Esztergom és Vidéke, 2005

2005-04-07 / 14. szám

4 eSZÖSRlSQfl) éS ViPéfr6 2005. április 7. De ki is volt Dr. Feichtinger Sándor? Esztergom vezetése elhatározta, hogy intézményeit a város történetéhez kötődő, köztiszteletre és megbecsülésre érdemes egykori polgárairól nevezi el. Múltunk megbecsülésejelenünk megismerését jelenti, mindég a város új szellemű jövőjét is szolgálja. így lett a Zöld Ház Bajor Ágostról elnevezve, ezért vette fel könyvtárunk Helicher József nevét, de sorolhatnánk tovább a neveket Majer Istvántól Bojóti Simonig. Képviselő-testületünk 2005. március 23-ai ülésén a fenti elveket is szem előtt tartava új utcanevekről is döntött. Egyetlen képviselp volt csak, aki nem szavazta meg az előterjesztést, ezen sorok írója. Éppen ezért szükségesnek érzem, hogy a nyilvánosság előtt adjak magyarázatot. Az előzetes egyeztetések során többször hangsúlyoztam: dr. Feichtinger Sándor, Szentgyörgymező szülötte egyértelműen érdemes arra, hogy róla szülővárosa megemlékezzen és egy utcanévvel is megörökítse. Sajnálatos, hogy életművét, a városunkért tett szolgálatát sem a szakbizottság, sem jelenkori képviselőtársai nem méltányolták. Megyei gazdaságfejlesztési díjat kapott a Suzuki gyár Kazuhisa Toda vezérigazgató (R) A megyei önkormányzat, a kereskedelmi és iparkamara, az agrárkamara, valamint a gazdasági érdekképviseletek további szervezeteivel közösen alapították a gazdaságfejlesztésért évente átadásra kerülő díjakat. A 2004. évi vállalkozási eredmények alapján idén négy gazdasági társaság vehette át az elismerést Tatabányán. Innovációs díjban részesült a Magyar Suzuki Rt. azzal, hogy Esztergomban az Ipari Parkban az elmúlt két évben közel 100 milliárd forintos beruházást valósított meg, melyből 2004-ben 60 milliárdot költött. Az autógyár kapacitása megduplázódott, és a beruházás révén eléri az évi 200 ezer darabot. A munkáslétszám meghaladja a 2600 főt. Az Esztergomban gyártott gépkocsik nagyobb hányada kerül exportra. A Suzuki autógyár kiemelkedő hatással van a megye és a régió gazdasági fejlődésére. Beruházási díjat kapott a NOKIA Komárom Kft., akik az utóbbi időben újabb 50 ezer négyzetméter gyártóterületet adtak át, és az elmúlt évben 700 új munkahelyet létesítettek. A gyári létszámuk eléri a 3000 főt. Termékeik az új, korszerű mobiltelefonok. Az agrárvállalkozások körében a növénytermesztési és az állattenyésztési gazdasági eredményeikért díjat kapott az Aranykocsi Termelő és Szolgáltató Rt. (Kocs). A kisvállalkozások köréből különdíjat kapott a kisbéri Drat Kft. A megyei gazdaságfejlesztési díjat Radetzky Jenő, a kereskedelmi és iparkamara országos alelnöke, valamint Agócs István, a megyegyűlés elnöke adta át, továbbá köszöntőt mondott Juhász József megyei kamarai elnök. Az esztergomi gyár részéről dr. Fórián István vezérigazgató-helyettes és Gyurján Ildikó pénzügyi vezető volt jelen. Dr. Lőrinczy Rezső halála után 1873-tól dr. Feichtinger Sándor került az esztergomi kórház élére, mint igazgató főorvos. Családja, neve és tevékenysége nem volt ismeretlen a város előtt. A Feichtinger család a XVII. században költözött Magyarországra és Baranyanádasdon telepedtek le. 1720-ban III. Károly királytól nyertek nemességet. Feischtinger Sándor Esztergomban, Szentgyörgymezőn született 1817. november 18-án. Elemi és középiskolai tanulmányait Szent István városában végezte, majd a fővárosba került az orvosi egyetemre. 1840-ben avatták doktorrá és a kor szokásainak megfelelően, tanulmányainak kibővítése, elmélyítése céljából a végzés után Bécsbe ment. Néhány leírás szerint Tognio Lajos - aki nem éppen haladó nézeteiről volt ismert - a kórtan és a gyógyszertan tanára kedvelte az ifjú Feichtingert és a hazai ásványvizek vizsgálatára tett utazásaira is magával vitte. Latin nyelvű doktori disszertációja Budán jelent meg ,/niimalia vertebrata Hungáriáé obtutu pharmocliqica considerata" címmel. Bécsben főleg a sebészet és a szemészet érdekelte. Rövid ideig tanulhatott Dieffenbach mellett, aki korának kiemelkedő sebésze volt. Sokoldalú tevékenységéből kiemelendő a kancsalság műtéti megoldására tett kezdeményezései, valamint a tenotómia tökéletesítése. Feichtinger Sándor a későbbiekben nem egy szemműtétet végzett el az itteni tapasztalatai alapján és az ínmetszéseket is az elsők között alkalmazta Magyarországon. Önéletírása szerint ő végezte Magyarországon - vidéken Esztergomban - az első éteres narkózist. 1941-ben telepedett le Esztergomban és csakhamar megyei tiszteletbeli főfizikusi címet nyert. A tehetséges fiatalember már ekkor elkezdte azt a tevékenységét - nevezetesen a botanikai gyűjtést -, ami az orvosláson kívül egész életét meghatározta. Kopácsy József hercegprímás (1838-1847) udvari orvosa lett és tiszteletbeli megyei főorvossá is kinevezték. 1848. szeptember 10-én nősült, Nógrád megye tiszti főorvosának Massa Alajosnak a lányát, Máriát vette feleségül. Néhány héttel a házassága után részt vesz a szabadságharcban. Természetesen orvosi, sebészi szaktudását hasznosították. , Szállási Árpád ez irányú kutatásaiból és leírásaiból tudjuk, hogy Esztergomban az akkor felépült kanonokok házát alakították ki „katonai ispitának". Az első igazgató főorvos az idős Palkovics Károly volt. Ismert, hogy a nagysarlói ütközet után osztrák és magyar katonák megkülönböztetés nélkül nyertek ellátást az esztergomi katonai kórházban. 1848. június 20-án a Honvédelmi Minisztériumból Nóvák Istvánt nevezték ki kórházigazgatónak. Beosztottai: Hoffmann Vilmos, Feichtinger Sándor, Tóth József és Effer Ferenc voltak. A hadiesemények alakulása folytán július 7-én a kórházat áttelepítették Kalocsára. Az itt maradó súlyos sebesülteket az új igazgató, Feichtinger Sándor látta el. Az ő érdekükben folytatott levelezéseit is Szállási Árpád tárta a nyilvánosság elé. A szabadságharc bukása után a honvédkórház felszerelése a városi közkórházhoz került. A passzív ellenállás idején Feichtinger Sándor is megtagadta az adófizetést. Átmenetileg a házában egy szakasz katonát szállásoltak el. Tudása, tehetsége azonban nélkülözhetetlenné tették. Kiterjedt praxisa mellett minden szabadidejét a botanikának szentelte. Magyarország, Közép-Európa növényvilágát tökéletesen ismerte. Nyolcezernél nagyobb gyűjteményének jelentős részét Szeged városának ajándékozta 1885-ben. Húsz évi füvészkedés után folyamatosan jelentek meg botanikai munkái: „Adatok Esztergom megye flórájából" (Pest 1864). Áz MTA megbízásából az ország több megyéjében végzett kutatásokat, melyek eredményeit publikálta: „Csajkások kerülete és Torontál megye flórája" (Pest 1870), „Kraszna megye és flórája" (Pest 1873), „Részletes jelentés az 1872 évben tett társas kiránduláson észlelt fészkesekről". Nemcsak a városnak volt elismert és szeretett polgára, de külföldön is ismerték. A felső lauschitzi tudományos társulat tiszteletbeli tagjává választotta. „A magyar botanikai tudomány kezdő művelőivel Kitaibel egyetemi tanárral, Sadler múzeum-őrrel Kerner bécsi professzorral a legjobb és legintimebb barátságban élt. Polluxja volt pedig Grundéi dorogi lelkész, mert lelkük az önzetlen természet szeretetben, a tudományban egyesült." 1867-től ő lett a főkáptalani uradalmak főorvosa. Lőrinczy Rezső halála után vita nélkül nyerte el a városi és a kórházigazgató főorvosi címet. Ugyanakkor 11 évig Tisztelt Szerkesztőség! Olvasván az Esztergom és Vidéke március 10-ei számát, felkeltette érdeklődésemet néhány pontatlanság, melyekre fel kívánom hívni az érdekeltek figyelmét. 1. A hetedik lapon olvasható Nem kell tábla c. írás szerzője valótlanságot állít és elfogadhatatlan ötlettel áll elő. Azt közli az olvasóval, hogy a Tanítóképzőben találunk egy táblát, amely a II. világháború képzős áldozatainak és a sorsukban osztozó tanáruknak állít emléket. Ez félrevezetés. A tábla ugyanis nem a II., hanem az I. világháború áldozatainak nevét tartalmazza, melyet 1930. június l-jén avattak fel. Ezek után furcsán jönne ki, ha utólag rákerülne azon esztergomiak neve, akik a II. világháború haa városi reáliskola tényleges, majd haláláig a tiszteletbeli igazgatója volt. Számos közéleti tevékenységéből kiemelendő képviselői munkája. 1880-ban 40 éves orvosi működése évfordulóján az uralkodó királyi tanácsossá nevezte ki. A város lakossága tisztelete és szeretete jeléül fáklyás felvonulást rendezett neki. 1887-ben baranyanádasdi előnévvel a király megújította nemességét. A politikai életben is szerepet vállalt, nevezetesen a szabadelvű pártnak hosszú ideig volt elnöke. Simor János hercegprímás állítólag országgyűlési képviselőnek szerette volna megnyerni, de ezt nem vállalta. Alapító részvényese és átmenetileg elnöke (1890 1895-ig) volt az Esztergomi Takarékpénztár Rt.-nek. O elnökölt azon az ülésen (1895. március 14-én), amikor a pénztár az épülő új közkórház számára 15 000 forintos alapítványt tett: „Esztergom szab. kir. városában létesítendő új közkórház keretén belül egy örökösen az Esztergomi Takarékpénztár Rt. neve alatt fennálló. És amennyire lehetséges, s a körülmények megengedik, beteg gyermekek felvételére szolgáló önálló pavillon felállítására és berendezésére, oly kikötéssel azonban miszerint: társaságunk az alapítványnak a közkórház építése alkalmával miként leendő felhasználása iránti intézkedési jogát, valamint azon jogot fenntartja, hogy amennyiben a kórház 5 év alatt nem létesülne, az alapítvány összegnek bármely más közczélra, avagy jótékonyságra leendő felhasználása iránt szabadon intézkedhessek, és hogy ezen időtartamig az alapítvány összege gyümölcsözőlég intézetünknél kezeltessék". Vaszary Kolos után a Takarékpénztár járult hozzá az új kórház építéséhez a legnagyobb összeggel. A 90-es évek elejétől egyre nehezebbé váltak a munkakörülmények az esztergomi kórházban. Mind több híve akadt a kórházigazgató azon óhajának, hogy új közkórházat szükséges építeni. lottai. Emellett furcsának tartom, hogy a szerző csupán az esztergomiakra gondol. Köztudott ugyanis, hogy a képzőnek nemcsak esztergomi tanulói voltak és vannak. Vagy mindegyiknek ott a helye, vagy egynek sem. Ehhez viszont új tábla kellene és a teljes névsor összeállítása, mely egyre nehezebb. 2. A nyolcadik oldalon a Szent Erzsébet Középiskola jubileumi ünnepségeiről olvashatunk, melyben az indító mondatok felszínesek, félreértésekre is alkalmat adhatnak. Nem egyértelmű, hogy mikor született az intézmény. Valóban 75 évvel ezelőtt, vagy 2001-ben? Utalás történik ugyan az elődre, de ez így zavaros. Ez az iskolafaj - mely most ünnepel - sem 75 évvel ezelőtt, sem az államosításkor nem létezett. Mi volt vele 1948 és 2001 között? Rigler Gusztáv hosszú „Memorandumban" írta le a kórház siralmas állapotát és hitet tett az új kórház építése mellett. Ugyanakkor a kórházigazgató dr. Feichtinger Sándorról így nyilatkozik: „... De nagyon fogsz csodálkozni, ha a betegek főkönyvét végiglapozod. Gyönyörű gyógyulási arányt kell konstatálnod. Itt azután meg kell hajolnod azon óriási tudás és tapasztalat előtt, mely a betegek gyógyítását ily körülmények között is ily magas fokra emelte. Csodálni fogod a tudós főorvost. De ha elgondolod, hogy mit tehetne ily tehetség, szorgalom, önfeláldozás és tudomány egy hozzá méltó kórházban, elszorul a szíved, és nem tudsz feleletet adni...". 1895-ben felsőbb utasításra szétválasztják a kórházigazgató és a városi főorvosi státuszt. Feichtinger Sándor, mint kórházigazgató ekkor vonul nyugdíjba. Munkaviszonyát 1873. december 4-étől ismerik el, és 250 Ft nyugdíjat állapítanak meg neki. Mint városi főorvos még tovább dolgozik. Az 1895. július 8-ai egyesítési ünnepségen (Szentgyörgymező, Szenttamás és a Víziváros egyesült Esztergommal) az újjáalakult Kórházbizottságban is szerepet vállal. 82 éves korában írta meg 456 oldalon „Esztergom megye és környéke flórája" című munkáját. Lemondva az állami funkcióiról, mint nyugdíjas még magángyakorlatot folytatott, azonban látásának romlása egyre jobban akadályozta a praktizálását. Az új kórház alapkőletételi ünnepségén (1900. szeptember 2.) már nem tudott részt venni. Szeptember 27-én Budapestre utazott. Schulek Vilmos szemész, egyetemi tanár - aki a hályogműtétek elismert korabeli specialistája volt megoperálta. A műtét sikerült, az agg, tudós orvos otthonában még fogadott betegeket. Csendesen hunyt el 1907. január 5-én, életének 90. évében. Síremléke ma is látható a Belvárosi temetőben. Feleségén és gyermekein (Oktávia, Elek, Ernő, Győző, ifj. Sándor, Margit és Blanka) kívül az egész város gyászolta a XIX. század legnagyobb esztergomi orvosát. Esztergom Városa 2000-ben a Szentgyörgymezei Olvasókör falán emléktáblát helyezett el Feichtinger Sándor emlékére. A József Attila Általános Iskola lelkes tanárainak szervezésében évről évre egyre rangosabb vetélkedővel tisztelegnek a fiatalok emléke előtt. Rövidesen megjelenik nyomtatásban az eddig még nem ismert naplója, mely bizton állíthatjuk, hogy orvostörténeti, kultúrtörténeti csemege lesz nemcsak az esztergomi, de az egész ország értelmisége számára. Sajnálatos, hogy Esztergom képviselő-testülete nem tudta egy utcanévvel megtisztelni Szentgyörgymező egykor Európa-hírű szülöttét. Osvai László dr. Mikor és hogyan nőtte ki magát a képzelt elődből? A Dobó elköltözéséből még semmi nem következik. A cikk semmilyen használható történelmi ismeretet nem ad az olvasónak. Ha viszont ezt ma nem tesszük meg, ha nem rögzítjük a jelenleg ünnepelő intézmény néhány konkrét adatát, akkor mi lesz évtizedek múlva? Ákkor majd az ügyeletes „zseni" állást foglal és lehetséges, hogy voksa az igazságnak éppen ellenkezőjét fogja sugallani. 3. Egy-két évvel előbbi eset is felelevenedett bennem. A Gyakorló Általános Iskola 2003-ban jubilált. Ez alkalommal cikksorozat jelent meg a lapban. Ezek némelyike hemzsegett a téves, félreérthető adatoktól, sőt valótlanságot is állított. Ez felbosszantott azért is, mert a cikkek állítólag az általam írott könyv alapján készültek. Gábris József Az Ister-Granum vállalkozási övezet előkészítése (-los) Jelentős területfejlesztési lépésre készül az Ister-Granum eurorégió. Ocskay Gyula vezetésével körvonalazódik egy vállalkozási-logisztikai övezet. Az első szakmai tanácskozás március 30-án délelőtt volt a hajdani Megyeházán, melyen a határon innenről és túlról hangzottak el szakmai előadások. Hallhattuk Lukács Zsolt pozsonyi államtitkárt, a szlovák építésügyi és régiófejlesztési minisztériumból. Elmondta politikai elképzelésüket az ottani új nemzeti fejlesztési tervről. Nágel Dezső, a nyitrai kerületi önkormányzat területfejlsztési bizottság elnöke Szlovákia határmenti térségeinek fejlesztési sorrendjéről beszélt. Kovács Tamás programigazgató a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség terveit osztotta meg a hallgatósággal. Ocskay Gyula menedzser tényadatokat közölt a határon átkelő szállításokra vonatkozóan. Bejelentette, hogy PHARE CBC pályázat keretében dunai teherhíd tanulmányterve készül még ez év első felében. Az esztergomi munkaértekezleten a szakembereken túl részt vettek a határ menti polgármesterek és önkormányzatok képviselői. A vállalkozási övezet fejleményeiről és megvalósíthatóságáról legközelebb a Felvidéken tanácskoznak.