Esztergom és Vidéke, 2005

2005-04-21 / 16. szám

2005. április 21. eszterasoffl éis vip^fre 3 Nemzeti innovációs dijai kapott a Richter Gedeon gyógyszergyár A Ki.htor Godooii Rl. |»ia«ai (2001) I IK iÜLIK. IIH 731 Mh (Pálos) Térségünk országosan meghatározó termelő üzeme a Richter Gedeon Részvénytársaság. Két telephelyükön, a fővárosban a Gyömrői úton és Dorogon 5600 munkás dolgozik. Ok állítják elő az évi 120 milliárd forintos árbevételt, melyből külföldre kerül 85, a hazai gyógyszertárakba és kórházakba pedig 35 milliárd értékben. Különösen az 56 hektáros dorogi gyártelepükön nagyarányú a beruházás és a fejlesztés. Bármennyire hihetetlennek tűnik, az árbevételükből évi 21 milliárd forintot fordítanak a beruházásra, így már érthető, hogy a magyar parlament kongresszusi termében a közelmúltban vette át Bogsch Erik vezérigazgató a Nemzeti Kutatási és Technológiai Intézet 2004. évi Innovációs-díját. Mindezt a Richter Gedeon Rt. kiemelkedő kutatási és fejlesztési munkájának eredményeképpen a Terbisil gombaellenes készítménycsalád című innovációs pályázatával nyerte el. A gyógyszergyár új és korszerű eljárást dolgozott ki a terbinafin, azaz gombaölő-hatóanyag gyártására. A szigorú nemzetközi követelményeket is kielégítő eljárásnak azon túl, hogy a jó kitermelés miatt gazdaságos megoldást nyújt, és környezetkímélő is, további előnye az ipari méretekben történő megvalósíthatóság. Azért van erre igény, mert mint a fejlett világ országaiban mindenütt, úgy hazánkban is igen gyakoriak a gombás eredetű bőrbetegségek. Felmérések szerint Magyarországon a felnőtt lakosság 54 százalékában már legalább egyszer jelentkeztek ennek a tünetei. A gombás megbetegedés fertőzés útján terjed, ezért a betegek folyamatos veszélynek teszik ki közvetlen környezetüket, családtagjaikat. Kutatásaival a Richter Gedeon Rt. egy sor teljes új eljárást dolgozott ki. A tabletta mellett kifejlesztett egy, a bőrfelületen alkalmazható krémet is. A készítmények magyarországi bevezetése már az előző évben is mintegy 100 millió forint megtakarítást jelentett a betegek, és további 300 milliót az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. A Richter Gedeon Rt. aktív innovációs munkáját tükrözik, hogy 1995-ben, 1996-ban, 1997-ben és 2001-ben már elnyerte az országos szövetség díját. A Szellemi Tulajdon Világszervezet (WIPO) aranyérmét pedig 1996-ban kapták meg. A gyógyszergyár sikereinek titka az évszázados tradícióban, a szaktudásban rejlik, amelynek alapjait Richter Gedeon ^gyógyszerész teremtette meg. O építette meg egy évszázada hazánk első gyógyszergyártó üzemét, amely korának kiemelkedő és világhírű műszaki létesítménye volt. A fiatal gyógyszerész mindig felismerte az új lehetőségeket, nagy hangsúlyt helyezett a nemzetközi kapcsolatosa, a fejlesztésekre és a minőségre. Számára és az egész gyógyszergyár részére a sikert a szüntelen innováció hozta meg. Mint ahogy most is, napjainkban William de Gelsey elnök és Bogsch Erik vezérigazgató irányításával élik ezt meg. A cég nevét olyan gyógyszerek öregbítik, mint a Tonogen Suprenále, a Hyperol, a Hat millió forint még hiányzik Az esztergomi képviselő-testület múlt hétfői ülésén úgy határozott, hogy nem vállalja át a kormányzattól a hivatásos tűzoltók béremeléséhez szükséges forrás biztosítását. A hatvanhat fős esztergomi hivatásos állomány idei kötelező béremeléséhez több mint hatmillió forint hiányzik a központi költségvetési normatívából. A kormányzat állítása szerint ennek pótlásáról a belügyminisztérium a településekkel köt megállapodást. Esztergom város önkormányzata - a tűzoltóság parancsnoka, Kövecs István kérdésére - határozatában arról nyilatkozott, hogy a törvényben előírt és a kormány által biztosított béremelés közti különbséget nem tudja átvállalni saját forrásai terhére. 2005-ben anélkül írta elő a hivatásos önkormányzati tűzoltók hatszázalékos béremelését a belügyminisztérium, hogy a normatív finanszírozás megfelelő emeléséről gondoskodott volna. Az illetményalap harmincháromról harmincötezer forintra történő emeléséhez szükséges összegnek mindössze 3,3 %-át bocsátotta a tűzoltóságokat fenntartó önkormányzatok rendelkezésére, a törvényben előírt béremelés végrehajtásához szükséges forrást ismét a településeknek kell biztosítaniuk. Ügy tűnik, a közalkalmazottak, majd a köztisztviselők béremelése után ismét olyan Jóléti intézkedést" hozott a kormány, amellyel a településektől von el a működésükhöz szükséges forrásokat. Miközben egyre több magyar település nem tudja finanszírozni saját működését, továbbéléséhez szükséges intézményeket szüntet meg, épít le, fejleszt vissza, a kormányígéretek betartása is egyre inkább az önkormányzatok feladata lesz. (Sajtóközlemény) B12 vitamin, a Kalmopyrin, a Cavinton. *** A közelmúltban öt hazai kémia tanár vehette át kiemelkedő munkájáért a Richter Gedeon Rt. által alapított „A magyar kémia oktatásáért" - díjat. A díj átadására a Magyar Tudományos Akadémián került sor. Az alapítványi szabályzat szerint a kuratórium évente ítéli oda a díjat középiskolai és általános iskolai tanároknak, pedagógusoknak, akik áldozatos munkájukkal járulnak hozzá a színvonalas képzéshez. Legutóbbi díjazottak: Kapocsi Margit Katalin, Podobni Lajosné és dr. Lovas Zoltánné középiskolai tanárok (250-250 ezer forint), valamint Martonné Rúzsa Valéria és Magdó Sándor általános iskolai kémia szakos tanárok (200-200 ezer forint). A Richter Gedeon Alapítvány 1999-ben jött létre a hazai kémiaoktatás és ismeretterjesztés támogatására. Feladatai közé tartozik a kémiában kiemelkedő eredményeket elérő tanárok és diákok felkarolása, elismerése és díjazása. *** A Richter Gedeon Rt. társadalmi szerepvállalásának megfelelően támogatja a magyar oktatást és az egészségügyet is, mely területek pártfogására számos alapítványt hozott létre. A társaság pályázatokon és alapítványokon keresztül több millió forinttal segíti a fiatal vegyész és gyógyszerészhallgatók képzését, úgymint a kémiában kiemelkedő tehetségű általános és középiskolásokat. A Curie Környezetvédelmi Emlékverseny fordulóját Esztergomban, a gyakorlóiskolában rendezték meg immáron 16. alkalommal. Az általános iskolások játékos formában adtak számot a tanultakról. Említésre méltó, hogy 96 tanuló jutott be az elődöntőbe, ahol írásbeli és gyakorlati feladatokat oldottak meg. Üzemlátogatást tettek a Magyar Suzuki Rt. autógyárában, valamint a dorogi SANYO Hungary Kft.-ben. Eljutottak a Duna Múzeumba is. A versenyt a gyakorlós Gulyás Irén és a ferences gimnáziumi Schlosser Attiláné vezette. A tanulmányi kirándulás és verseny minden költségét a Richter Gedeon Részvénytársaság ajánlotta fel. *** Térségünk jelentős tanulmányi megmozdulása a környezet- és természetvédelmi verseny, amely immár a 6. alkalommal kerül megrendezésre. A VI. Interregionális Verseny rendezője a gyógyszergyár és a párkányi székhelyű Kappa papírgyár. Ezen a versenyen az általános iskolások és a gimnáziumok hetedikesei, nyolcadikosai (13-14 évesek) vehetnek részt. A döntőre Dorogon, a művelődési házban április 28-án délelőtt 9 órakor kerül sor. A rendezők a versenyző diákok mellett a szülőket, a hozzátartozókat, a felkészítő tanárokat és az érdeklődő közönséget is várják. Mi és Ti, Nálunk és Nálatok Mi és Ti egyek vagyunk, mégis különbözünk kissé. A történelem, a sors fintora hozta így. Elválasztották ugyanis, ami egykor összetartozott, határt, határokat húztak ott, ahol korábban sosem volt. Külön utakra terelt minket a történelem szele már több mint 80 éve, ezért más hatások értek minket és megint mások titeket. Mi az elmúlt jópár évtizedben elszlávosodtunk kissé, cseh és szlovák lelkiség hatott ránk, de azért igyekeztünk a többség előnyös tulajdonságait átvenni. Csehszlovákia neveltjei vagyunk, legalábbis a mai harmincasoktól fölfele mindenki, aki nálunk járta az iskolát. Mi a latin ABC „soványabb" és hosszúkásabb szlávos betűtípusain gyakoroltuk az írás tudományát, ti kerekded „a" és „c", valamint felül áthúzott „t" betűitekkel tettétek ugyanezt. Számotokra természetes volt, rögtön az első pillanattól kezdve, hogy hazátok Magyarország, anyanyelvetek magyar. Mi már az óvodában kezdtünk ismerkedni egy másik nyelvvel is, melyhez a viszonyunk egy életen át kissé rideg és hivatalos maradt. Nálatok a honismeret órán, még az alsó tagozaton Budapest, a Balaton vagy éppen a Hortobágy szépségeiről meséltek tanítóitok, mi pedig megtanultuk, hogy Csehszlovákia fővárosa Prága, Szlovákiáé viszont Bratislava, azaz Pozsony. Szintén agyunkba véstük, hogy Magyarország „baráti szocialista ország", ahol a magyar az államalkotó nemzet. Nektek is bizonyára tanítottak Csehszlovákiáról és talán megemlítették, hogy a Duna túlpartján is élnek magyarok. Mi a hivatalos ünnepekkor a „Kde domov mvg", majd a „Szojúz nyerusíj..." kezdetű himnuszokat hallgattuk, az „Isten áldd meg" dallamát csak a TV-ben hallhattuk. Persze jó magyarként megtanultúk, de tudomásul vettük, hogy hivatalosan, állami ünnepek alkalmából az előző kettő szólal/hat/ csak meg. Nálatok még régen, május l-jén, a felvonulások korában Marx, Engels, Lenin és Kádár képeit vitte a felvonuló tömeg, míg nálunk Kádár helyett Husákét. A ti fiaitok budapesti, pápai vagy más magyar városok laktanyáiban szolgáltak, a mieink pedig többnyire csehországiakban. A mi lányaink és asszonyaink a hivatalos okmányokon Kovácsová, Némethová, Alföldiová, stb. néven szerepelnek, bár igaz, hogy ma már kérhetik ennek a gyakorlatnak a megváltoztatását. Nálunk sosem szerették, ha valaki úgymond „kilóg a sorból", ha túlságosan többet és jobbat akar, mint a többség, igaz, ma már ez is változóban van. Nálatok pedig szinte mindig az egyéni erőfeszítésen volt a hangsúly. Többségünknek tehát hármas kötődése van: cseh, szlovák és magyar lelki hatások egyszerre formáltak minket, míg ti a magyar kultúr- és nyelvi-közegbe ágyazódtatok be kora gyermekkorotok óta. Ez a hármas szemüveg, illetve 1992 óta jobbára már csak kettős, persze sok előnnyel is jár: mi korán megtanultuk, hogy mi az alkalmazkodás és a sorsba való beletörődés, kiegészítve a csendes, sokszor névtelen munkálkodással. Mi, legalábbis a többségünk, bátran vallja, hogy Pozsony és Prága éppúgy az övé, mint ahogy Budapest is az. Magyarországon éppúgy otthon vagyunk, mint ahogyan többségünk otthon érzi magát a Tátrában, vagy Brünnben, netán Pilsenben. Gondolom, a híd újjáépítése után már ti sem érzitek magatokat külföldön a Duna bal partjára érkezve, hisz ezen a földön ti is itthon vagytok. Hiszem, hogy Mi és Ti, Nálunk és Nálatok egyre inkább eltűnik majd. El kell tűnnie, hisz mi és ti egyek vagyunk. Mindig is azok voltunk, még ha a korábbi'évtizedek keserű tapasztalata és idegen érdekek kívánalma máshogyan is szerette volna. Mert nálunk és nálatok, itt és ott már nem lehet különbség többé! Dr.ph. Tátyi Tibor (Párkány) Ferences diákok a Zsidó sírkertben A Ferences Gimnázium tanulói az elmúlt hét végén, a Holocaust emléknapján a Zsidó temető takarítására jelentkeztek az Önkormányzatnál és zsidó hitközség elnökénél. Mindkét helyen örömmel és hálával fogadták a felajánlást. A város vezetősége takarító eszközöket bocsátott a fiatalok rendelkezésére, ezzel segítve munkájukat. Reggel nyolckor a helyszínre érkezve a temetőt elhanyagolt állapotban találták: a sírokon vadon nőtt bokrok, fák. Az utak járhatatlanok, kisebb-nagyobb szemétkupacok éktelenkedtek sokfelé. A diákok szorgalmasan, a sírkerthez illő komolysággal végezték munkájukat, kb. öt teherautónyi gazt és szemetet gyűjtöttek össze (lenti fotónkon). Az iskola igazgatója, Tokár János atya, aki a munkát vezette, arról beszélt, hogy a nemrég elhunyt II. János Pál pápa nyomdokain a különböző vallások és kultúrák felé tiszteletük és megbecsülésük jeleként választották az emlékezésnek ezt a módját. Kifejezte azt is, hogy a jövőben is folytatni szeretnék a temető karbantartását. Vállalásuktól a váci zsidóhitközség elnöke meghatódva értesült.