Esztergom és Vidéke, 2005

2005-04-07 / 14. szám

4 eSZÖSRlSQfl) éS ViPéfr6 2005. április 7. De ki is volt Dr. Feichtinger Sándor? Esztergom vezetése elhatározta, hogy intézményeit a város törté­netéhez kötődő, köztiszteletre és megbecsülésre érdemes egykori pol­gárairól nevezi el. Múltunk megbecsülésejelenünk megismerését je­lenti, mindég a város új szellemű jövőjét is szolgálja. így lett a Zöld Ház Bajor Ágostról elnevezve, ezért vette fel könyvtárunk Helicher József nevét, de sorolhatnánk tovább a neveket Majer Istvántól Bojóti Simonig. Képviselő-testületünk 2005. március 23-ai ülésén a fenti elveket is szem előtt tartava új utcanevekről is döntött. Egyetlen képviselp volt csak, aki nem szavazta meg az előterjesztést, ezen sorok írója. Éppen ezért szükségesnek érzem, hogy a nyilvánosság előtt adjak magyará­zatot. Az előzetes egyeztetések során többször hangsúlyoztam: dr. Feichtinger Sándor, Szentgyörgymező szülötte egyértelműen érde­mes arra, hogy róla szülővárosa megemlékezzen és egy utcanévvel is megörökítse. Sajnálatos, hogy életművét, a városunkért tett szolgála­tát sem a szakbizottság, sem jelenkori képviselőtársai nem méltá­nyolták. Megyei gazdaságfejlesztési díjat kapott a Suzuki gyár Kazuhisa Toda vezérigazgató (R) A megyei önkormányzat, a kereskedelmi és iparkamara, az agrárkamara, valamint a gazdasá­gi érdekképviseletek további szer­vezeteivel közösen alapították a gazdaságfejlesztésért évente át­adásra kerülő díjakat. A 2004. évi vállalkozási eredmények alapján idén négy gazdasági társaság ve­hette át az elismerést Tatabányán. Innovációs díjban részesült a Ma­gyar Suzuki Rt. azzal, hogy Esz­tergomban az Ipari Parkban az el­múlt két évben közel 100 milliárd forintos beruházást valósított meg, melyből 2004-ben 60 milliár­dot költött. Az autógyár kapacitá­sa megduplázódott, és a beruházás révén eléri az évi 200 ezer darabot. A munkáslétszám meghaladja a 2600 főt. Az Esztergomban gyár­tott gépkocsik nagyobb hányada kerül exportra. A Suzuki autógyár kiemelkedő hatással van a megye és a régió gazdasági fejlődésére. Beruházási díjat kapott a NOKIA Komárom Kft., akik az utóbbi idő­ben újabb 50 ezer négyzetméter gyártóterületet adtak át, és az el­múlt évben 700 új munkahelyet lé­tesítettek. A gyári létszámuk eléri a 3000 főt. Termékeik az új, kor­szerű mobiltelefonok. Az agrárvál­lalkozások körében a növényter­mesztési és az állattenyésztési gazdasági eredményeikért díjat kapott az Aranykocsi Termelő és Szolgáltató Rt. (Kocs). A kisvállal­kozások köréből különdíjat kapott a kisbéri Drat Kft. A megyei gazda­ságfejlesztési díjat Radetzky Jenő, a kereskedelmi és iparkamara or­szágos alelnöke, valamint Agócs István, a megyegyűlés elnöke adta át, továbbá köszöntőt mondott Ju­hász József megyei kamarai elnök. Az esztergomi gyár részéről dr. Fórián István vezérigazgató-he­lyettes és Gyurján Ildikó pénzügyi vezető volt jelen. Dr. Lőrinczy Rezső halála után 1873-tól dr. Feichtinger Sándor került az esztergomi kórház élére, mint igazgató főorvos. Családja, neve és tevékenysége nem volt is­meretlen a város előtt. A Feichtinger család a XVII. században költözött Magyaror­szágra és Baranyanádasdon tele­pedtek le. 1720-ban III. Károly ki­rálytól nyertek nemességet. Feischtinger Sándor Eszter­gomban, Szentgyörgymezőn szü­letett 1817. november 18-án. Ele­mi és középiskolai tanulmányait Szent István városában végezte, majd a fővárosba került az orvosi egyetemre. 1840-ben avatták dok­torrá és a kor szokásainak megfe­lelően, tanulmányainak kibővíté­se, elmélyítése céljából a végzés után Bécsbe ment. Néhány leírás szerint Tognio Lajos - aki nem éppen haladó né­zeteiről volt ismert - a kórtan és a gyógyszertan tanára kedvelte az ifjú Feichtingert és a hazai ásvány­vizek vizsgálatára tett utazásaira is magával vitte. Latin nyelvű dok­tori disszertációja Budán jelent meg ,/niimalia vertebrata Hungáriáé obtutu pharmocliqica considerata" címmel. Bécsben főleg a sebészet és a szemészet érdekelte. Rövid ideig tanulhatott Dieffenbach mellett, aki korának kiemelkedő sebésze volt. Sokoldalú tevékenységéből kiemelendő a kancsalság műtéti megoldására tett kezdeményezé­sei, valamint a tenotómia töké­letesítése. Feichtinger Sándor a későbbi­ekben nem egy szemműtétet vég­zett el az itteni tapasztalatai alap­ján és az ínmetszéseket is az elsők között alkalmazta Magyarorszá­gon. Önéletírása szerint ő végezte Magyarországon - vidéken Eszter­gomban - az első éteres narkózist. 1941-ben telepedett le Eszter­gomban és csakhamar megyei tisz­teletbeli főfizikusi címet nyert. A tehetséges fiatalember már ekkor elkezdte azt a tevékenységét - ne­vezetesen a botanikai gyűjtést -, ami az orvosláson kívül egész éle­tét meghatározta. Kopácsy József hercegprímás (1838-1847) udvari orvosa lett és tiszteletbeli megyei főorvossá is kinevezték. 1848. szeptember 10-én nősült, Nógrád megye tiszti főorvosának Massa Alajosnak a lányát, Máriát vette feleségül. Néhány héttel a házassága után részt vesz a sza­badságharcban. Természetesen orvosi, sebészi szaktudását hasz­nosították. , Szállási Árpád ez irányú kuta­tásaiból és leírásaiból tudjuk, hogy Esztergomban az akkor felépült kanonokok házát alakították ki „katonai ispitának". Az első igaz­gató főorvos az idős Palkovics Kár­oly volt. Ismert, hogy a nagysarlói ütközet után osztrák és magyar katonák megkülönböztetés nélkül nyertek ellátást az esztergomi ka­tonai kórházban. 1848. június 20-án a Honvédel­mi Minisztériumból Nóvák Ist­vánt nevezték ki kórházigazgató­nak. Beosztottai: Hoffmann Vil­mos, Feichtinger Sándor, Tóth Jó­zsef és Effer Ferenc voltak. A hadiesemények alakulása folytán július 7-én a kórházat átte­lepítették Kalocsára. Az itt mara­dó súlyos sebesülteket az új igaz­gató, Feichtinger Sándor látta el. Az ő érdekükben folytatott levele­zéseit is Szállási Árpád tárta a nyilvánosság elé. A szabadságharc bukása után a honvédkórház felszerelése a váro­si közkórházhoz került. A passzív ellenállás idején Feichtinger Sándor is megtagadta az adófizetést. Átmenetileg a há­zában egy szakasz katonát szállá­soltak el. Tudása, tehetsége azonban nél­külözhetetlenné tették. Kiterjedt praxisa mellett minden szabadide­jét a botanikának szentelte. Ma­gyarország, Közép-Európa nö­vényvilágát tökéletesen ismerte. Nyolcezernél nagyobb gyűjtemé­nyének jelentős részét Szeged vá­rosának ajándékozta 1885-ben. Húsz évi füvészkedés után folya­matosan jelentek meg botanikai munkái: „Adatok Esztergom me­gye flórájából" (Pest 1864). Áz MTA megbízásából az or­szág több megyéjében végzett ku­tatásokat, melyek eredményeit publikálta: „Csajkások kerülete és Torontál megye flórája" (Pest 1870), „Kraszna megye és flórája" (Pest 1873), „Részletes jelentés az 1872 évben tett társas kirándulá­son észlelt fészkesekről". Nemcsak a városnak volt elis­mert és szeretett polgára, de kül­földön is ismerték. A felső lau­schitzi tudományos társulat tisz­teletbeli tagjává választotta. „A magyar botanikai tudomány kezdő művelőivel Kitaibel egyetemi tanárral, Sadler múzeum-őrrel Kerner bécsi professzorral a leg­jobb és legintimebb barátságban élt. Polluxja volt pedig Grundéi dorogi lelkész, mert lelkük az ön­zetlen természet szeretetben, a tu­dományban egyesült." 1867-től ő lett a főkáptalani uradalmak főorvosa. Lőrinczy Re­zső halála után vita nélkül nyerte el a városi és a kórházigazgató fő­orvosi címet. Ugyanakkor 11 évig Tisztelt Szerkesztőség! Olvasván az Esztergom és Vidé­ke március 10-ei számát, felkeltette érdeklődésemet néhány pontatlan­ság, melyekre fel kívánom hívni az érdekeltek figyelmét. 1. A hetedik lapon olvasható Nem kell tábla c. írás szerzője valót­lanságot állít és elfogadhatatlan öt­lettel áll elő. Azt közli az olvasóval, hogy a Tanítóképzőben találunk egy táblát, amely a II. világháború képzős áldozatainak és a sorsukban osztozó tanáruknak állít emléket. Ez félrevezetés. A tábla ugyanis nem a II., hanem az I. világháború áldozatainak nevét tartalmazza, melyet 1930. június l-jén avattak fel. Ezek után furcsán jönne ki, ha utólag rákerülne azon esztergomi­ak neve, akik a II. világháború ha­a városi reáliskola tényleges, majd haláláig a tiszteletbeli igazgatója volt. Számos közéleti tevékenységé­ből kiemelendő képviselői munká­ja. 1880-ban 40 éves orvosi műkö­dése évfordulóján az uralkodó ki­rályi tanácsossá nevezte ki. A vá­ros lakossága tisztelete és szerete­te jeléül fáklyás felvonulást rende­zett neki. 1887-ben baranyanádasdi elő­névvel a király megújította nemes­ségét. A politikai életben is szerepet vállalt, nevezetesen a szabadelvű pártnak hosszú ideig volt elnöke. Simor János hercegprímás állító­lag országgyűlési képviselőnek szerette volna megnyerni, de ezt nem vállalta. Alapító részvényese és átmenetileg elnöke (1890 ­1895-ig) volt az Esztergomi Taka­rékpénztár Rt.-nek. O elnökölt azon az ülésen (1895. március 14-én), amikor a pénztár az épülő új közkórház számára 15 000 fo­rintos alapítványt tett: „Esztergom szab. kir. városában létesítendő új közkórház keretén belül egy örökösen az Esztergomi Takarékpénztár Rt. neve alatt fennálló. És amennyire lehetséges, s a körülmények megengedik, be­teg gyermekek felvételére szolgáló önálló pavillon felállítására és be­rendezésére, oly kikötéssel azonban miszerint: társaságunk az alapít­ványnak a közkórház építése alkal­mával miként leendő felhasználá­sa iránti intézkedési jogát, vala­mint azon jogot fenntartja, hogy amennyiben a kórház 5 év alatt nem létesülne, az alapítvány összegnek bármely más közczélra, avagy jótékonyságra leendő fel­használása iránt szabadon intéz­kedhessek, és hogy ezen időtarta­mig az alapítvány összege gyümöl­csözőlég intézetünknél kezeltes­sék". Vaszary Kolos után a Takarék­pénztár járult hozzá az új kórház építéséhez a legnagyobb összeggel. A 90-es évek elejétől egyre ne­hezebbé váltak a munkakörülmé­nyek az esztergomi kórházban. Mind több híve akadt a kórház­igazgató azon óhajának, hogy új közkórházat szükséges építeni. lottai. Emellett furcsának tartom, hogy a szerző csupán az esztergo­miakra gondol. Köztudott ugyanis, hogy a képzőnek nemcsak esztergo­mi tanulói voltak és vannak. Vagy mindegyiknek ott a helye, vagy egy­nek sem. Ehhez viszont új tábla kellene és a teljes névsor összeállí­tása, mely egyre nehezebb. 2. A nyolcadik oldalon a Szent Erzsébet Középiskola jubileumi ünnepségeiről olvashatunk, mely­ben az indító mondatok felszíne­sek, félreértésekre is alkalmat ad­hatnak. Nem egyértelmű, hogy mikor született az intézmény. Valóban 75 évvel ezelőtt, vagy 2001-ben? Uta­lás történik ugyan az elődre, de ez így zavaros. Ez az iskolafaj - mely most ünnepel - sem 75 évvel ez­előtt, sem az államosításkor nem lé­tezett. Mi volt vele 1948 és 2001 között? Rigler Gusztáv hosszú „Memo­randumban" írta le a kórház siral­mas állapotát és hitet tett az új kórház építése mellett. Ugyanak­kor a kórházigazgató dr. Feichtin­ger Sándorról így nyilatkozik: „... De nagyon fogsz csodálkozni, ha a betegek főkönyvét végiglapozod. Gyönyörű gyógyulási arányt kell konstatálnod. Itt azután meg kell hajolnod azon óriási tudás és ta­pasztalat előtt, mely a betegek gyó­gyítását ily körülmények között is ily magas fokra emelte. Csodálni fogod a tudós főorvost. De ha el­gondolod, hogy mit tehetne ily te­hetség, szorgalom, önfeláldozás és tudomány egy hozzá méltó kórház­ban, elszorul a szíved, és nem tudsz feleletet adni...". 1895-ben felsőbb utasításra szétválasztják a kór­házigazgató és a városi főorvosi státuszt. Feichtinger Sándor, mint kórházigazgató ekkor vonul nyug­díjba. Munkaviszonyát 1873. de­cember 4-étől ismerik el, és 250 Ft nyugdíjat állapítanak meg neki. Mint városi főorvos még tovább dolgozik. Az 1895. július 8-ai egye­sítési ünnepségen (Szentgyörgy­mező, Szenttamás és a Víziváros egyesült Esztergommal) az újjáa­lakult Kórházbizottságban is sze­repet vállal. 82 éves korában írta meg 456 oldalon „Esztergom megye és kör­nyéke flórája" című munkáját. Lemondva az állami funkciói­ról, mint nyugdíjas még magán­gyakorlatot folytatott, azonban lá­tásának romlása egyre jobban aka­dályozta a praktizálását. Az új kórház alapkőletételi ün­nepségén (1900. szeptember 2.) már nem tudott részt venni. Szep­tember 27-én Budapestre utazott. Schulek Vilmos szemész, egyetemi tanár - aki a hályogműtétek elis­mert korabeli specialistája volt ­megoperálta. A műtét sikerült, az agg, tudós orvos otthonában még fogadott betegeket. Csendesen hunyt el 1907. janu­ár 5-én, életének 90. évében. Sír­emléke ma is látható a Belvárosi temetőben. Feleségén és gyermekein (Ok­távia, Elek, Ernő, Győző, ifj. Sán­dor, Margit és Blanka) kívül az egész város gyászolta a XIX. szá­zad legnagyobb esztergomi or­vosát. Esztergom Városa 2000-ben a Szentgyörgymezei Olvasókör fa­lán emléktáblát helyezett el Feichtinger Sándor emlékére. A József Attila Általános Iskola lel­kes tanárainak szervezésében év­ről évre egyre rangosabb vetélke­dővel tisztelegnek a fiatalok em­léke előtt. Rövidesen megjelenik nyomta­tásban az eddig még nem ismert naplója, mely bizton állíthatjuk, hogy orvostörténeti, kultúrtörté­neti csemege lesz nemcsak az esz­tergomi, de az egész ország értel­misége számára. Sajnálatos, hogy Esztergom képviselő-testülete nem tudta egy utcanévvel megtisztelni Szent­györgymező egykor Európa-hírű szülöttét. Osvai László dr. Mikor és hogyan nőtte ki magát a képzelt elődből? A Dobó elköltö­zéséből még semmi nem követke­zik. A cikk semmilyen használható történelmi ismeretet nem ad az ol­vasónak. Ha viszont ezt ma nem tesszük meg, ha nem rögzítjük a je­lenleg ünnepelő intézmény néhány konkrét adatát, akkor mi lesz évti­zedek múlva? Ákkor majd az ügye­letes „zseni" állást foglal és lehetsé­ges, hogy voksa az igazságnak ép­pen ellenkezőjét fogja sugallani. 3. Egy-két évvel előbbi eset is felelevenedett bennem. A Gyakorló Általános Iskola 2003-ban jubilált. Ez alkalommal cikksorozat jelent meg a lapban. Ezek némelyike hemzsegett a téves, félreérthető adatoktól, sőt valótlanságot is állí­tott. Ez felbosszantott azért is, mert a cikkek állítólag az általam írott könyv alapján készültek. Gábris József Az Ister-Granum vállalkozási övezet előkészítése (-los) Jelentős területfejlesztési lépésre készül az Ister-Granum eurorégió. Ocskay Gyula vezetésével körvonalazódik egy vállalkozá­si-logisztikai övezet. Az első szakmai tanácskozás március 30-án dél­előtt volt a hajdani Megyeházán, melyen a határon innenről és túlról hangzottak el szakmai előadások. Hallhattuk Lukács Zsolt pozsonyi államtitkárt, a szlovák építésügyi és régiófejlesztési minisztériumból. Elmondta politikai elképzelésüket az ottani új nemzeti fejlesztési tervről. Nágel Dezső, a nyitrai kerületi önkormányzat területfejlsztési bi­zottság elnöke Szlovákia határmenti térségeinek fejlesztési sorrend­jéről beszélt. Kovács Tamás programigazgató a Közép-dunántúli Re­gionális Fejlesztési Ügynökség terveit osztotta meg a hallgatósággal. Ocskay Gyula menedzser tényadatokat közölt a határon átkelő szállí­tásokra vonatkozóan. Bejelentette, hogy PHARE CBC pályázat kere­tében dunai teherhíd tanulmányterve készül még ez év első felében. Az esztergomi munkaértekezleten a szakembereken túl részt vettek a határ menti polgármesterek és önkormányzatok képviselői. A vállalkozási övezet fejleményeiről és megvalósíthatóságáról leg­közelebb a Felvidéken tanácskoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom