Esztergom és Vidéke, 2005

2005-07-07 / 27-28. szám

2005. július 7. esztessofl) és vip6fr6 3 Ül

ésezett a képviselő-testűle

t Megállapodás a kisebbségi önkormányzatokkal - Jogszabály kötelezi Esztergom önkormányzatát, hogy megállapodásban rögzítsék a városban működő kisebbségi önkormányzatokkal történő együttműködés részletes szabályait. A június 30-ai, csütörtöki testületi ülésen elfogadott megállapodás-tervezet kiteljed a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjére, a költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendjére, a beszámoló elkészítésének és jóváhagyásának eljárási rendjére, a vagyontárgyak kezelésének rendjére, a számviteli, pénzügyi és információszolgáltatási tevékenység végzésének rendjére, továbbá a belső ellenőrzés elvégzésének rendjére. A megállapodás - melynek alapvető célja, hogy biztosítsa a hatékony együttműködést, valamennyi tevékenység során a jogszabályi előírások betartását - Esztergom és a négy helyi kisebbségi önkormányzat (cigány, szlovák, lengyel és német) között jön majd létre. A tervezet szerint a város költségvetésének előkészítésében a kisebbségi önkormányzatok elnökei vesznek részt. A város költségvetésében biztosított támogatást Esztergom két egyenlő részletben, március l-jén és július 20-án bocsátja a kisebbségi önkormányzat rendelkezésére, indokolt esetben ettől eltérni külön kérelemre lehet. Esztergom átvenné a Balassa Múzeumot a megyétől - Esztergom a képviselő-testület elvi döntésével 2006-tól át kívánja venni a városban működő Balassa Bálint Múzeumot a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattól. A múzeum és intézményei, a Babits Mihály Emlékház, a dömösi prépostság altemploma, a pilisszentléleki szlovák tájház a jelenlegi gyűjtőkör és gyűjtőterület változtatása nélkül kerülnek Szent István városa fenntartásába. Ezen intézmények közül Esztergom a pilisszentléleki szlovák tájház tulajdonjogának átruházásáról már 2004. július 31-én megkötötte a szerződést a megyei önkormányzattal. A jelentős beruházás előtt álló Balassa Múzeum mindig is a városban működött, így az intézmény helyi önkormányzat általi fenntartása, irányítása, fejlesztése hatékonyabban, ésszerűbben valósítható meg. Emellett a döntéssel Esztergom felkészül a már régen beharangozott közigazgatási reformra, amelynek következtében a megyék szerepét fokozatosan átveszik a kistérségek és a régiók. Előbbiek közül a múzeum gyűjtőterülete jelenleg is kettőre terjed ki, az esztergom-nyergesújfaluira és a dorogira. A múzeumot Esztergom Város Önkormányzata területi múzeumként kívánja működtetni. 2003-ban száz magyarországi és szlovákiai település részvételével, Esztergom központtal létrejött az Ister-Granum Eurorégió, melynek közép- és hosszútávon egy önálló eurorégiós intézményrendszer kialakítását tűzte ki célul. Az eurorégió magyarországi területe megegyezik a Balassa Múzeum jelenlegi gyűjtőterületével, emellett egyik pillére lehet az eurorégió közművelődési intézmény-rendszerének. A város önkormányzata által elfogadott önkormányzati program, a „Gyarapodás Programja" szerint a múzeumi kínálat új rendszerét teremtik meg, melynek eredményeként egy városi múzeumi séta keretében, mint egy időutazáson, a látogató megismerkedhet Esztergom ezeréves múltjával, és betekintést nyerhet jelenébe is. A városi múzeumi séta egyben történelmi sétává alakul, melynek teljességéhez új kiállítóhelyek létesítése is hozzájárulhat. E koncepció megvalósításának elengedhetetlen feltétele a koordináló szerepű múzeum kialakítása, amit csak tulajdonosként, fenntartóként tud elvégezni a város. A megyei vezetés kedvezően fogadta az esztergomi szándékot. Komárom-Esztergom megye továbbra is biztosítja az intézmények után kapott állami normatív támogatás Balassa Múzeumra eső részét, és 2006-ban folyósítja még a korábban megyei forrásból biztosított támogatás felét is. A megyének tenni szándékozott javaslattal szeptemberben újabb testületi ülésen kívánnak foglalkozni. Esztergom forrást biztosít az Interreg-pályázathoz - Az intézmények közötti együttműködés"prioritás az Ister-Granum Eurorégió által támogatott pályázatok egyike. A pályázat, melyen Esztergom Város Önkormányzata a szlovákiai Jövő 2000Alapítvánnyal együtt indult, célja a magyar-szlovák határ környéke urbanizációs eltéréseinek kiegyenlítése. A program keretében olyan együttműködési hálózatot építenek ki, amely alkalmas a magyar-szlovák határ két oldalán hasonló fejlettségi szinten álló különböző gazdasági, önkormányzati, társadalmi szereplők fejlesztési igényeinek összegyűjtésére, feldolgozására, megjelenítésére, érdekeik képviseletére, és e fejlesztési igények alapján fejlesztési projektek elindítására. A projektet mindkét oldalon azonos módon kell megvalósítani, ám a Jövő 2000 Alapítvány ehhez nem rendelkezik megfelelő anyagi háttérrel. Az alapítvány anyagi helyzetére való tekintettel Esztergom Város Önkormányzata nyertes pályázat esetén a szlovák oldalon történő megvalósításhoz szükséges önrészt, négy és háromnegyed millió forintot biztosít. Bővülhet a Sportcsarnok, bővülhet a kínálat - A Nemzeti Sporthivatal idén meghirdette a „Sport XXI" létesítményfejlesztési programját, melynek keretén belül lehetőség nyílik az esztergomi Sportcsarnok újjáépítésére. A „Sporttal a közösségekért program" keretében 2006-ig minden megyében legalább egy többcélú sportcsarnok vagy fedett uszoda felépítése, illetve felújítása valósul meg 20 milliárd forint értékben, amivel a települések közösségei bekapcsolódhatnak a hazai és nemzetközi sport vérkeringésébe. A program egyik legfontosabb célja, hogy a felújított létesítmények a piaci igényeknek is megfeleljenek, így bevételt biztosítsanak a tulajdonos és fenntartó önkormányzatoknak, amelyek jelenleg komoly problémákkal néznek szembe a sportlétesítmények fenntartásának terén. A tornaterem-, tanuszoda- és sportcsarnok-építési program úgynevezett PPP (Public Priváté Partnership) rendszerben, a magánszféra bevonásával valósul meg. Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete korábban jóváhagyta azt a fejlesztési tervet, mely a jövő igényeit is kielégítő és kiszolgáló, korszerű, a versenysportra, tömegsportra és közösségi rendezvények megtartására alkalmas sport-szabadidő és közösségi centrum létrehozását tűzte ki célul. Az erre vonatkozó tervek el is készültek, azokat a képviselők is a jóváhagyták. A pályázaton Esztergom már regisztráltatta magát. A megyéből egyetlen város sem indul a jelenlegi kiíráson, így nagy eséllyel pályázhat Esztergom, amelynek jelentkezését örömmel vette a Nemzeti Sporthivatal. A pályázaton való indulás feltétele egy megállapodás a megyei önkormányzattal arról, hogy Esztergom városában megvalósulhasson és működhessen egy megyei szintű sportcsarnok. Közbeszerzési eljárással az élményfürdő befejezéséért - Esztergom önkormányzata közbeszerzési pályázatot írt ki a Prímás-szigeti élményfürdő befejezésére, mivel a város nem fogadta el a korábbi kivitelező ajánlatát, és elállt a vele megkötött szerződéstől. Esztergom ragaszkodik a létesítmény minél korábbi megnyitásához, ezért a csütörtöki testületi ülésen Meggyes Tamás polgármester javaslatot terjesztett a képviselők elé a közbeszerzési kiírásról. Az ülésen elfogadott javaslat szerint a beruházás befejezésére közbeszerzési eljárást indít Esztergom. Az ajánlattételi felhívást már e héten eljuttatják az eljárásba bevonni kívánt cégekhez, és tervek szerint július végén a kihirdetett nyertes hozzákezdhet a befejező munkákhoz. 0Sajtótájékoztató) Saj tóközlemény Június 16-án döntöttek arról Esztergom képviselői, hogy a késedelmesen érkező pályázati támogatás és a kormányzat által visszatartott, a városnak járó áfa későbbi megérkezése miatt a korábban már eltervezett és a jövő évre már keretszerződésbe foglalt hitelének egy részét előre hozza Esztergom. Ennek egyik oka az, hogy a kormányzat jogtalanul nem fizetett ki négyszázharmincmillió forintos beruházási támogatást a szerződésben kikötött határidőben Esztergomnak. A másik ok a Gyurcsány-kormány vállalkozásokat is sújtó áfa-visszatartásához hasonló magatartása. Mivel a sikerpropaganda ellenére az ország költségvetése tarthatatlan, az államkassza kiürült, az állami kifizetéseket visszatartják, úgy mint a tavaly elmaradt tizenharmadik havi béreket, Esztergom is sokkal később jut a várost megillető 260.000.000, azaz kettőszázhatvanmillió (!!!) forintnyi áfához. Esztergom nem kíván lemondani beruházásairól, a tervezett felújításokról, nem kívánja visszatartani számláinak kifizetését vagy a közszférában dolgozók bérét. Nem lesz sem megbízhatatlan, sem jogsértő, nem akarja továbbhárítani az államkasszát kiürítő, az önkormányzatokat csődbe sodró, a polgárokat kisemmiző felelőtlen gazdaságpolitika következményeit. Annak érdekében, hogy a város feladatainak és vállalt kötelezettségeinek időben eleget tudjon tenni, előre hozták a hitelt, amit az állami összegek késedelmes megérkezése után a város visszapótol „hitelkeretébe". Három év - hatszázötven elültetett fa Nemsokára megkezdődik a Kis-Duna sétány Bottyán hídtól délre húzódó szakaszának átalakítása. A sétány mentén a gyönyörű platánok mellett rossz állapotban lévő, néhol korhadásnak indult, alakjukat vesztett ostorfák nőnek, amelyeket újakkal kíván pótolni az önkormányzat. A pótlást nemcsak az ostorfak állapota indokolja: az utcán rendezett gépjármű-parkolókat alakít ki Esztergom. A jelenlegi építési előírások is kötelezik arra a várost, hogy négy parkolóhelyenként legalább egy fat ültessen. Mindezen munkák a platánokat egyáltalán nem érintik. Azok megmaradása, megtartása szerepel a tervekben, éppen ezért ápolja őket rendszeresen a polgármesteri hivatal. A parkolók mellé ültetendő fák fajtájának kiválasztásánál is fontos szempont, hogy az új fák elviseljék nagyobb társaik árnyékát. 2001 óta hatszázötven erős, előnevelt fát ültetett városunk önkormányzata. A hársakat, juharfákat, szomorúfűzeket, platánokat, vadgesztenyéket, gömbszivarfákat és -kőriseket az Arok utca, a Bánomi áttörés, a Kossuth Lajos, a Petőfi Sándor utca, a Sugár, a Táti, a Szent Tamás, a Terézia út mentén, a Mária Valéria és a Tabán hidak környezetében, az Aradi vértanúk terén, a Móricz Zsigmond úti lakótelepen, a Kucklánder- és a Szent Tamás-hegyen telepítették a polgármesteri hivatal szakemberei. Tavaly elkészült több városrész fásításának koncepciója is, köztük például az Ipari Parké. Itt - a területen működő cégekkel egyeztetve, azok támogatásával - többszáz fát kíván ültetni az önkormányzat, így növelve a terület zöldfelületét. Az esztergomi vállalkozásokkal ezen a területen eddig is sikeres volt az együttműködés. 2002 őszén az akkor nyitott esztergomi TESCO végzett faültetést az áruházat övező közterületeken. A tavaly elfogadott településszerkezeti terv is nagy hangsúlyt helyez Esztergom kül- és belterületeinek fásításával, erdősítésével. A terv megvalósulását követően például a lakóterületen kívül az Esztergomot övező hegyeket „zöldfolyosók" kötik majd össze a Duna-part környékével. Kirchhoff Hungária gyáravató az Ipari Parkban (Pálos) Lapunkban alig több mint egy évvel ezelőtt adtunk tudósítást a városházán zajlott eseményről, Meggyes Tamás polgármester és a német Kirchhoff család cége aláírta az esztergomi gyáralapítás szándékát. Az akkori sajtóbeszélgetésen ígéretet kaptunk arra, hogy a gyáravatón is számítanak ránk. Nos, mindez 2005. június 23-án megtörtént (fotónkon). Arndt G. Kirchhoff a. tulajdonosok nevében, Sólyom Szabolcs cégvezető pedig a dolgozók nevében szólt a gyáravatón. Megtudtuk, hogy a beruházás első ütemével végeztek, melyre 750 millió forintot fordítottak. Ma már 30 fő dolgozik. Folytatódik a második ütem, mely további egymilliárdos befektetést jelent, és így száz munkást foglalkoztatnak majd. A családi vállalkozás elsősorban Németországban működik, de Magyarországgal együtt most már hat európai nemzetre kiterjedt. Termékeiket az autógyárak szerelik be gépkocsijaikba, így a Suzukiba is. Ipartestületi vezetőségválasztás (El.) Az Esztergomi Ipartestület a városunkban ma is működő civil szervezetek között egyike a legnagyobb múlttal rendelkezőknek. Tagjai és vezetősége az elmúlt évtizedekben köztiszteletben álló polgárok voltak. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság hozzánk eljuttatott 17.P20.100/2005/14. számú ítéletében az utóbbi évben működésükben számos törvénytelenséget fogalmazott meg. Ennek lényege, hogy a szervezet 2004. május 17-ei, valamint december 21-ei taggyűléseinek és az év során megtartott számos elnökségi üléseiknek minden határozata érvénytelen. Az említett bírósági ítélet a szervezetet tisztújító taggyűlés megtartására kötelezte. Ezen előzmények után a törvényes ipartestületi elnök, Juhász József a tagokhoz fordult, melyről lapunkat is tájékoztatta. Terjedelme miatt a teljes közlésére nem vállalkozhatunk, ezért az általunk leglényegesebbnek tartott részleteket közreadjuk. „... 1969-ben lettem önálló iparos, szinte első naptól kezdve bekapcsolódtam a szervezeti életbe, mint tizesbizalmi. 1970ben vezetőségi tagnak választottak, akkor nagyon sok tagja volt a szervezetnek, több mint 600 fő. 1975. június 10-én, 31 évesen választottak meg elnöknek 30 évvel ezelőtt. Ezt a tisztséget előttem Spisák László nagy tiszteletben álló kádármester végezte. Jó szívvel gondolok az elmúlt évtizedekre, melyben a tagságot szolgáltam. Rendszeresen folytak TIT előadások, szakmai előadások, színházlátogatások, bálok, minden korosztálynak rendezvények. Ezekben az években a vezetőséggel együtt különböző hatóságok ellen, a tagság érdekében sokszor közelharcot vívtunk. Emberileg, szakmailag mindig igyekeztem hatékonyan, őszintén, mindenkinek az érdekében szót emelni, és teszem ezt ma is, egész életemben. Az elmúlt évtizedekben megyei és országos tisztségviselőként sok szakmai tapasztalatot, és kapcsolatot szereztem, nemzetközi szinten is. Ezeknek köszönhetően a hetvenes évek vége felé az országos központ támogatásával tudtuk megvásárolni és újítottuk fel a mai székházunkat. Akkoriban a tagság nagyon aktív volt, rengeteg társadalmi munkát végeztünk a szervezetben és más közintézményben is. Sajnos a kötelező tagság megszűnésével a létszám 80 főre apadt... Többen kértek fel, hogy újra jelöltessem magam, de nem vállalom sokirányú elfoglaltságom miatt, egyúttal megköszönöm minden vállalkozótársamnak azt a segítséget, melyet közvetlenül vagy közvetve nyújtott az elmúlt évtizedek alatt ipartestületi munkám során. Remélem, az esztergomi és térségi vállalkozókat még sok éven át tudom segíteni tanácsaimmal, tapasztalataimmal és közéleti szervezeti tevékenységemmel. " *** A szerkesztő megjegyzése: Lapzártánk után most már a bírósági ítélet nyomán szabályosan sor került az ipartestületi taggyűlésre. Értesülésünk szerint megválasztották a vezetőséget, a Felügyelő Bizottságot, a megyei és az országos küldötteket.