Esztergom és Vidéke, 2004

2004-10-28 / 43-44. szám

10 6SZtH33QSD 6S vivéke 2004. december 23. A szentgyörgymezői lakópark Az elmúlt évtizedekben Eszter- csolatos munkákkal. Kiderült gom lakosságának száma szépen azon- ban, hogy a szóban forgó teemelkedett. A városon belül már rület 40%-a magánkézben van, szinte megfizethetetlenek a há- mely művelés alatt álló mezőgazzak, a telkek. A város egyik végén dasági terület. A tulajdonosok réaz Ipari Park tovább bővül, a volt szére szervezett fórumon nem siszovjet laktanya-épületek is egy- került elérni, hogy felajánlják más után népesednek be. A Vaska- ingatlanjaikat a társaságnak. A pu alatti dombokon is szebbnél földtulajdonosok ugyanis az 1200 szebb házak épülnek. Már elkelt Ft/m

2 vételárat alacsonynak, a és beépül a vízlevezető árok és a közművesítési 6000 Ft/m

2-es hozvolt Kettős Pince közötti telkek is, zájárulást pedig magasnak találvalamint a Vadvirág kemping te- ták. Ezek után a kft. úgy nyilatkorületén sincs már eladatlan par- zott, hogy valószínű visszalép az cella. A fentiek miatt nagy gondot ügylettől. jelentett a város vezető testületé- Az Esztergom és Vidéke 2001. nek újabb lakótelkek létesítése, november 29-ei számában azt kérFelmerült a szentgyörgymezői te- dezte: „Mégsem lesz lakópark mető és a vízlevezető árok közötti Szentgyörgymezőn?" A szükség vimezőgaz dasági terület felparcellá- szont nagy úr! A város vezetősége zása. Éppen tíz évvel ezelőtt hatá- mindent elkövetett, hogy feloldja a rozták el az ötlet megvalósítását, s feszültséget és megvalósuljon a lapályázaton kivitelezőt kerestek. kópark. 2002-ben úgy határoztak, A pályázatot nyert AVA Kft.-t hogy a korábbi Részletes Rendezébizták meg az Altalános Rendezési si Terv-et a megváltozott igényekTervben szereplő közművesítés- nek megfelelően átdolgoztatják, sel, valamint a parcellázással kap- hogy megkezdődhessen a terepA széki „lassútól" az eljegyzésig: Táncra, lábam! - Életképek az esztergomi táncházak történetéből (D.L.) A táncház-mozgalom országosan a hetvenes évek elején vette kezdetét erdélyi mintára - Martin György néprajzkutató, Tímár Sándor koreográfus és Sebő Ferenc zenész, valamint Halmos Béla zenekutató útmutatásai alapján Budapesten. Prímás-szigeti sport- és szabadidőközpont tervei Látvány a Helischer József és Gőzhajó utca sarokról (Pálos) A termál-, élmény- és gyógyfürdő komplexuma a sziget északi csúcsán 2 hektáron épül, a tervek szerint tavasszal már fogadhatja is az első fürdőzőket. Városunk önkormányzata előrelátó, és már tervezi a kapcsolódó területek megújítását is. így került megbízás az Építőpáholy Építészeti és Mérnöki Tervező Iroda részére a Nagy-Duna-part, Gőzhajó utca, Helischer utca, Mária Valéria hídfő által határolt háromhektáros területre. Esztergomban ugyan működött akkoriban egy néptánc-csoport, de halvány fogalmuk sem volt a táncházról, a szabad tánc, a közös népdaléneklés, a népi játékok örömeiről. Németh Kálmán tagja volt ennek az együttesnek és ismerte a pesti táncházakat is. Ezért gondolt egyet és p saját esztergomi Katona (volt Óvoda) utcai házában kialakított egy „házi" táncházat. 1986-ot írtunk akkor, még a rendőrség is rendszeresen figyelte az összejöveteleket. Főleg középiskolás lányok, fiúk jártak a tréfásan „Óvoda utcai Meditációs Objektum és Mozgáskultúra Szalonnak" nevezett fehérre meszelt, a Duna-parthoz közeli vályogházba. Időnként Pestről hívtak zenekarokat, de egyébként magnóról ment a táncházas zene, illetve külön énekórákat is tartottak. Egy tréfás házirendet is összeállítottak;, mely így kezdődött: „Belépés lányoknak: pogácsával, csalafintás palacsintával, és más kifejezetten természetes alapanyagból készült, saját kezűleg összeállított ehető aprósüteményekkel. Belépés fiúknak: csak sűrű tempóval (erdélyi tánc), valamint jófajta üdítő italokkal". A tréfás stílusú, de végtelenül komolyan vett házirend még a belépési öltözetet is előírta: „Felfújható gumicsizmában, polisztirol dolliroll trikóban, valamint amerikai stílusú pufidzsekiben belépni tilos! Ajánlott öltözet: népviselet vagy egyszerű, vászonból, posztóból készült ruhadarabok". A legmeghittebb alkalmak az énektanulások voltak. A lányok és a fiúk megfogták egymás kezét és az ügyeletes nótafát követve énekelték: „Édesanyám rózsafája / én voltam a legszebb ága / kihajtottam az utcára / leány s legény bosszújára...". A táncok közül főleg az erdélyi, széki, mezőségi, gyimesi, illetve dunántúli dialektusok tanítása folyt. 1987 volt £ csúcsév. Akkor ellátogatott az Óvoda utcába a csíkszeredai Barozda zenekar, mely akkor Erdély legjobb táncházas zenekara volt, később kivándorolt Svédországba, de onnan is voltak kétszer Esztergomban, és felléptek a Szent István Napok keretében. A házi táncház országos hírűvé vált. Betévedtek egy-egy estére nyitrai főiskolások, révkomáromi táncosok, kolozsvári diákok és a táncházas legények nem kis örömére végre megjelentek az eszterrendezés, a Városháza építéshatósági irodavezetőjétől, Vadász Lajosnétól pedig megkaptam a lakópark parcellázási térképét (ábránkon). Tizenhárom szakhatóságot kértek fel szakmai vélemény-nyilvánításra. Ezek beérkezése után már nem volt akadálya a munkák elkezdésének! Lapunk 2003. szeptember 25-ei számában már ez olvasható: „Mégis lesz lakópark Szentgyörgymezőn!" A területen megjelentek a munkagépek, s elkezdődött a tereprendezés. Időnként jómagam is elmentem, fotóztam, figyelemmel kísértem a munkálatokat. Egyik vasárnapi sétám során egy kerítés tövében - szétszedett állapotban és fóliával letakarva - megpillantottam a Bandor-keresztet. A kivitelező vállalatnál közölték, hogy mivel a közművesítés során útban volt a kereszt - Varga Lajos plébános hozzájárulásával elbontották azt, viszont ígéretet tettek, hogy az eredeti, illetve más megfelelő helyre vissza fogják azt állítani. Ezt a szándékukat Varga Lajos plébános is megerősítette. Következő látogatásom alkalmával a területen már látható volt az utak nyomvonala, legközelebb pedig már aszfaltos úton mehettem a legszélső ház alapozásának a fotózásához. A közel 500 házhely közül már haton építkeznek, de van olyan telek is, melyet tulajdonosa tuja-csemetével ültetett körül. Ugyancsak tujacsemete szegélyezi a legalsó utat is. Legutóbb pedig már azt láttam, hogy az utak mellé lombos facsemetéket ültetnek. A területet majdnem simára egyengették a földgyaluk. Eltűnt a bozót, a sok törmelék, a terület várja az új otthont építőket, a fiatalokat. Tíz évvel ezelőtt még csak elképzelték, ma már épülnek az új lakások a lakóparkban, tíz év múlva pedig már lombos fák szegélyezik az utcákat, a kertekben sok virág fog illatozni. De szép is lesz mikor már itt zajlani fog az élet, amikor az utcák, a házak, a parkok gyerekek zsivajától lesz hangos! Bélay Iván gomi tanítóképzős lányok is. A hangulatkeltés végett nem csupán ének- és tánctanítás folyt, hanem tréfás játékokat, humoros és komoly irodalmi esteket is tartottak a házigazdák. Volt Nagy László-est, József Attila-est, az egyik március 15-én pedig a táncházasok kivonultak a Széchenyi térre, és alaposan megtáncoltatták az éppen arra sétálókat. A 'meditációs objektumban' nem volt tévé és a rádióban is csak a híreket, illetve a népzenei műsorokat hallgatták. Csengő helyett pedig a bozontos puli, Buckó kutya jelezte az érkezőket. Kedves történet, hogy egyszer még a sarkon őrt álló rendőrt is megkínálták a táncházasok egy pohár jófajta szentgyörgyjnezői vörösborral. Az Óvoda utcai „objektumban" romantikus szerelmi kapcsolatok is szövődtek. Ezt segítették a tréfás népi játékok, például az „ültetés": a fiúk egymás mellé leültek a lócára, leoltották a villanyt és a lányoknak valamelyik fiú ölébe kellett ülniük. Utána persze felkapcsolták a villanyt és mindenkinek azzal kellett táncolnia, akit kiválasztott. A lassú táncok különösen alkalmasak voltak a párválasztásra: több eljegyzés, sőt házasság is köttetett, de sajnos, reménytelen szerelmek is születtek... Mindezt jó újra emlékeinkben felidézni! A sziget minden korban a város és a tulajdonosaik igényeit szolgálta. Kezdetben az érsekség növényháza, dísznövénykertje, a bencések sporttelepe, a MOVE-sportpálya, az EHE-csónakház, a ferencesek arborétuma és sporttelepe, a MIM Vasas pálya, a szemüvegkeretgyár üdülőtelepe, majd ennek helyén a Gran kemping és a szomszédságában az EEHE csónakháza és telepe szolgálta a helyi lakosságot és a turistákat. A szigetre elkészült és elfogadásra került a rendezési terv, mely szerint a jövőben is a városi lakosságot és a nemzetközi turizmust hivatott fogadni. A termálfürdő belépésével reményeink szerint megnő a szálláshelyek utáni érdeklődés, így a Hotel Esztergom, a Szalma Panzió, a Gran Kemping után a mostaninál nagyobb szerepet fog kapni a napjainkban diákszállóként funkcionáló egykori úttörőház mindkét épülete. A sziget ezen észak-nyugati területe 32 ezer négyzetmétert ölel fel, ebből kétharmad rész egyházi, az egyharmad déli rész pedig önkormányzati. Rendkívül elhanyagolt füves labdarúgópálya, salakos pálya, teniszpályák, színpad adja szabadtéri létesítményeit. A Nagy-Duna-parton lévő ifjúsági szálló (korábban úttörőház) 548 négyzetméter területű, és a tervezők szerint újrahasznosítása, bővítése, felújítása javasolt. Ehhez kapcsolódik északon a csónakház, mely hajócsarnokból és mellékhelyiségekből áll, összesen 380 négyzetméter. Műszaki állapota szerint a tervezők lebontásra ítélik. Ugyancsak erre a sorsra jut a terület középpontjában megépített ifjúsági turistaszálló és büfé, mely még napjainkban is 580 négyzetméterrel szolgálja az idelátogató főleg iskolai osztályokat. A városi sportcsarnok alsó szintjét 10 évenként elönti a kiáradt Duna, ezért a jövőbeni átépítésnél ezt figyelembe kell venni. Jaksics László vezető tervező és kollégái gondolatai nyomán megszületett e szigeti terület felhasználási javaslata. Az új sportcsarnok (fotónkon) méretében és környezeti kapcsolatrendszerében lesz a rész legnagyobb és legösszetettebb létesítménye. A meglévő alépítményre új, korszerű csarnoktér kerül. A padlószint az eredeti magasságon lesz, a játéktér a nemzetközi méretnek megfelelő 25 x 46 méter, oldalvonalai mentén kifutókkal, a belmagassága 11-15 méter, lelátókon 1500 férőhellyel. A játéktér felhasználásával esetenként 3000 fő befogadására lesz alkalmas. A csarnokban erőnlétfejlesztő terem, bemelegítő, gimnasztikázó, edzőterem is megépítésre kerül. Természetesen előcsarnok, társalgó, öltözők, fürdők, lépcsőház is lesz az épületben, melynek beépített területe 3760 négyzetméter, a többi szint hasznos alapterülete 8441 négyzetméter. A Szalma Csárda épületét, kerthelyiségét Jaksics László vezető tervező kollektívája is helyénvalónak tartja az alábbi megjegyzéssel: „Elhelyezkedése és funkciója a szabadidőközpont-fejlesztés programjához és beépítési elképzeléseihez jelenlegi adottságaiban is jól illeszthető, más kérdés, a létesítmény építészeti minősége és állapota". A csárda és a megépítendő új sportcsarnok közé kerül a szervezők szerint az úgynevezett Civilház. Valójában egy olyan klubház, mely korra és nemre való tekintet nélkül minden korosztály számára egyaránt lehetőséget nyújt a szabadidő változatos eltöltésére a nap bármely szakában. A belső udvar köré U-alakban terül el a szárnyakból álló épület. Földszinti részén főleg a legfiatalabb korosztály (3-12 évesig) részére lesznek termek, mosdókkal, folyosókkal, tornáccal, lépcsőházzal összesen 630 négyzetméter. Az emeleten többcélú termek, játékterem, irodák, különféle helyiségek lesznek, 750 négyzetméteren. A tetőtérben irodákat, stúdiót, raktárakat alakítanak ki. Alapvetően megváltozik a hajós egyleti vendégház. A fejlesztés a kor igényeinek megfelelő színvonalú szállásadásra, vendéglátásra és az amatőr evezős sportélet számára teremt újat a tradicionális helyett. A megmaradó épület földszintjén új hajócsarnok létesül javítóműhellyel, irodával, konyhával, mosdókkal, raktárakkal mintegy 516 négyzetméteren. A vendégház emeletén 2-4 férőhelyes szobák lesznek fürdőkkel, reggelizővel, 345 négyzetméteren. A tetőtérben 5-10 férőhelyes szobák lesznek fürdőkkel, mosdókkal, 180 négyzetméteren. Az összesen több mint 1000 négyzetméteres épületben a csónakok, a sátrak, a batyuk elhelyezése mellett 48 főt lehet majd elszállásolni. A szabadtéren legnagyobb horderejű a 62 x 110 méteres füves labdarúgó és rögbipálya, 3 méter széles kifutókkal és a két hosszoldalán lelátóval. Teniszstadion épül salakos korszerű pályaszerkezettel a négy oldalon lelátóval, térvilágítással, 850 fő részére. Műfüves szabadtéri létesítmény szolgálja majd a tömegsportot és a diáldocit. Jaksics László terveinek láttán, melyet a nagyközönség a Pünkösdi Kiállításon és Kézműves Vásáron részleteiben is megismerhetett, továbbgondolkodásra készteti az esztergomiakat. A Gőzhajó utcától délre őspark létesül, a nagyszerű adottságú Gran Kemping is korszerűsítheti, fejlesztheti épületeit, szálláshelyeit. A kempingen túl újra erdősáv, majd az EEHE csónak- és klubháza mellett a ferences sporttelep is fejlődhet és szépülhet.