Esztergom és Vidéke, 2005
2005-10-27 / 43-44. szám
2005. október 27. eszönRfioyn 6S vip^fre 5 Nemze ti címerünk és az esz tergomi or oszl án Őstörténeti kutatásaim kapcsán ismertem fel, hogy a magyar nemzeti címer két fő alkotóelemének - kettős kereszt és hármas halom - nemhogy az ókorba, hanem az újkőkorba visszamenő története van. E két jelkép az ősi képírásokban - hosszú ezer éveken át - értelemmel, mondanivalóval bírtak. Tovább fokozta érdeklődésemet ama tény, ha ugyanis e két jelkép mondanivalóját egybeolvassuk, ugyanazon olvasatot kapjuk mint az esztergomi Várkápolna belső falára festett oroszlán oldalában látható hármas halommal egybeszerkesztett négy ékjei olvasata esetében. Nos, de ne kössük a kocsit a ló elé! Az esztergomi oroszlán oldalában látható jelek esetleges értelmezéséhez Badiny Jós Ferenc által megtalált babiloni hengerpecsét lenyomata adhat segítséget. E lenyomat - szembenézett - bal oldalán Ea istenség látható, akinek nevét a babiloniak négy (4) ékkel írták - ugyanúgy mint a sumérek Szent Istvánnak - aki Esztergom szülötte - utolsó leszármazottja III. András volt. Az ő egyik oklevele említi először 1295-ben Boldogkő várát, mint „castrum Boldua"-1, tehát a vár öreg tornya ekkor már biztosan állt. 1301-ben Bicskei Gergely választott esztergomi érsek itt állított ki oklevelet. Az érsek életével behatóan foglalkozott Pór Antal. (Az ő neve ott van azon a márványtáblán, melyen a kórházunk építésére jelentős összeget adományozók lettek megörökítve) Gergely 1298-1303-ig volt esztergomi érsek. Az utolsó Árpád-házi király, III. András halála után Róbert Károly hatalomra jutását támogatta. Két alkalommal is megkoronázta. A honi viszonyok konszolidációja után a pápai udvarba ment. Szép Fülöp francia király ekkor fogta el VIII. Bonifác pápát és a zűrzavarban Gergely érseket meggyilkolták. Az interregnum idején az Amadék birtokolták a várat, majd Róbert Károly a Drugetheknek adományozta. 1388-tól - egy Budán kelt oklevél szerint - újra királyi vár, melyet később Zsigmond zálogosított el. Czudar Péter és Brankovics György birtoklása után Hunyadi Mátyás Kassa városának adja időlegesen. A Szapolyaiak és a Tomoryak is tulajdonosokká váltak. Tomory Egyedtől Martinuzzi Fráter György vette meg, aki 1551-ben volt esztergomi érsek és bíboros. Mégis a pisztollyal átlőtt, késsel, tőrrel összeszurkált, halálra sebesített főpap holteste hetven napig elhagyatva, temetetlenül feküdt a kirabolt kastélyban. (Castaldo tábornok Ferdinánd király utasítására ölette meg 1551. december 16-án az Alvinci kastélyban.) Boldogkő Balassa Bálint révén is kötődik Esztergomhoz. 1584-ből Abaúj szántóról keltezett levele maradt fenn. Balassa többször járt bölcsesség istenének, Enkinek a nevét -, melyeket a fekvő oroszlán oldalában látunk. Az oroszlán ugyanis a Nap földi jelképe, a Nap pedig a láthatatlan istenség égi jelképe. Az ősi emberek ugyanis a jelképek használata segítségével fejezték ki felfogásukat a világmindenségről, az égi és földi hatalom kapcsolatáról. Téves ama felfogás, hogy az ősi idők embere napistent, holdistent és állatisteneket tisztelt, vagy imádott. Ezek mindenkor a láthatatlan istenek, szellemek, tündérek jelképei voltak, és nem azok megtestesítői. A lenyomat jobb oldalán Sin istenséget látjuk, akinek égi jelképe a Hold volt, melynek földi jelképe pedig a bika. Sin nevét három ékkel írták, melyeket a bika oldalában láthatunk. Ezzel a felérendeltség és alárendeltség viszonyát is kifejezték. Az ősi képírásokban a hármas halommal írták, jelölték a földet, de áttételesen használták a hegy és az ország fogalom jelölésére, írására is. A hármas halom egyik legősibb előfordulása Qatal Hüyükben - Törökország - került elő az újkőkori telephely feltárása kapcsán, egy szobrocskán, amely a termékenységi vallás istennőjét ábrázolja. Az istennő hasára és két térdére egy-egy ív van bekarcolva. E szobrocska becslések szerint 8500 éves. A suméreknél ez három ékjellé változott, míg az egyiptomiaknál megmaradt a hármas halom alakjában. Kálti Márk Képes Krónikája festményeiben is megBoldogkő várában is. Biztosan ült a sziklacsúcsán. Itt született a Borivóknak való című verse. Fráter György halála után a Babekeké lett a vár. Egy 1729-ben az Esztergomi Káptalan által kiadott hiteles másolat szerint ők elcserélték azt. Több tulajdonosváltás után kerül a környéki birtokokkal együtt 1671-ben Szelepcsényi György esztergomi érsekhez. Ebből az időből származik a vár első komoly összeírása. Szelepcsényi György 1666-1685-ig volt esztergomi érseke. A magyar történelem egyik legellentmondásosabb személyiségének tartják. Volt királyi kancellár, többszörös követ és a művészettörténet elismert rézmetszőként is számon tartja. A kuruc-labanc harcok nem kímélték a várat. 1676-ban próbálták meg először lerombolni. Két évvel később Thököly még érdemesnek tartotta elfoglalni és ő is, készítetett egy felmérést mely nem veszett el. Szelepcsényi György a várat végrendeletében az Esztergomi Káptalanra hagyta. Ennek ellenére 170l-l702-ben a Habsburgok által megkezdett várrombolások áldozata lett Boldogkő. 1715-től az Esztergomi Káptalantól a lőcsei jezsuiták tulajdonába került, akik romos állapota miatt gabonaraktárnak használták. 1753-tól a Péchy, majd 1890-től a Zichy család volt birtokos 1945igA középkorban viszonylag könnyű kapcsolatot találni az ország különböző részei és Szent István városa között, de' a XVIIXVIII. században létezik-e ilyen kapcsolat? Válaszunk: igen. 1797. július 17-én a Boldogkő vára alatti faluban - Boldogkőváralja - született Kamenszky István, aki a pesti egyetemen szerzett bölcseleti és orvosi oklevelet. O írta az első magyar nyelvű orvosi érteketalálható a hármas halom hol pajzson, hol mellvérten, hol zászlón, mindenkor a kettős kereszttel a tetején. Nos, eme ismeretek birtokában megkísérelhetjük az esztergomi oroszlán jeleinek olvasatát: A négy ékjelet isten minőségben, a hármas halmot pedig föld, ország értékkel. Megkapjuk tehát az Isten földje, Isten országa olvasatot. Á hivatalos álláspont szerint a Várkápolnát III. Béla király építette, de vannak olyan vélemények és jelek, melyek szerint nem lehetetlen, hogy a Kr. u. az 560-as években, a Kárpát-medencét is elfoglaló korai-avarok építették. Árpád népének egyik tarsolylemeze viszont arról tanúskodik, hogy eme jelképezés náluk is ismeretes volt. E tarsolylemezen két oroszlán fogja közre az életfát. Az oroszlánok oldalában három ívet látunk, a negyedik pedig ékbe végződik, ami arról tanúskodik, hogy eme íveket nem oldalbordának kell tekintenünk. zést 1825-ben, melyben a következő kérdésekre keresett választ: „Melyek a köznép közönségesebb nyavalyái Magyarországon ? Milyen okokból erednek azok ? S micsoda diaetetikai életmóddal lehet megelőzni s elkerülni azokat ?" Szállási Árpád professzor, orvostörténész véleménye szerint ez volt az első „környezetvédelmi" disszertációnk! A végzés után Esztergomba került, 1828-1849-ig megyei főorvos volt. Feichtinger Sándor városi főorvossal jó szakmai kapcsolatot alakított ki. Együtt szervezték a harcot Esztergomban az 1848-as kolerajárvány leküzdésére. 1849. november 18-án halt meg „mellvízkórság következtében". Szülőfalujában, Boldogkővár alján temették el. Nem ez lett azonban végső nyughelye. Vértes Zoárd „Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől" című 1944-ben megjelent könyvében így ír: „A sírbolt holtestének nem első pihenőhelye. Boldogkőváraljáról szállították második nyughelyére". A Kamenszky név a későbbiekben is ismert név volt Esztergomban. A Jókai utca 1. alatti jelenlegi házat 1723-ban építtette Sándor Menyhért gróf. Lakója volt Sándor Móricz is, akit ördöglovasként ismerünk. Vele kihalt a család és a ház birtokosai a Kamenszkyek lettek. Ezek után nézzük a nemzeti címerünkben látható kettős kereszt mibenlétét. A világhírűvé vált alsótatárlakai - Erdély - cserepek korong alakú darabján is megtalálható. E cserepek korát a rádióizotóp vizsgálatok közel hétezer (!) évesnek mutatják. A korong alakú cserép jeleinek olvasatát számos kutató megkísérelte, de az eredmények különbözőek, tehát nem támogatják egymást. A kettős keresztről is csak az alaki azonosságot lehet rögzíteni. A későbbiek folyamán viszont a sumérek és az egyiptomiak is uralkodó, isteni minőséget jelöltek vele. Ha tehát címerünkben szereplő kettős keresztet és hármas halmot az előzőekben bemutatott értelmezhetőségek segítségével egybeolvassuk, megkapjuk az Isten földje, Isten országa olvasatot. Ez pedig azonos az esztergomi oroszlán jeleinek olvasatával, amely e két örökségünk eszmei és értelmi kapcsolata mellett szól! Amikor Gönczy Béla - a Kolos Kórház „életrehívója" és első igazgatója - 1896-ban Esztergomba jött, az új kórház átadásáig (1902. szeptember 2.) itt lakott. Ezt követően költözött a mai fül-orr-gégészeti és szemészeti szakrendelő helyén épült kórházigazgatói lakásba. Seyler Emil, a különös sorsú megyei tisztifőorvos is lakott a Kamenszky-féle házban. A Boldogkőváraljából származó Kamenszky István fia, Elek kir. járásbíró és földbirtokos volt, Andrássy Jozefint vette feleségül. Jozefin testvére volt annak az Andrássy Jánosnak, aki alispáni minőségében, Liszkay János főorvos javaslatára az esztergomi kórház igazgatói székébe pályázó hat jelölt közül - dr. Fődi Emil, dr. Horacsek Gyula, dr. Vándor Ödön, dr. Matollay Károly, dr. Seyler Emil és dr. Gönczy Béla -, kinevezte ez utóbbit, bár a tizenkéttagú bizottság nem őt ajánlotta. A boldogkőváraljai Kamenszky István unokája, Gyula is közéleti ember volt szülővárosában (1872), Esztergomban. Jogi pályán tevékenykedett, városi képviselő is volt. Ő alapította az Országos Szent Gellért Egyesületet, melynek örökös elnökévé is megválasztották. Egykoron a Kamenszky-házon fehér márványtábla jelezte, hogy „Szent Gellért püspök hittérítői Persze, a kettős kereszt a magyar királyok apostoli jogát is képviselheti, mellyel föl voltak hatalmazva. Az Esztergomi Várkápolna már évek óta zárva van, mert beázik és hiányzik a pénz a felújításhoz. Ezzel veszélybe került ősi műveltségünknek egy nagyon fontos darabja, emléke. Minden jóérzésű magyar ember feladata, hogy erre felhívja a figyelmét a város, a megye, sőt az ország vezetőinek. Befejezésül még szólni kell nemzeti címerünk jobb (szemből nézve bal) oldalában lévő négy piros (vörös) és négy fehér (ezüst) sávról. E sávok (vágások) minden valószínűség szerint a legősibb, azaz a XI. századból való Árpád-sávps zászlót képviselik, amely Álmos nagyfejedelem által szervezett nemzetszövetség központi zászlaja lehetett. Hosszú ideig úgy tudtuk, hogy hét nemzetf-ség, v. törzs) kötötte a vérszerződést: Megyer, Nyék, Tarján, Jenő, Kér, Keszi és Kürtgyarmat. De, ha a Kürtgyarmat szót felbontjuk, akkor két szót kapunk: Kürt és Gyarmat. E két nemzet két kis, vagy két csonka lehetett, melyeket hadászati célból egybevontak, de a nemzetszövetségben teljes jogú tagok voltak. Nemzeti címerünk jobb felén tehát ennek emléke lett megörökítve, melyet az Árpád-sávos zászló is igazol. Nemzeti címerünk fő alkotóelemeinek más értelmezése is elképzelhető ugyan, de nem fér kétség ahhoz, hogy eredetük és mondanivalójuk az újkőkorba vezethető vissza. Radics Géza buzgó tevékenységének Esztergom városa volt a kiinduló pontja". Az esztergomi Belvárosi temetőben Kamenszky István mellett fia, annak felesége és sógornője, valamint Kamenszky István főhadnagy nyugszik. A Sándor-Kamenszky palota ma szomorú képet mutat az ide látogatónak. Nem kellett az Alkotmánybíróságnak sem. Reménykedjünk, hogy a város - több próbálkozás után - végre méltó funkciót talál az épületnek. Nem kevésbé elszomorító a Belvárosi temetőben a Kamenszkycsalád síremlékének látványa, mely romos, gondozatlan, a feliratok már alig olvashatók. A már idézett Vértes Zoárd még megörökíthette, hogy egykor Prohászka Ottokár és Petőfi Sándor gondolatai is olvashatóak voltak a köveken. Kamenszky István egykori megyei főorvos fentről szomorúan tekinthet földi nyughelyére és a család egykori otthonára... Annál inkább derűs és megelégedett lehet, ha szülőfalujára és a mellette levő boldogkői várra tekint. A község évről-évre gazdagodik, szépül, gyarapodik, a vár pedig büszkén, megújulva uralja a környéket. Osvai László dr. (ekor-lap) Boldogkő és Esztergom A Zempléni-hegységben - a Magoska és a Nagy-Korsós hegy előterében -, Abaúj szántótól és a bibliájáról híres Vizsolytól néhány kilométerre ovális alakú domb sziklatarajáról uralja a környéket Boldogkő vára 1963-64-ben történt itt az első régészeti feltárás. 2002-től újabb nagy rekonstrukciós munkálatok indultak. Boldogkő vára több mint 200 kilométerre van Esztergomtól. Szent István városa mégis kötődik a csodálatos kilátást nyújtó várhoz. Ezekre a kötődésekre világít rá írásunk.
