Esztergom és Vidéke, 2004
2004-10-07 / 40. szám
2004. október 7. eszterasQfl) vip^fre 5 Kétszáz éve született a reformkor és a dualizmus kiemelkedő pedagógusa, Petőfi egykori tanára N agy Márton-emlékna p Muzslán Nagy Márton kegyesrendi szerzetes 1804. október 6-án született Muzslán. Első ismereteit a muzslai köziskolában Endrődy János kántortanítótól szerezte, aki egyben a muzslai alapiskola névadója. A gimnáziumi tanulmányait Esztergomban kezdte, majd Egerbe került. Az egri érseki líceum elvégzése után a noviciátus éveit Kecskeméten tölti. A nyitrai és szentgyörgyi teológiai tanulmányait követően 1829. szeptember 21-én pappá szentelik. A tanítást Kalocsán, Szegeden és Pesten a piarista gimnáziumban kezdi meg, ahol az 1834-35-ös tanévben Petőfi Sándor tanára. 1836-1840 között a bécsi Academia Theresiane prefektusa. Bécsben, bölcsészdoktorátust szerez. Az 1840/4l-es iskolaévben, szülőfalujában a muzslai köziskolában tanítja az ifjúságot. 1845-ben a tatai piarista gimnázium igazgató-házfőnökeként felismerve a testi képzés szükségességét vidéken elsőként épített diákjainak testgyakordát és uszodát. 1848-56-ig a szegedi líceum, majd főgimnázium igazgatója és házfőnöke. 1858-1870 között házfőnöki teendőket lát el a pesti rendházban. Feladata a pesti konviktus létrehozása. Az abszolutizmust követően mint a gimnázium helyettes igazgatója - bátor szorgalmazója lett a magyar nyelven folyó tanításnak. Nagy Márton kora a neveléstudomány szárnybontakozásának az ideje volt. O maga egész életművével, - gyakorlati és elméleti munkásságával - azon fáradozott, hogy a pedagógia elnyerje megillető helyét a tudományok sorában. Munkásságával hozzájárult a magyar pedagógiai szaknyelv kialakításához. Mérei Ferenc neves pszichológus Nagy Mártont „az első magyar gyermektanulmányozónak" nevezte, mert hazánkban elsőként vázolta fel a gyermek testi és értelmi fejlődésének a menetét; a „Gyermek fokozatos fejlődése" című munkájában részletesen, és nagy szakértelemmel dolgozta fel a csecsemő mimikai és hangképzési fejlődését. Oktatóként felismerte, hogy hiányoznak az útmutató pedagógiai segédkönyvek, mind a tanárok, mind a diákok számára. Ezt igyekezett pótolni, amikor elkészítette a „Szavaló tanítók és tanulók használatára" és a „Második nyelv gyakorló és olvasókönyv" című műveit. Számos tankönyv és ismeretterjesztő szakirodalom szerzője. Zimmermann Jakab rendtársa segítségével elkészítette az „Ifjúságot képző ismeretek tára" négykötetes művét, mely Magyarországon az első ifjúság számára készült népszerűsítő és ismeretterjesztő munka. Ennek elismeréseként 1844-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választja. Nevelőként az egész embert igyekezet formálni. Több erkölcsi, lelki morális tárgyú írást jelentetett meg a gyermekek és a szülők számára, mint az „Erény ösvénye", „Erény jutalma", „Őszinteség", „Az ifjúság legjelesebb kötelességeiről szóló tanítások ". 1860-ban elkészítette az első magyar neveléstörténeti hosszmetszetet. A Magyar Tudományos Akadémián ismertetett, és az Akadémiai Értesítőben publikált „A gyakorlati neveléstan története" című munkája a hazai nevelés történetét vázolta fel egészen az 1860-as évekig. Hazánkban elsőként dolgozta fel az egyetemes neveléstörténetet a „Nevelés története" munkájában. Bevezetőjében a következőket írja: „Magyar nemzeti irodalmunk e téren még egészen parlag. Legalább is tudtunkkal nevelészettörténeti munka, mely tanáraink szükségét csak némileg is pótolná, nem létezik. Fentebb pedig említettük, hogy minden tudomány igényli saját történetét, s ez a célja a jelen munkának. Megkíséreljük a nevelés és az oktatás történetét, a nevelészet eszméjét folyvást figyelemmel kiállítani - a nevelők, tanárok, iskolai előjárók, valamint minden műveltek számára, kiket a nevelés és az oktatás érdekel". Művét a következő gondolattal zárja: „A történelem nagy tanítványaival a nevelészet és oktatás - az ide-oda tévelygő jelen nemzedéknek - fáklya gyanánt szolgáljon, mellyel az a jövőnek nagy napjaiba vezettessék át. A nevelészet történetének tanításai mélyen behatók a család, valamint az államéletbe, a jelenbe és ezzel a jövőbe". Elméleti munkásságának a zöme a neveléstörténet tárgykörébe tartozik. Megírta a „Bölcsészeti neveléstan"-t, a „Szegedi nagygimnázium történeti vázlatá"-1, a „Platón, mint bölcsész és nevelő" című munkájában a nagy filozófus pedagógiai elveit mutatja be. Nagy Márton - aki a Kegyes Rend tagjaként fogadalmat tett, hogy egész életében az ifjúság oktatója és nevelője lesz - a reformkor és a dualizmus korának kiemelkedő pedagógusa lett. Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, a Földtani Társaságnak és a Tantervbizottságnak. Alakja a magyar pedagógia és a neveléstörténet úttörő személyiségei közé sorolandó. Az emléknap programja - 2004. október 9. 9.30: Ünnepi szentmise Nagy Márton emlékére. A misét dr. Paskai László bíboros celebrálja. 10.30: Nagy Márton emléktáblájának leleplezése és megáldása. 11.00: Ünnepi konferencia. Nagy Márton életét, munkásságát bemutatja a konferencia főelőadója, dr. Bognár László neveléstörténész, egyetemi tanár. Délután a hagyományos szüreti felvonulás megtekintése. Ennek keretében 14 órakor fellép a mogyorósbányai fúvószenekar, majd 14.30-kor kezdődik a hagyományos felvonulás, 16.30-tól pedig a hagyományőrző csoportok lépnek fel. Ezek között a kéméndi vasvirág, a kéméndi gyöngyösbokréta, a mogyorósbányai éneklő csoport, az ebedi citerazenekar és a muzslai vegyeskórus. Legyünk ott minél többen, a muzslaiak szeretettel várják az esztergomi polgárokat is! Knapp János Pál alpolgármester, Ruppert Godehard rektor, dr. Manfréd Haidl ny. tanszékvezető, Dieter Brosch tanszékvezető A Boldog Gizella-díj átadása a Megyeházán . (Imre) Bensőséges ünnepséget rendezett a polgármesteri hivatal szeptember 29-én a megyeháza dísztermében. A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola vendégét, a bambergi egyetem professzorát, dr. Manfréd Haidl urat a képviselő-testület Boldog Gizella-díjban részesítette. A bambergi szociálpedagógus-képzés volt vezetőjét több mint egy évtizedes kapcsolat fűzi főiskolánkon keresztül városunkhoz is. Ennek elismeréseként részesült a díjban. Az ünnepséget a zeneiskola növendékeinek műsora vezette be: Erdős Péter énekelt, melyet Reményi Károly karnagy kísért zongorán. Ezt követően Konyicska Renáta két német eredetű zongoradarabbal kedveskedett a hallgatóságnak. Knapp János Pál alpolgármester köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Magyar György főiskolai főigazgató-helyettes olvasta fel Meggyes Tamás polgármester laudációját.A bensőséges eseményt Nagy Bernadett testvérvárosi referens vezette. Laudáció Két ország, két város történelmi múltú felsőoktatási intézmény, amelyeket egy nagyszerű személy, dr. Manfréd Haidl professzor neve is összekapcsol. Bamberg és Esztergom egyaránt királyi székhelyek, tele a német-magyar történelmi érintkezés emlékeivel. Mindkét város püspöki, érseki székhely is. Mindkét város egyetemének, illetve főiskolájának nevet adó nagyságai voltak ezen személyiségek. Nem véletlen tehát, hogy a testvérvárosi kapcsolatok, az erősödő barátság, a mélyülő szakmai együttműködés magán viseli a szent elődök áldását. Mint ahogy az sem véletlen, hogy a testvérvárosi kapcsolatoknak egy olyan területe is megerősödött, amely lehetőséget ad arra, hogy a hivatalos együttműködési programok kiegészüljenek az iskolavárosi kapcsolatok előnyeivel. Ez az a terület, ahol a kapcsolatok eredményeit döntően Haidl professzor úrnak köszönhetjük. O volt, aki - magyar kifejezéssel élve - a hátán cipelte ennek a munkának minden terhét. A testvérvárosi kapcsolatokban kiemelt jelentőségű, hogy valaki személyes indíttatásból, rokonszenvből és igazi tanári elhivatottságból dolgozzon azon, hogy németek és magyarok, bambergiek és esztergomiak, oktatók és diákok összetalálkozzanak, bátorítsák és becsüljék egymást. Esztergom város képviselő-testülete a fentiek miatt ezúttal dr. Manfréd Haidl professzornak, a bambergi Ottó Friedrich Universitát tanárának adományozza 12 éves kapcsolatépítő munkája elismeréséül a Boldog Gizella-díjat. Reméljük, hogy Haidl professzor ugyanúgy szívébe zárja sokat hányatott városunkat, mint ahogy mi is értékeljük az ő önzetlen tevékenységét. Esztergom, 2004. 09. 29. Meggyes Tamás polgármester Simonyi Zita emlékkiállítása (I. M.) Ritkán tapasztalt nagy érdeklődés övezte október l-jén Simonyi Zita kiállításának megnyitóját: a sok ismerős, barát, rokon és tisztelő megtöltötte a Művelődési Ház auláját. A nemrég elhunyt művésztehetségnek szentelt tárlat azért is rendhagyó, mert életében a művésznő nem mutatkozhatott be önálló kiállítással. Simonyi Zita a budapesti kirakatrendezői iskola elvégzése után Drezdában előbb a vendéglátóipari iskola, majd sikeres felvételi vizsgával az ottani képzőművészeti főiskola hallgatója lett. Három évvel később azonban hazaszólította őt betegsége, melynek terhét csak fokozta, hogy a kint elvégzett főiskolai éveit itthon nem ismerték el. Pályája és lendülete ekkor tört meg, s a budapesti képzőművészetire való felvételi, a teljesített szemeszterek újbóli elvégzése és a profi művészi élet helyett ekkor választott más célt. Tehetségét ezután mint amatőr művész és munkahelyén, az ÁFÉSZ dekoratőreként kamatoztatta. Itt ötletgazdagságával, képzettségével tűnt ki, és Dorogról az esztergomi képzőművész körbe járt be, ahol az egyik legtehetségesebb tagnak bizonyult. Szakköri zsűriken általában első helyen szerepeltek művei, és gyakran tették fel vele kapcsolatban a kérdést: miért csak ezen a szinten foglalkozik a művészettel? A mostani Bajor Ágost Körnek erre a fénykorára emlékezett vissza a megnyitó rendezvényen Csernus Ferenc, a Művelődési Ház igazgatója is, aki köszöntő szavaiban nosztalgiával idézte fel a hajdani gazdag klubéletet és a legjelentősebb alkotókat. Ambrus Regina (fotónkon), Simonyi Zita egykori munkatársa és barátnője a képeiről is leolvasható őszinte lelki tisztasággal, jósággal jellemezte őt megnyitójában, majd két, rá jellemző vers - Garai Gábor: Bizalom és Bárányi Ferenc: A látogató - hangzott el Kulcsár Elek Csilla, illetve Bakai Ferenc előadásában. Ezt követően Bakai Márton melankolikus hegedűjátéka szólaltatta meg az emlékezés fájdalmas és a képek általi találkozás örömtelibb hangjait. Simonyi Zita magasszintű technikai tudásról árulkodó, tematikájában is sokoldalú, gazdag színvilágú képeit október 31-éig tekinthetik meg az érdeklődők a Művelődési Ház földszinti galériájában.