Esztergom és Vidéke, 2005

2005-04-07 / 14. szám

2005. április 7. észtéin és yip^fre 3 A képviselő-testület döntéseiből Hajózni muszáj! Nauigare necesse est címmel nyert tavaly év végén Esztergom városa a Phare CBC kisprojekt alapnál támogatást az esztergom-párkányi te­herkomp előkészítési munkálatainak elvégzésére. A pályázat címe utal rá, hogy a Mária Valéria híd által indukált közlekedési, beruházási és szállítási változások mára indokolttá tették a komp újraindítását Esz­tergom és Párkány között. A nyertes pályázat keretében elkészülnek a komp engedélyezett ter­vei a magyar oldalon, megjelenik egy többnyelvű (a komphoz kapcsolódó szolgáltatásokat népszerűsítő) marketing kiadvány és elkészül a kom­pot alátámasztó gazdasági-szociológiai tanulmány is. Ugyancsak a projekthez tartozik az a három workshop (munkaérte­kezlet), melyek célja egy szakértői team létrehozása és információkkal történő ellátása. A team feladata lesz a teherkomp beruházásának szak­mai koordinációja, valamint a teherkompra épülő Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet létrehozását előkészítő tanulmány és operatív terv elkészítése. Március 30-án, szerdán került sor az első munkaértekezletre, melyen Nágel Dezső, a Nyitra Megyei Önkormányzat Területfejlesztési Bizott­ságának elnöke beszélt elsőként a dél-szlovákiai távlati stratégiai elkép­zelésekről. A referátumból kiderült, hogy mind az ebedi és párkányi ipa­ri park, mind a párkányi kikötő és a teherkomp bekerült a megye fejlesz­tési prioritásai közé. Kovács Tamás, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség programigazgatója szólt a készülő második magyar Nemzeti Fejlesztési Tervről, amely a vállalkozási-logisztikai övezetet érintő beruházások várható idősávjának (2007-2013) célkitűzéseit, támogatandó intézkedé­seit tartalmazza. A szakértő több ponton utalt az eurorégiós projekt il­leszkedési lehetőségeire az országos és regionális programozási doku­mentumokkal. Ilyenek például a gazdasági integráció erősítése, a kis- és középvállalkozások támogatása, a közlekedési hálózat fejlesztése stb. Ocskay Gyula regionális fejlesztési tanácsadó mutatta be a konkrét projektet, melynek célja a régió iparilag fejlett magterületének integrá­ciója egy vállalkozási-logisztikai szolgáltató övezet keretében. A szlová­kiai oldalon meglévő logisztikai és a magyarországi oldalon meglévő ipa­ri potenciál egyesítésétől a túloldali hiányterületek kompenzációját várják. Farkas Iván pozsonyi országgyűlési képviselő az új szlovák Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásairól és jelenlegi állásáról tartott rövid elő­adást. A nyárra első olvasatban elkészülő dokumentum a magyarhoz ha­sonló célkitűzéseket fogalmaz meg. Ugyanakkor tartalmazni fog jó né­hány olyan intézkedéscsoportot, melyek az Európai Unió által Szlovákia irányában megfogalmazott kritikai megjegyzésekre válaszolnak. Ilyen például a fejlettségbeli területi különbségek kérdése, a határon átnyúló koordináció hiánya, a közlekedési hálózat egyoldalúsága. A referátum­ból kiderült, hogy a szlovákiai oldal prioritásai is kedveznek a regionális fejlesztési elképzeléseknek. * A következő workshopot április 15-én tartják a határon átnyúló lo­gisztikai központ és a teherkomp tervezési munkálatai témájában. (Sajtótájékoztató) Nemcsak pályaudvart, benzinkutat is épít a Tesco A Tesco Áruház a város önkor­mányzatával és a helyi tömegköz­lekedési vállalattal együttműköd­ve saját költségén vállalta az esz­tergomi Simor János utcában lévő autóbusz pályaudvar áttelepítését az áruház mellett lévő területre. Ez a beruházás hamarosan meg­kezdődik. Ezzel párhuzamosan a várható üzemanyag-igény kielégí­tésére az áruház az Önkormány­zat hozzájárulását kérte parkoló­jának területén, a tervezett autó­busz-végállomás mellett egy ben­zinkút létesítéséhez. Meggyes Tamás polgármester javaslatára a testület azzal a kikötéssel adta elvi hozzájárulását a benzinkút létesí­téséhez, hogy október 15-éig mind az autóbusz-pályaudvar, mind a töltőállomás építése megkezdődik. A Városfejlesztési Bizottság javas­latára arról is döntöttek, hogy a város belterületén további üzem­anyagtöltő állomás létesítéséhez nem járulnak hozzá. Új buszra pályázik Esztergom Az elmúlt időszakban többször foglalkoztak a képviselők az esz­tergomi helyijárat-közlekedéssel. Március 23-ai döntésükkel tizen­egymillió forintos forrást biztosí­tottak ahhoz a pályázathoz, ame­lyet a város a helyi tömegközleke­dés működtetésére, eszközeinek fenntartására nyújt be. A pályáza­ton elnyerhető összeget az autó­busz-közlekedési vállalat egy új csuklós autóbusz beszerzésére for­dítja, így - ha a vállalat tartja ma­gát ahhoz az ígéretéhez, hogy egy rövid, úgynevezett „szóló" buszt is üzembe állít Esztergomban ­nemsokára két új kocsi róhatja Szent István városának történel­mi utcáit. A gépjármű-park bővíté­se azért is fontos, mert az új lakó­parkok létesülése, az új munkahe­lyeket teremtő cégek letelepülése a helyi közlekedés fejlesztésének igényét is magával hozza. Ister-Granum Eurorégió fejlesztési program Esztergom Város Önkormány­zatának településfejlesztési kon­cepciójával összhangban elkészült az Ister-Granum Eurorégió fej­lesztési programja. A fejlesztési terv a magyar és szlovák térséget magában foglaló, mintegy 100 te­lepülés társulásával létrejött szer­vezet hosszabb időszakot átfogó együttműködésének tapasztalata­ira támaszkodva, az alulról indult kezdeményezéseket koordinálva a programok közös megvalósítását hivatott segíteni. A közös történel­mi múlt, a gazdasági előnyök és a gyorsan fejlődő társadalmi kapcso­latok számos előnyt nyújtanak a régió fejlődéséhez. Az Európai Unió pénzügyi for­rásaiból a regionális politikák tá­mogatására fordítandó alapokból - a 2007-2013 közti uniós költség­vetési periódusban - lehetőség nyílik az uniós normák szerint akkreditált programrégiók pro­jektjeinek finanszírozására. Az Ister-Granum Eurorégió fejleszté­si programját - Esztergom Város Önkormányzatának megbízásából - a Pro Ruris Kkt. készítette, dr. Kulcsár László, a gödöllői Szent István Egyetem professzora veze­tésével. A program magában fog­lalja a helyzetfeltárást, az Euro­régió fejlesztésével szorosan össze­függő gazdasági és társadalmi szektorok helyzetének, fő sajátos­ságainak ismertetését. Tartalmaz két „forgatókönyvet", melyek a különböző értékek választását könnyítik meg és orientálják a ter­vezett fejlesztéseket. Az y yA" for­gatókönyv visszafogottabb fejlő­dési ütemet prognosztizál. A „B" forgatókönyvben a régió maximáli­san kihasználja a lehetőségeket és adottságokat. Optimális fejlődési trendet vázol, ahol a szereplők kö­zötti koordináció hatékony. A ré­gió forrásvonzó képessége magas fokú, nemzetközi ismertsége és el­ismertsége nagy. A régió adottsá­gait maximálisan kihasználó fej­lesztési forgatókönyv szerint a közlekedés, az ipar, a mezőgazda­ság, valamint a turizmus területén olyan fejlesztéseknek kell megva­lósulnia, amelyek Esztergom regi­onális fejlesztési terveivel teljes összhangban szolgálnák a térség érdekeit. Az Ister-Granum Eurorégiót al­kotó települések mindegyike meg­vitatja a fejlesztési programot, így az alulról építkező tervek koordi­nációját az önkormányzatok e­gyenként is hitelesítik, elkötelezve magukat a megjelölt prioritások mellett. Nevet kaptak az új lakóparkok utcái A szerdai ülésen döntöttek a képviselők Szent István városá­nak nemrég épült utcáinak elneve­zéséről. Legutóbb tizenhárom éve vizsgálták fölül Esztergom utca­név-térképét, azóta rengeteg új ház, egész utcák épültek a törté­nelmi városban. Uj lakóparkok alakultak ki, a szentgyörgymezői és Kettős-pince környéki telekosz­tások során elnevezésre váró új közterületek jöttek létre. Most ezekről döntött a testület. Szentgyörgymezőn a város törté­nelmében jelentős szerepet játszó Árpád-házi személyiségeknek állí­tott emléket az utcanév-adással Esztergom, így Géza fejedelemről, Gizella királynéról, II. Béláról, Szent Margitról és Szent Kingáról neveztek el utcákat. A volt Vadvi­rág Kemping területéi} létrejött Vadvirág lakóparkban Árnyas ut­ca és köz, Lombos, Áfonyás és Szedres utca nevet kaptak a közte­rületek. A Széchenyi tér épületeinek új hasznosítása A Széchényi tér felújításával összefüggésben Esztergom Város Önkormányzata úgy döntött, hogy a tulajdonában álló Széchenyi téri nem lakás céljára szolgáló helyisé­gek bérleti szerződéseit felmondja, és új szerződéseket köt az eddigi bérlőkkel, illetve pályázatot ír ki a Széchenyi tér 7. szám alatti 74 m 2 alapterületű műemlék helyiség hasznosításra. Az épületben a tér általános jellegéhez illeszkedő szolgáltató, vendéglátó-ipari funk­ciót és ahhoz kapcsolódóan teraszt kell kialakítani. Az ingatlan műemléki védettsé­get élvez, ezért a helyiségeket a műemléki szempontoknak megfe­lelően kell kialakítani, , az építési engedélyt a Kulturális Örökségvé­delmi Hivatal adja ki. Az üzlet, vendéglátó-iparj egység bérleti dí­ja 1.980,- Ft + AFA/m 2/hó. A Széchenyi tér dísztérré törté­nő átalakításának munkálatai 2007. januárban befejeződnek. A bérlőnek a bérleti szerződés alá­írását követő 6 hónapon belül be kell fejezni az üzlet átalakítási munkálatait. A Széchenyi tér 24-26. valamint az 5. szám. alatti ingatlanok bérlő­ivel az önkormányzat új bérleti szerződéseket köt. A kiszolgáltatott helyzetben lévő időseknek nyújt segítséget a város Az önkormányzattal is lehet el­tartási szerződést kötni ezentúl. A döntés meghozatalával a képvise­lők azoknak a nehéz körülmények között élő, esztergomi kisnyugdí­jasoknak kívántak segíteni, akik­nek gondot okoz lakásuk, házuk, otthonuk fenntartása, de idegen­kednek, félnek a magánszemé­lyekkel kötött életjáradéki vagy öröklési szerződés megkötésétől. Az önkormányzat olyan új, szociá­lis elemeket tartalmazó rendszert vezet be, melyben a támogatásra szorulók nem egy kiszámíthatat­lan helyzetben lévő magánsze­méllyel, hanem az önkormányzat­tal köthetnek eltartási szerződést. A megállapodások betartását a vá­ros, a képviselő-testület határoza­ta garantálja. Az idősek megtart­hatják ingatlanuk haszonélvezeti jogát, rendszeres étkezést, gondo­zást, ápolást, gyógyszer-hozzájá­rulást kapnak. Az önkormányzat­tal kötött eltartási szerződések rendszerébe azok a hatvannyolc év fölötti férfiak és hetvenedik évüket betöltött nők kapcsolód­hatnak be, akik legalább harminc négyzetméteres lakóingatlannal, vagy annak megfelelő értékű va­gyontárggyal rendelkeznek. A vá­ros - intézményi ellátórendszerén belül - biztosítja az étkeztetést, az orvosi kezelések, gyógyszerek kiváltását, a takarítást, bevásár­lást, a ház körüli teendők elvégzé­sét, a folyamatos, napi kapcsolat­tartást, a szükséges ápolást, fel­ügyeletet. Kilencmilliót fordítunk a romák foglalkoztatására A Roma Foglalkoztató és Okta­tásszervező Kht. tizenöt fő foglal­koztatását tűzte ki célul. A hátrá­nyos helyzetű munkavállalók fog­lalkoztatásának ösztönzése céljá­val megvalósuló programhoz a kht. A Munkaerőpiaci Alapból fog­lalkoztatási válsághelyzetek keze­lésére adható támogatást nyújtó pályázaton kíván elindulni. Sike­res pályázat esetén 25.384.600 Ft áll rendelkezésre a cél megvalósí­tásához, ebből 8.884.600 Ft-ot a Roma Foglalkoztató Kht.-nak kell önrészként állnia. Az esztergomi képviselő-testület szerdai döntésé­vel támogatta a társaságot: az idei költségvetésből biztosította a kö­zel kilencmilliós önrészhez szük­séges forrást, és felhatalmazta Meggyes Tamás polgármestert a pályázat elkészíttetésére és be­adására. (Sajtótájékoztató) Lakossági fórum Kertvárosban Nagy érdeklődés mellett, zsú­folt teremben zajlott március 30-án a lakossági fórum a Féja Közösségi Házban. A téma: az új autóbusz menetrenddel kapcso­latos kérdések - egy hónap kísér­leti idő után - a 4-es, 44-es autó­busz helyi-járat lakossági tapasz­talatai, észrevételei, igényei, mó­dosításra javaslatok összegyűjté­se. A fórumot a RÖK szervezte: Tóth József elnök, képviselő üd­vözölte a megjelenteket, ő nyitot­ta meg és vezette le az ülést. Be­vezetőjében elmondta, hogy az új menetrend számtalan kritikát kapott. Nem sikerült úgy megszervez­ni az autóbuszok útvonalát, hogy az utazóközönség igényével ta­lálkozott volna. Winkfein Csaba képviselő négy variációt ismerte­tett, amit megvitatásra ajánlott. Nehéz volt az elszabadult indula­tokat, az állandó közbeszóláso­kat, zajongást, elégedetlenséget - néha még a személyeskedése­ket is - kordában tartani. Több mint másfél óra után tudta csak a levezető elnök összegezni a vé­leményeket, igényeket, amelye­ket a Vértes Volánnal közölnek. A most elhangzott észrevétele­ket, javaslatokat a menetrend ki­alakításakor figyelembe fogják venni. Egyhónapos próbaidő és a tapasztalatok összegezése után véglegesíteni szeretnék. íme a fórumon elhangzott né­hány vélemény: - Az egyhónapos új nyomvo­nalakon való autóbusz közleke­dés már maradandó károsodást okozott az úttesteken, repedé­sek, csatornafej kimozdulások, szegélykövek kifordulása tapasz­talható. Felveti az útépítések mi­nőségének kérdését. - Továbbra sincs megoldva a Lakópark kb. 700 lakójának au­tóbusz közlekedése, felszállási le­hetőségük a Kesztölci úti és a Re­tek úti megállóhelyek, az ide ér­kező járatok már zsúfoltak, tö­möttek, a Látóhegyi úton to­vábbra sincs menetrend szerinti járat. - Az autóbuszvezetők tartsák be a menetrendi indulásokat és legyenek segítőkészek, az utaso­kat vegyék fel, a menetrendek a megállóhelyeken legyenek elhe­lyezve, az eltűnteket, a megron­gálódottakat pedig azonnal pó­tolják. - Mi magyarázza a 76%-os me­netjegy áremelést, ami több mint 10-szerese az inflációnak? - A menetrend- és az útvonal­térkép legyen pontos, benne a megállók helyes megnevezése is szerepeljen. - Milyen bérletet váltsanak áprilisra? - Miért maradt ki az új járat útvonalából az orvosi rendelők megközelítésének lehetősége? - Miért maradt ki a járatok út­vonalából a temető érintése? - Miért maradt ki vasárnapo­kon a 9 óra 30-kor befelé induló ún. „templomi járat"? - Az új menetrend kialakítá­sakor mindhárom igényt vegyék figyelembe. A fórum bezárása után még sokáig többen beszélgettek, vál­tottak szót egymással, a képvise­lőkkel és a ROK jelen lévő tagjai­val. Ez a rendezvény újból igazol­ta, hogy a városrésznek nincs olyan befogadóképességű helyi­sége, ahol nagy létszámú rendez­vények tarthatók lennének. Ége­tően szükség lenne ezen változ­tatni! A lakossági fórumot követően - az április 5-én üzemkezdettől ­a Vértes Volán az egyhónapos kí­sérleti járatás után a 4-es és a 44-es számú helyi járatokat meg­szüntette. Helyette üzembe he­lyezte a 3-as és 4-es számú jára­tokat. Nagy Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom