Esztergom és Vidéke, 2004

2004-10-07 / 40. szám

4 eszreRiSQfl) vip^fre 2004. október 7. Somogyi Győző festőművész kiállítása Keresztény Múzeum Esztergom, Prímási palota, Mindszenty tér 4 Tel./, fax: 33/413-880 www.keresztenymuzcum.hu I. Ister-Granum Liturgukisbor-Szimpózium és Konferencia Hidak lélekben és térben Közép-Európa nemzetei között Párkány - Esztergom 2004. október 8-9. A tervezett program: Október 8. (péntek), Párkány Helyszín: Párkány, Thermal Szálló 16.00-17.00: Megérkezés, szállás elfoglalása 19.00: Templomi koncert 20.00: Fogadás, közvetlen eszmecsere (Párkány, Thermal Szálló) Október 9. (szombat), Esztergom Szlovákok, magyarok és az európai szellemiség Nemzetközi konferencia az esztergomi Vár márványtermében 9.00: Meggyes Tamás polgármester, régióelnök: Köszöntő 9.10: dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek: Kereszténység és Európa 9.30: Mons. Stanislav Zvolensky nagyszombati segédpüspök: Magyar és szlovák kereszténység az új európai térben 9.50: Ján Fígel, Szlovákia EU-biztosa: Közép-Európa - Európai Unió: lehetőségek, perspektívák 10.30: dr. Surján László, EP Régiófejlesztési Bizottságának tagja: Az európai regionális politikájának perspektívái 10.50: Pomothy László államtitkár, Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium, Pozsony: A magyar-szlovák határon átnyúló együttműködés lehetőségei 11.10: Ocskay Gyula, fejlesztési tanácsadó, Ister-Granum Eurorégió: Az együttműködés új modellje: az Ister-Granum Eurorégió 11.30: Szemkeő Judit elnök, Magyarországi Kolping Szövetség: A magyar és a szlovák Kolping-családok együttműködési lehetőségei 11.50: Ján Oravec polgármester, Párkány: Zárszó I. Közép-európai liturgikusbor-szimpózium az esztergomi Királyi Várban 14.00: dr. Ladocsi Gáspár segédpüspök: A bor és a katolikus liturgia Köszöntőt mond: dr. Deutsch Tamás a Magyar Országgyűlés alelnöke, Michal Kovác, Szlovákia előző köztársasági elnöke. Öltözék-kiállítás nyílt: ,Hagyományaink a mában" (Pi.) „Hagyományaink a mában" címmel országos öltözék-kiállítás nyílt szeptember 28-án a fővárosi Textil és Textilruházati Ipartörténeti Múzeumban, melynek esztergomi alkotója is van. Az érkezőket egy hatalmas transzparensen két idézet fogadta, melyek befolyásolják a szemlélődő figyelmét, érdeklődését. Érdemes ezeket felidézni. „Elérkezett az idő, hogy a nemzet önmagát megénekelje." (Szokolai Sándor zeneszerző). „Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti, és vesztesége az egész emberiségnek. " (Ipolyi Arnold). A kiállítók valamennyien a nemzetközi hírű Rosemari Divatiskola budapesti, győri, debreceni és szegedi tagozatának végzett hallgatói, valamint a Budapesti Divatiskola növendékei. A szebbnél szebb hagyományőrző ruhákra az alkotóik az ötleteket a magyar népművészetből merítették. Szoknyák, kosztümök gyönyörű hímzésekkel, díszítésekkel, subaviselettel ragadják meg az érdeklődők tekintetét. A kiállítás jelentőségét tanúsította, hogy azon a szakma élenjárói mind jelen voltak. Köszöntőt mondott Fekete Károlyné, a Textilmúzeum Alapítvány elnöke, a megnyitót F. dr. Dózsa Katalin művészettörténész vezette. A szakmai ismertetőt Mészáros Éva tervező, iparművész, a kiállítás szervezője és rendezője tartotta (fotónkon a kiállításon két ruhatervével is szereplő esztergomi Fonyódi Györgyivel, az Iparművészeti Egyetem elsőéves hallgatójával). Magyar szemmel Marokkóban (sms) Németh Kálmán esztergomi néptáncos nevét sokan ismerik városunkban, és a színpadon táncolva vagy táncházat vezetve évtizedek óta (évtizedekig) találkozhattak vele a népi hagyományokat kedvelők. A budapesti Szárnyak Színház produkcióiban azonban csak az utóbbi időben tűnt fel, s itt találta meg azt, amire régóta vágyott: a mozgásszínház eszközeivel (a tánccal, a gesztusnyelvvel, a pantomimmel) kifejezni egy történetet, egy érzésvilágot. A társulat legutóbb Casablancában aratott osztatlan sikert Verkli című darabjával - amint erről lapunkban is beszámoltunk -, s Kálmánnal az észak-afrikai út élményeiről e népszerű, több éve műsoron tartott mű utolsó hazai előadása után beszélgettünk. K3 t ' • ' V f?fl j, í •«>>£ ÍM Ül Wír"' í A kiállítás megtekinthető 2005. január 2-ig, héifö kivételével, naponta 10-17 óláig Október 10-én 16 órakor a Keresztény Múzeum földszinti termeiben nyílik meg Somogyi Győző festőművész kiállítása, amelyet a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet munkatársa, Káposztássy Béla ajánl a jelenlevők figyelmébe. Közreműködik: Sík Dóra csellóművész. Röviden Október 8-án 17 órakor a József Attila Altalános Iskola új épületének 20 évvel ezelőtti megnyitása alkalmából Berkes Igor, a 13 éves Piktor tábor egyik zentai résztvevőjének kiállítása nyílik Kaposi Endre festőművész méltatásával. * Október 7-én 17 órakor a Szentgyörgymezői Olvasókörben Vincze László festőművész tárlatát Kovács Ildikó nyitja meg. A Babits Mihály Városi Könyvtár hírei Október 13-án délután 17 órakor ismét író-olvasó találkozót szervezünk a könyvtárban, melynek ezúttal Jókai Anna Kossuth-díjas írónő lesz a vendége. A beszélgetést Rafael Balázs újságíró vezeti. * Október 12-16-áig újra a „Megbocsátás hete"\ Ez idő alatt bárki, bármilyen régi (akár több éves) tartozását rendezheti a könyvtárban - késedelmi díj fizetése nélkül! * Csaknem 50 fő befogadására alkalmas olvasótermünket bérbe adjuk rendezvényekre, árubemutatókra, klubestekre stb. Érdeklődni a 33/523- 170-es telefonon lehet! * Figyelem! Rendezvényeink mindenkor ingyenesek, de ún. „pártolói tagságot" a könyvtár fenntartásához bármikor szívesen és köszönettel fogadunk! Ügyes kezek Az ENÉKE ez évben is - október 15-17. között, a Városi Nyugdíjas-nap keretében a Megyeházán - megrendezi az „Ügyes kezek" kézműves kiállítását, nyugdíjasok részére. A bemutatásra szánt anyagot október 11-én 9-16^ óra között lehet leadni az ENEKE irodájában (Zöldház, I. em. 109.). Minden kiállító öt munkával vehet részt (garnitúra egy darabnak számít). Részvételi szándékát kérjük október 9-éig a 313-343-as telefonszámon jelezze! 14.30: Degusztáció, kiértékelés 18.00: Eredményhirdetés - Kikkel tudtatok találkozni a vendéglátó országban az ott töltött napok alatt'? - Főleg ottani fiatal egyetemistákkal beszélgettem, akikkel könnyen szót tudtunk érteni, mivel Marokkóban az arab mellett a francia is hivatalos nyelv. Ezek a fiatalok berberek voltak (magukat egyébként amazigh-nak, vagyis szabad embernek nevezik), akiktől még egy berber ábécét is kaptam ajándékba. Ez a nép, amely a szomszédos országokban is megtalálható, ugyanúgy a gyökereit keresi, mint ahogy mi tettük ezt Magyarországon a 70-es években a táncházmozgalomban. Minden berber vonatkozású eseményt figyelemmel kísérnek, és például az ugyancsak berber származású Szent Ágoston írásait is le szeretnék fordítani. Nagyon nyitottak voltak, kölcsönösen érdeklődtünk egymás kultúrája iránt. Marokkónak most egy fiatal uralkodója van, aki az arab hagyományok újjáélesztésével akarja országát felvirágoztatni, de az európai kultúra erényeinek felhasználásával. Nagy jövő előtt áll az ország, és kicsi az elvándorlási kedv is: az Európában tanuló vagy ott dolgozó fiatalok például vissza akarnak térni Marokkóba. - Nem okozott-e nehézséget az arab világban keresztény emberként viselkedni, gondolkodni ? - Nem, mert nagyon tisztelik a Bibliát és testvérüknek tekintik a keresztényeket (mint ahogyan a másik „könyves vallás" követőit, a zsidó vallású embertársaikat is). Sokat olvastunk együtt a Koránból, főleg a keresztényekre vonatkozó részeket, és egy alkalommal én is részt vettem az imájukban: mindenki a maga módján imádkozott, együtt, egymás mellett. A gyakorló muzulmánok naponta ötször imádkoznak, akár a mezőn a nyáj mellett, akár a tetőn dolgozva, egymást felváltva a munkában vagy a komphajón, utazás közben. Nagyon fontos számunkra az ima, mert utána jobban megy a munka. Mély hitük rendszeres gyakorlása jellemzi őket, ezért nem az a kérdés számukra, hogy van-e Isten, hanem hogy milyen. - Milyennek találtad az ottani embereket? - Vendégszeretők, nyitottak voltak. Állandó érdeklődéssel fordultak mindenki felé, együtt jártunk a színházi fesztivál előadásaira is. A mi darabunk, a Verkli óriási hatást gyakorolt az ottani zsűrire és közönségre egyaránt, mert náluk még ismeretlen ez a fajta színház. Áz ő színházi törekvéseik a gyakran vallási vagy politikai célzatú, az európait utánzó, nem eredeti szinten rekedtek meg - de valójában aktív életet élnek, éjszakába nyúlóan tudnak mulatni. A Verkli tehát felnyitotta a szemüket, hogy a bennük lévő mozgás is lehet színház. Mert állandó ritmusban, zenei eufóriában vannak: ha valaki elkezdett a buszon egy egyszerű témát, akkor mások improvizálni kezdtek rá, és folytatták az éneklést. így tehát nekünk „könnyű volt Katót táncba vinni". Á fesztivál záróestjén tartott hagyományos táncházunk ezért óriási tetszést aratott. Az estet az egyszerűbb moldvai táncokkal kezdtem, de a még a nehéz lépésekből álló galgamentit is tíz perc alatt megtanulták - sőt, a saját népi elemeikkel egészítették ki! Viszonzásul ők egy amazigh lakodalmat adtak elő, amelybe engem is bevontak, Kevesen tudják, de Bartók Béla Észak-Afrikában is járt népzenei gyűjtőúton. A közös alapelemek, a magyar népzenében is meghatározó délies szilajság, a pentatónia most is könnyen hidat vert egymás felé. Sokat táncoltunk, énekeltünk, beszélgettünk együtt. Szeretnénk fenntartani a kialakult jó kapcsolatot, akár egy visszahívással viszonozva a rokonszenves arab vendégszeretetet. - Köszönöm a beszélgetést, és további sikereket kívánok a színtársulattal!