Esztergom és Vidéke, 2005

2005-08-18 / 33-34. szám

4 GSZt6R6()5D 6S ViP^fre 2005. augusztus 18. Határon túliak a Középkori Akadémián leg a humán értelmiségiek körében nyilvánult meg. Közel ötvenen érkeztek Erdélyből - Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Sepsiszentgyörgyről -, a Felyidékről - Kassáról, Eperjesről, Érsekújvárból, Rozsnyóról -, a Délvidékről - Szabadkáról, Újvidékről, Zomborból -, és Kárpátaljáról, Beregszászról. Dr. Magyar György és dr. Bárdos István szervezték az órarend szerinti programokat reggeltől késő estig. A megnyitót lovag Kőrös Cseke László, a rend kancellárja tartotta. Előadott többek között dr. Puskely Mária, Uzsoki András, Prohászka Péter, dr. Hegedűs András, dr. Horváth István, dr. Prokopp Mária, valamint a fővédnök és a rendezők. Előadpi esten verseket mondott Réti Árpád színművész Wass Alberttől a „Bujdosó imája" címmel. Az előadások szünetében, az egésznapos visegrádi kiránduláson, az esztergomi sétákon alkalmuk volt a hallgatóknak egymással is megismerkedni. Hisszük, szép élményekkel utaztak haza abban a reményben, hogy jövőre újra eljöhetnek Esztergomba. mányi- és Kiadói Alapítvány. A rendezvény idei fővédnöke dr. Kiss-Rigó László püspök, főiskolai főigazgató, a védnökök Meggyes Tamás, Esztergom és Hadházi Sándor, Visegrád polgármestere voltak. Idén minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés, mely fő(Pálos) Már 12. alkalommal került sor városunkban a Középkori Akadémiára, mely egy héten át tartott a Szent György Lovagrend szervezésében. Áz is hagyomány, hogy a támogatók között kiemelt helyen szerepel Esztergom Város Önkormányzata, valamint a Kultsár István TársadalomtudoAugusztus 20-ától Szent István Rádió Az öt éve indult egri katolikus rádió augusztus 20-ától Szent István Rádió néven működik. Ez az új név nem a cégér átfestése, hanem inkább a fél évtizedes, következetes munka megkoronázása, s a jövő kihívásainak bátor vállalása. A Magyar Katolikus Rádió Alapítványt 1997-ben hívták életre, a közvélemény - ezen belül elsősorban a katolikusok - hiteles tájékoztatása érdekében. Az alapítvány 2000 elején nyerte el az Országos Rádió és Televízió Testület pályázatán a miskolci FM 95,1 MHz-es, illetve az egri FM 91,8 MHz-es, összekapcsolt két frekvenciát, majd 2002-ben a sátoraljaújhelyi FM 90,6 MHz-es, illetve a hatvani FM 94,0 MHz-es frekvenciát. A folyamatos, napi 24 órás sugárzást 2000. október 20-án kezdte meg. A budapesti katolikus rádió négy esztendő múltán kapott lehetőséget arra, hogy középhullámon adjon műsort, kamatoztatva az Egerben szerzett tapasztalatokat is. Mivel eddig mindkét médium a Magyar Katolikus Rádió nevet viselte, megkülönböztetésük miatt is ésszerű Szent István nevének felvétele. A 2005. augusztus 20-ától hivatalosan is államalapító szent királyunk nevét viselő rádió központja Égerben van, és Miskolcon működik egy kisebb szerkesztősége. A regionalitás érdekében tudósítói kört épített ki és tart fönn Északkelet-Magyarországon. A potenciális hallgatóinak száma 1,5-2 millió, ebből évről évre növekvő arányú a valós közönsége. Seregély István egri érsek, a rádió alapítója így fogalmazta meg a médium hivatását: „Rádiónk célja azonos az Egyház küldetésével: mindenki üdvösségének a szolgálata." (katolikus.hu) Harminchatmillió forint a Szentföldnek A Szentföldön élő keresztények megsegítésére rendezett ez évi országos templomi gyűjtés eredménye 36 millió forint. Ez az összeg négymillió forinttal több, mint a tavalyi gyűjtés eredménye. A világ keresztényeinek összefogása a Szentföldön élő keresztények megsegítésére és helyben maradásuk feltételeinek biztosítására felmérhetetlen jelentőségű. A legfrissebb adatok szerint ugyanis Izraelben az 5,5 millió zsidó és a 3,5 millió muzulmán felekezetű mellett már csak 180 ezer keresztény él, és számuk a romló körülmények miatt évről-évre csökken. A pápák már 1618 óta kérik a katolikus híveket, hogy minden évben, a nagyböjti időszakban, imájukkal és anyagi támogatásukkal segítsék a Szentföldön élő keresztény testvéreiket. Az ez évi országos gyűjtést március 13-án rendezték a katolikus templomokban. Ehingeni látogatáson a német kisebbség (P) Városunk Német Kisebbségi Önkormányzata rendszeresen szervez találkozókat a testvérvárosi csoportokkal. így volt ez idén is, amikor Mezősi Mihály vezetésével tizenkilencen Ehingenbe utaztak. Érkezésüket jelezte az ottani városi lap, az Ehingen Tagblatt, így érthető volt, hogy a főtéren, a Denkinger Borozó előtt sokaság fogadta őket. Szép volt az idő, ezért a csoportot innen a vendéglátók a Felchen utcába kísérték, ahol Scheinsék kerti partiján ünnepelték együtt a viszontlátást. Ott hivatalosan is köszöntötte őket dr. Wolfgang Brzoska úr, az Ehingeni - Esztergom Baráti Társaság elnöke, majd kedves színfolt volt, hogy a Scheins házaspár szinte tiszteletbeli családtagokká fogadta az esztergomi vendégeket. Nemcsak a fogadtatás, hanem a további három nap is örömökkel telt el. Ezekben a napokban ülték az ehingeniek a nyári- és gyermekfesztiváljukat. A Sommerfest megnyitóján a nyilvánosság előtt köszöntötte a mieinket Johann Krieger polgármester. Kirándulásokat tettek a blautopfi, az ulmi és a busseni vidéken. A Duna völgyében feltörő Blautopf (Kékfazék) bővizű karsztforrás kristályvizét is megkóstolták, mely már a XI. században ellátta az akkor alapított bencés kolostort. Ulmban megcsodálták a történeti óváros gerendavázas házait, a hajósok 600 éves céhházát, a XVI. századi városházát és a hatalmas dómot 161 méter magas tornyával. Az esztergomi német kisebbség tagjai meghatódottan álltak a Duna partján az emlékműnél és a tábláknál, ahol a XVIII. században hajóra szálltak a kitelepülök az „Ulmer Schachtel"-ek. Utódaikat a kegyetlen sors a II. világháború után elűzte szülőföldjükről, vissza ősatyáik földjére. Bussenből a kivándoroltak 1726-ban magukkal hozták templomuk Mária-szobrát, melyet ma is Hajóson őriznek. Náluk ennek csak a másolata van meg. A busseniek napjainkban is a hajósi Máriához könyörögnek, és kérik pártfogását. A búcsúesten a Guter-házaspárnál ugyancsak meleg szeretetet éreztek az esztergomiak. Búcsúzáskor közösen énekelték az ehingeni szóló dalt: „Boldog, akinek ez a szülőföldje, amelyet a Duna és a Schmeich ölel körül". Az örömteli négy nap folytatására nem sokat kell várni. Népes küldöttség, 65 fő két autóbusszal érkezik városunkba a Szent István napok idején. Zenekarukat hallhatjuk majd az Erzsébet-szobornál, valamint a Várszínházban. Kallós Zoltán Esztergomban A Kossuth-díjas és Corvin lánccal kitüntetett népzene-, néprajzkutatóval augusztus 18-án, 18 órakor találkozhatunk a Fresenius Dialízis Központ Konferencia termében (Esztergom, Siszler u. 10.). A találkozón hallhatunk többek között Kallós Zoltán életútjáról, munkásságáról, a mezőségi hagyományőrzésről, a „Kallós alapítvány" tevékenységéről. Kötetlen beszélgetésre, mezőségi népdaltanulásra, CD- és könyvvásárlásra, dedikálásra is lehetőség lesz! A belépés díjtalan! * * * A Kallós Alapítvány tizenkét esztendeje 1992-ben alakult meg az Alapítvány, célul tűzve ki a magyar kultúra, művészet, hagyomány ápolását. A helyet a válaszúti Kallós Kúria biztosította. Itt helyezték el Kallós Zoltán magángyűjteményét. A múzeum jelenleg négy berendezett helyiségből áll, válaszúti, mezőségi, széki, kalotaszegi, moldvai csángó és román részleget foglal magába. A tárgyi gyűjtemény felleltározása most van folyamatban. Tizenkét esztendeje zajlanak a néprajzi táborok Válaszúton. Tanulnak itt kézművesek, ifjúsági táncosok; a nagytáborok látogatói többnyire külföldi országból (Japán, USA) érkeznek; amelyek mind önköltségi áron működnek, s az Alapítvány évente mintegy 50 moldvai csángó magyar gyermeket táboroztat ingyen. Hatodik tanévét kezdi meg szeptemberben a magyar tagozatú iskola Válaszúton, mely az Alapítvány nélkül nem jöhetett volna létre, s ez biztosítja a szórványkollégiumot a környező falvak kisiskolásai számára. Vasárnap este autóval összeszedik a gyerekeket, pénteken viszik haza. Teljes ellátást, szállást, felügyeletet biztosítanak számukra - térítésmentesen. Az első tanév 1999/2000. tanévben kezdődött. Az előzmények az 1998-as esztendőre nyúlnak vissza. A nyári kézműves tábor alatt vetődött fel, lehetne-e magyar tagozatú iskolát alapítani. Az akkori román törvények alapján a kisebbségek lehetősége volt négy gyerek esetén magyar iskolát (tagozatot) létrehozni. 1999. szeptember 1-jére minden szükséges engedély megvolt, indulhatott a magyar iskola. A gyerekek Kallós Zoltán pénzén egy éven át magánháznál laktak, ellátásban részesültek, akkor havi 10 000 Ft-ért, ami egy havi fizetésnek felelt meg. Ez időben a Kallós Kúria tetőtereit az Illyés Alapítvány támogatásával kollégium céljára alakították ki. 1999. szeptemberében indult óvoda; 15 gyermekről tudtak, 12 járt óvodába. Ez volt az első esztendő, elszántsággal, hittel, Kallós Zoltán anyagi támogatásával. 2000 tavaszán felmérés készült, három folyó, a Lóna, a Borsa és a Lozsárd folyók völgyében. A munkát Balázs Bécsi Gyöngyi, a Kallós Alapítvány elnöke és Vajda Dezső válaszúti református lelkész végezték. Lelkészeket, presbitereket kerestek fel, délutánonként, hétvégenként májustól júliusig járták a falvakat házról-házra. így összeírtak 91 magyar gyermeket, ami azt igazolta, hogy van jövője a magyar iskolának. A 2000/200l-es tanév 9 iskolással és 13 óvodással indult. Már 7 tanuló kollégista, akik a kúriában, az irodában kaptak lakást, ellátást, mindezt ingyen, s folyik az emelet lakhatóvá tétele pályázatokon nyert összegekből, magánszemélyek adományaiból. 2000 őszétől egy mikrobusz segíti a munkát (az Illyés Közalapítványtól), amellyel vasárnap este összeszedik a gyerekeket, és pénteken viszik haza. A munka azonban nemcsak az iskolára és az óvodára korlátozódik. 2001 tavaszán az Apáczai Alapítvány pályázatot írt ki pedagógus továbbképzésre, ezzel élt az alapítvány. Kallós Zoltán, Balla Ferenc, Németh Ildikó a Mezőségből 28 pedagógust gyűjtött össze, és továbbképzést szerveztek. 2001 tavaszán az Apáczai Közalapítvány 6 szórványközpont létrehozására dolgozott ki tervet, s a negyedik Válaszút lett. Á Mezőséget felvállalva feladatuk lett a romániai magyar iskolák, magyar tagozatok támogatása, felmérések készítése, ösztöndíjak adása, utazási költségek átvállalása. A felmérést Kallós Zoltán, Balla Ferenc, Németh Ildikó készítették, mely az ingázóktól az iskola felszereléséig mindenre kiterjedt. A válaszúti központon keresztül 93 gyermek ingázását támogatják, mintegy 500 fiatalt segítenek szemléltető anyaggal, tananyaggal, ingapénzzel. 21 pedagógus részére biztosítanak ösztöndíjat, akik azt vállalják, hogy a leadott tanterv szerint, tanítás után heti 6 órában foglalkoznak a gyerekekkel; irodalom-, néptáncoktatás-, felvételi előkészítés területén. Válaszút, mint szórványközpont a szükséges anyagiakat erre a célra a minden évben beadott és elnyert pályázatokból nyeri. Az iskola harmadik tanéve 2001 szeptemberében 13 óvodással, 10 első, 6 másodikos, 5 harmadikos és egy negyedikes tanulóval indult. A bővülést mutatja, hogy az első osztály új tanítónőt kapott, a 2-4. pedig összevont osztály lett. Mivel a kántorlakásban csak az óvoda és az első osztály fért el, az összevont osztályok a román állami iskolában kaptak helyet. Már két tanítónő és egy óvónő van, a délutáni „ bentlakásban" tanítónő foglalkozik a gyerekekkel, akik állandó felügyelet alatt vannak, a szállást, ellátást, szállítást az Alapítvány térítésmentesen biztosítja. A 2002/2003. tanévben már 47 tanuló volt. A létszámnövekedés azóta is folyamatos. Múzeum a Mezőségnek A Kúria területén 2002 tavaszán megkezdődött az építkezés, 80 gyermeket tud befogadni majd az új létesítmény, a Kúria pedig felújítva teljes szépségében múzeum lenne. Az átadást 2003 őszére tervezték. .. * A Dorogvidéki Református Egyházközség negyedik alkalommal táboroztatja augusztus 16-23 között a válaszúti szórványmagyar iskola tanulóit, nevelőit Magyarországon. Ebben az évben A Balassi Bálint Középiskola tábora adja a helyet térítésmentesen a várhatóan 42 diák és kísérői számára. A támogatók köre is egyre bővül, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, a Dunántúli Református Egyházkerület anyagiakkal, a dorogi és esztergomi gyülekezet mind anyagiakkal, mind természetben nyújt segítséget a sok magánszemély mellett. A Kallós-est második alkalommal kerül megrendezésre a Dialízis Központban. Pungur Béla lelkipásztor