Esztergom és Vidéke, 2005

2005-07-21 / 29-30. szám

2005. július 21. esztERscyn vip^fte 3 Esztergom - Családbarát - •• Önkormányzat focnt ül Irt AZ ESZTERGOMI IMV

7 GYERMEKEKÉRT Esztergom kapta először a Nagycsaládosok Országos Egyesülete által alapított Családbarát Önkormányzat-díjat. A díjat, amit az idén indított „Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért" programért kapott Szent István városa, Meggyes Tamás, a város polgármestere vette át az egyesület budapesti székhelyén. A sajtótájékoztatón Katona Sándor, a szervezet elnöke kiemelte: az esztergomi program nemcsak arra példa, hogy a gyermekvállalást elősegítő kezdeményezésekkel hogyan lehet önkormányzati szinten előmozdítani a népesség elöregedése miatt egyre fenyegetőbb problémák megoldását. Az esztergomi program bizonyítja azt is, amit az egyesület jelmondatában meghirdetett: „Családosnak lenni jó". Meggyes Tamás a díj átvételekor elmondta: bár az önkormányzatok évről-évre egyre kevesebb támogatást kapnak egyre bővülő feladataik megoldásához, Esztergomnak még így is maradt annyi mozgástere, hogy a program terheit vállalni tudja. A vagyonával felelősen gazdálkodó város pályázatokon indulva is igyekszik bővíteni lehetőségeit, és a városi költségvetés működési kiadásai között sikerült biztosítani a Szent Miklós-alap forrását. „Egy értéket akartunk megőrizni, feleleveníteni. A gyermekvállalás és -nevelés számunkra érték, minden praktikus szempont mellett a Szent Miklós-alap ennek az értéknek a választásában, vállalásában segít" mondta a polgármester. Meggyes Tamás beszámolt arról is, hogy az alap nem az egyetlen, a gyermekek nevelését segítő program Esztergomban. Az önkormányzat tervei közt szerepel egy, az európai testvérvárosokban történő látogatásokat, nyelvi képzést elősegítő támogatási rendszer bevezetése, emellett az önkormányzat által a családok mintegy negyven százalékának nyújtott évi ötezer forintos tanévkezdési támogatást is bővíteni kívánják Esztergomban. „A gyermekek adta erőből kívánunk rendszert építeni. Az alap lényege a gyermeknek, a gyermekvállalásnak, mint értéknek a megmutatása. Ehhez a modellhez nem a romló népességstatisztikák miatt kell visszatérni, hanem az értéke miatt." Az alapban halmozódó pénzt, amelynek idei összegét a város már elkülönített számlára utalta, huszonegy és harmincegy éves koruk között vehetik föl az esztergomi fiatalok, és felsőfokú tanulmányaikat vagy otthonteremtésüket finanszírozhatják segítségével. Minden gyermek szüleivel külön-külön is szerződést köt a város, így garantálva, hogy vállalt feladatát teljesíti. A program kidolgozása során gondoltak az értelmi fogyatékkal élőkre, az ő, illetve szüleik számára már gyermekkorban hozzáférhetővé teszik az alap támogatását, hogy az összeget hátrányaik leküzdésére fordíthassák. (Sajtótájékoztató) Hathatós intézkedések nélkül nem biztonságos a hulladékégető „A hatóságok tehetetlensége, mulasztása, talán szándékos kötelességszegései vezettek oda, hogy ismét szennyező anyag jutott az élővizekbe a dorogi hulladékégetőből" - mondta Meggyes Tamás polgármester. Az önkormányzat vezetői kíváncsian várják a fejleményeket, főként azért, mert a mostani szennyezés és a körülményekről szóló megállapítások, állítások kísértetiesen hasonlítanak a tavalyi, Esztergom ivóvizét is érintő mérgezéssel kapcsolatosakhoz. A dorogi veszélyeshulladék-égetőt üzemeltető francia tulajdonú ONYXKft. tagadja, hogy telepéről szennyező anyagok folytak volna el, ezt állítja a környezetvédelmi hatóság is, miközben a környéken lakók és a független szakértők éppen ennek ellenkezőjéről beszélnek. >

yA tavalyi súlyos katasztrófa sem volt elég ahhoz, hogy az illetékes szervezetek teljes körűen kivizsgálják a hulladékégető működését, felülvizsgálják és szükség szerint módosítsák az arra vonatkozó szabályokat a biztonságos üzemeltetés érdekében. Gyakran még látszatintézkedéseket sem voltak hajlandóak tenni azért, hogy nyugalomban élhessenek az üzem környékén lakó esztergomiak" - mondta a polgármester. Még egy év sem kellett az ivóvíz-mérgezés után, hogy újabb környezetszennyezésre derüljön fény. Esztergom vezetői nemcsak biztonságos karsztvizet követelnek a városnak - amelynek polgárai túlnyomó többséggel szavaztak igennel az e kérdésről tartott népszavazáson -, hanem azt is el akarják érni, hogy az égető működésével kapcsolatosan minden hibát, mulasztást, kötelességszegést tárjanak föl, hogy azokat kijavítva, megszüntetve biztonságosan élhessenek együtt a város határában álló üzemmel. Egy éve történt Esztergom eddigi legsúlyosabb környezeti katasztrófája: a mérgező anyagok nemcsak a cég telephelyéről jutottak ki, hanem a patakon és a Dunán keresztül elérték a város parti szűrésű kútjait. Az átható vegyszerbűzzel járó mérgek megjelentek a városi vezetékes vízben. Az ONYX késve tájékoztatta a védekezésben, kárelhárításban résztvevőket csakúgy, mint a környezet védelméért felelős hatóság. Utóbbi nemhogy a pontos adatokról, de még a saját intézkedéseiről is csak Meggyes Tamás polgármester és az esztergomi jegyző határozott és többször megismételt követelésére adott tájékoztatást. Ugyanígy nem kívánt a megteendő intézkedések kidolgozásában részt vállalni a tisztiorvosi szolgálat. Előbb nem tette meg a saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket, sőt állásfoglalást sem adott a javasolt lépésekről, utóbb a védelmi bizottság vízfogyasztást tiltó határozatával szemben - és a szervezet intézkedéseire vonatkozó jogszabályokkal ellentétesen - igyekezett olyan látszatot kelteni, mintha az esztergomi víz semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentene azokra, akik isszák. A város egyedül maradt, egyedül kellett megszerveznie a tilalom idején az esztergomi polgárok biztonságos ivóvíz-ellátását. Segítség érkezett a katasztrófavédelmi szervezetektől, az ásványvíz-gyártóktól és a vízmű-társaságtól, ugyanakkor az egészségügyi és a környezetvédelmi hatóságok igyekeztek gáncsolni az önkormányzati intézkedéseket. Miután a veszély elmúlt, Esztergom lakói joggal várták azt, hogy haladéktalanul hozzálátnak a tényfeltáráshoz és a kármentesítéshez mindazok, akik arra illetékesek, akiknek az hivatali kötelességük. Ehelyett mindössze bírságot szabott ki a Környezetvédelmi Felügyelőség, amelyet a cég megfellebbezett, majd a másodfokú bírságoló határozatot a bíróságon támadta meg. Ezzel szinte párhuzamosan a hulladékégető engedélyt kért és kapott a hatóságoktól égetési és tárolási kapacitásának bővítésére. A vállalat egyébként nem a súlyosan veszélyeztetett és szennyezett Esztergomnak lenne köteles fizetni a határozat jogerőre emelkedésekor, hanem Dorognak, amelynek határában működik, ahol meglehetősen nyereséges tevékenysége után adót fizet, és amelynek önkormányzata alig negyedévvel a tavaly nyári mérgezést követően hozzájárult az égető kapacitásának bővítéséhez is. A 2004-es szennyezéskor pedig arról foglalt állást a dorogi képviselő-testület, hogy a város ivóvizét és polgárait nem fenyegeti veszély a környezetszennyezés miatt - igaz, Dorogon karsztvíz-források vizére épül a vezetékes vízellátás, éppen ilyen biztonságos bázisra szeretné Esztergom is kapcsolni saját hálózatát a szennyezésekkel fenyegetett parti szűrésű dunai kutak helyett. A dorogi környezetvédők egyébként korábban följelentést tettek a Környezetvédelmi Felügyelőség ellen, amiért az - szerintük - nem tett eleget jogszabályi köztelezettségeinek a hulladékégetővel kapcsolatban. Az ügyészség jelenleg is vizsgálja a Felügyelőség tevékenységét. Nemcsak az egyedi határértékek megszabásánál kérdőjelezhető meg az, vajon a hatóság a helyzet magaslatán áll-e. Idén márciusban adta ki a Felügyelőség azt a határozatát, amelyben egy 2000-ben (!) történt szennyezés miatt rendelte el a kármentesítés végrehajtását. Az ügyben nem pusztán az eltelt öt év vet föl olyan kérdést, mint a „kinek az érdeke?". Egy éppen 2000-ben kiadott kormányrendelet (33/2000. {III. 17.} sz. korm. r.) ugyanis azt írja elő a szennyezőknek, hogy az úgynevezett beavatkozási határértékek túllépése esetén kilencven napon belül lásson a kármentesítési munkához. Az illetékes hivataloknak viszont nem negyed év áll rendelkezésükre: a Felügyelőségnek például a határértékek túllépésének megállapítását követően azonnal cselekednie kell (kellene, kellett volna), adott esetben kötelezni a szennyezőt a mentesítésre, a helyreállításra. (Sajtótájékoztató) Újabb környezetszennyezés a dorogi hulladékégetőnél Július 8-án déli egy órakor érkezett a bejelentés az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, hogy a dorogi hulladékégetőből reggel óta ismét szennyező anyagok folynak az Esztergom-kertvároson keresztül futó Kenyérmezei-patakba. A szervezet munkatársai a délután folyamán a helyszínen vizsgálták a szennyezést, mintát vettek az égető telepén gyűjtött csapadékvízből, a telepet elhagyó szennyezésből, a patakból és a meder iszapjából. A hulladékégető arról tájékoztatta a felmérést végző szakembereket, hogy „egy építés alatt álló kármentő medence víz-zárósági próbájából származó szennyezetlen vizet - mennyisége 180-200 m

3- engedtek a csapadékvíz-csatornába". A Felügyelőség ezzel szemben a minták vizsgálatát követően megállapította, hogy „a csapadékvíz csatornából a Kenyérmezei-patakba folyó víz, valamint a Kenyérmezei-patak csapadékvíz csatorna betorkolás alatti vize a benzol tekintetében 2-szer magasabb szennyezést tartalmaz, mint ... az ivóvíz minőségére előírt határérték". Emellett a toluol is meghaladta a felszín alatti vizekre vonatkozó „B" szennyezettségi szintet. A patak táti Duna-torkolat előtti szakaszán a vizsgált anyagok koncentrációja a jelentés szerint „minden esetben az alsó méréshatár alatt volt". Az Észak-Dunántúli Vízmű Rt. hétfőn (július 11.) levélben a következőket írta Meggyes Tamás polgármesternek: „2005. július 8-án a délelőtti órákban az ONYX Kft. csapadék-csatornájából környezetszenynyezést okozó anyagok jutottak a Kenyérmezei-patakba és azon keresztül a Dunába.... társaságunk 2005. július 8-tól folyamatosan elemzi az Esztergomi, Prímás-szigeten található Csápos /., II., III. és ablakos kútból kitermelt víz minőségét. A vízben eddig káros szennyezést semmilyen mértékben nem észleltünk." A Vízmű levelében arról is tájékoztatott, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Ko- • márom-Esztergom Megyei Intézete arra kötelezte az Rt.-t, hogy naponta laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrizze a kutak vizében található benzol, toluol, etilbenzol é§ xilol mennyiségét. Ugyancsak az ÁNTSz utasítására - megelőző intézkedésként - leállították a szennyezéshez legközelebbi két kút, a Csápos I. és az ablakos kút üzemeltetését. Hétfőn délután érkezett a Vízmű legújabb tájékoztatása a laboratóriumi vizsgálatok eredményeiről, e szerint az esztergomi vezetékes vízben egyetlen anyag mennyisége se éri el az egészségügyi határértékeket. Az Rt.-vei pár huzamosan az ÁNTSz is végeztet laborvizsgálatokat. A két, egymástól független, akkreditált laboratórium mellett Esztergom önkormányzata is felkért egy harmadik, ugyanilyen minősítésű szakértő labort, hogy vizsgálják meg az esztergomi csapvizet, valamint a felszíni vizeket hulladékégető csapadékvíz-kifolyójától egészen a városi Duna-szakaszig. Bár a különböző hatóságok eredményei megnyugtatóak, a város vezetői fölkészültek arra, hogy független vizsgálatokkal nyomon kövessék az eseményeket, a város ivóvizének változását, hogy elkerüljék a tavalyi szennyezést követően kialakult válsághelyzetet. Akkor a hulladékégető szennyezése elérte a város ivóvíz-hálózatát, és a cég késedelmes, hiányos, gyakran szándékosan megtévesztő tájékoztatása miatt egyik pillanatról a másikra kellett megtiltani a csapvíz fogyasztását és megszervezni Esztergom biztonságos, tiszta ivóvízzel történő ellátását. Az önkormányzat azóta is szorgalmazza az ilyen szennyezések ellen biztonságot adó karsztvíz-bázisra történő átállást - mint látható joggal. (Sajtótájékoztató) Tájékoztatás Tájékoztatjuk a Tisztelt Ügyfeleket, hogy Esztergomban, a Polgármesteri Hivatalban a hivatal nyári leállása miatt ügyfélfogadást a következők szerint tartunk: Július 21-én (csütörtökön): zárva Július 22-én (pénteken): zárva Egyéb halaszthatatlan ügyben - a rendes ügyfélfogadási időben - a Városháza portásához fordulhatnak, aki felveszi a kapcsolatot az ügyeletes munkatársakkal. Kérjük szíves megértésüket! Dr. Csomor Sándor jegyző Saj tóközlemény Esztergom Város Önkormányzatának megbízásából növényvédelmi munkákat végeznek az esztergomi gesztenyefákon. A permetezést a növényvédelmi szakemberek július 20-án szerdán (lapzárta után) és 21-én, csütörtökön az esti órákra ütemezték. Esős idő esetén a munkálatok egy-két nappal később kezdődnek meg. A kijuttatott vegyszerek (Nonit, Decis 2,5 EC, Alsystin 25 WP, Fundazol 50 WP) emberre és környezetünkre nem veszélyesek. A permetezést nagynyomású légporlasztásos géppel végzik a szakemberek, akik arra kérik Esztergom polgárait, hogy lakásaik ablakát a permetezés idején tartsák zárva. Mi áll a romhalmaz mögött? Mégis ki a felelős? (Bánhidy László fotója a Fürdő Szálló kerítésén lévő hirdetményről) A Fürdő Szálló épülete magántulajdon* A polgármesteri hivatal 9002 elején kexdeményeite a tulajdon megszerzését. A megyei közigazgatási hivatal a kérelmet 9002 nyarán elutasította. A cégnyilvántartási törvény 2003-ban elfogadott módosítása 2004-től csak a vagyonrendezési eljárásra ad lehetőséget. Emiatt nem indíthatta meg ismét Esztergom a kisajátítást, amelyről a képviselőtestület 2003 novemberében határozott. 2004 elején Esztergom kezdeményezte a vagyonrendezési eljárást. A Fővárosi Bíróság csak háromnegyed évvel később (!!!) jelölte ki a vagyonrendező szervezetet, a dr. Felső Kft-t. A Kft. immár öt hónapja (!!!) nem kezdett hozzá a Fürdő Szálló értékesítéséhez. iszter

3om évek óta be sem teheti a lábát a Fürdő Szállóba, még a takarításával is törvényt sértene (és lenne is, aki följelentené emiatt). ' Az onkormanyzat semmi módon nem felelős a négyéves rémtörténetért.