonelemeket az adóhatóság­nak bizonyítási eljárás nélkül el kell fogadnia. Az adóhatóság nem köteles a meghallga­tott tanúkat jövedelmi viszonyaik tisztázá­sa érdekében célvizsgálat alá vonni abban az esetben, ha megfelelő következtetéseket lehet levonni a rendelkezésre álló adatokból. Adózó általi bizonyítás a külföldről szár­mazó jövedelem tekintetében kizárólag ak­kor eredményes, amennyiben a magánsze­mély a vizsgált időszaki devizaszabályok­nak megfelelő igazolásokkal rendelkezik az adott összeg Magyarországra érkezéséről. Az adó és illetékszabályok megsértésével szervezett jövedelmet utóbb, az elévülési időn túl legalizálni nem lehet, az a fedezet­hiány csökkentésére nem alkalmas. A rokoni ajándékozás a korábbi és jelen­legi illetékszabályok szerint is ajándékozási illeték hatálya alá tartozik, tehát amennyi­ben az illetékhivatal eljárást nem folytatott le, úgy az ajándékozásra vonatkozó hivatkozás sem fogadható el. Bizonyítékként nem fogadható el a ka­matjövedelemre, nyereményre történő bi­zonylat nélküli hivatkozás, de valamiféle köztudomású tényre történő utalás sem. Az adóhatósági pénzintézeti megkeresé­sek törvényi felhatalmazás alapján célhoz kötöttek és jogszerűek, adózó érdekét szol­gáló olyan bizonyítási eljárások, melyeknek jelentős szerepe van a kezdő vagyon meghatározásában. Vizsgálati eljárások A vagyonosodási vizsgálatok rendkívül időigényesek, a bizonyítási eljárás komplex. - Kölcsön, hitel felvételére történő hivat­kozás esetében a nyújtónál kapcsolódó vizs­gálat válik szükségessé, sokszor magánsze­mélyek egész láncolatát illetően. Indokolt lehet adóellenőrzést a kölcsönnyújtónál is elrendelni, ha a becsatolt dokumentumok a kölcsönnyújtás tényét alátámasztják, de a kölcsönt nyújtó jövedelme erre nem ad fedezetet. - Külföldről származó jövedelem, köl­csön pénzügyi fedezetre történő hivatkozás esetében az adóhatóság illetékes szervén keresztül megkeresésre kerül a származási ország adóhatósága, aki vizsgálatot folytat a külföldi kölcsönnyújtás lehetőségére vonatkozóan. - Ingatlanvagyon megléte esetén szüksé­ges helyszíni szemle lefolytatása, gyakran szakértő igénybevétele. - Amennyiben a tulajdonszerzés, házas­társsal, élettárssal közös pénzügyi fedezet­tel valósult meg, a családtagok ellenőrzését is indokolt elrendelni. - Sok esetben az adózók közreműködési kötelezettsége nem teljesül maradéktala­nul, akadályozzák a tényállás feltárását. Lejár a színlelt szerződések moratóriuma A 2003. évi XCI. törvény 223.§-a lehető­séget biztosít arra, hogy a munkaviszonyt jelentő, de nevében vállalkozási szerződés­ként készült (színlelt) megállapodásokat az érintettek átminősítsék valódi tartalmuk szerint. A türelmi idő 2006. június 30-áig tart, ezért ezen időpontig ellenőrzés során a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés színleltté minősítése miatt, visszamenőleg, végrehajtható adó-és társadalombiztosítási kötelezettség nem állapítható meg. E kedvezmény egyik feltétele, hogy a munkáltató a munkaszerződés nélküli fog­lalkoztatás, vagy a színlelt szerződéssel kö­rülbástyázott munkavégzés helyett, a tevé­kenység alapjául szolgáló tényleges jogvi­szonyra vonatkozó foglalkoztatási szabályo­kat alkalmazza. A másik követelmény, hogy az e szerződés alapján foglalkoztatott sze­mély - a társadalombiztosítási törvény sze­rint - biztosítottként 2006. június 30-áig nyilvántartásba kerüljön. Erről július 31-éig az adóhatóságot is értesíteni kell. Nyilvántartásba vétel alatt a társadalom­biztosítási törvény által meghatározott nyilvántartásba, valamint az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbizto­sítási ellátásokról" elnevezésű (KPE 160/A. r.sz.) nyomtatványba való bejegyzést kell érteni. Amennyiben ilyen témában már jogerős adóhatósági határozat született, és azóta - a moratórium ideje alatt - a színlelt szerződé­sek átminősítése megtörtént, az adózó az ügyiratszám bejelentésével kérheti az utó­ellenőrzést. Ha ennek során megállapításra kerül, hogy a módosított szerződések már megfelelnek az előírásoknak, az adóhatóság az előírt adókötelezettséget törli. Az ellenőrzésre még nem került esetek ­moratórium alatti - kijavítását az adóható­sághoz külön bejelenteni nem kell. Ha a 2006. június 30-a utáni, munkavég­zésre irányuló jogviszonyok vizsgálata so­rán az adóhatóság munkaviszonyt leplező, színlelt szerződést, vagy szerződéskötés nélküli foglalkoztatást, illetve ezekkel összefüggő szabálytalanságot tár fel, akkor az adózás rendjéről szóló törvényben lévő szankciókat alkalmazza. APEH Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom