Esztergom és Vidéke, 2003

2003-02-20 / 7-8. szám

2003. február 13. Esztergom és Vidéke 3 Jtt báli s%e%on! £g»| kis fnrsangtörténelem Forgácsfánk (Csöröge) Hozzávalók (kb. 25 darabhoz): 40 dkg finomliszt (a fele rétes- vagy gr^ham 1 dkg vaj 1 csapott evőkanál cukor, só, 1 dl rum 1 dl tejföl 1 tojássárgája a nyújtáshoz: kevés liszt a sütéshez: olaj a tetejére: 2-3 evőkanál vaníliás porcukor a tálaláshoz: 0,3 dl rum, 30 dkg sárgabarackíz A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, majd a többi hozzávalóvafrugalmas tésztává gVKrjuk. Két részre osztjuk és letakarva, hűtőszekrényben legalább 1 órát pihentetjük. Utána a tészjft enykéh belisztezett deszkán 2 milliméter (azaz késfok) vastagságúra nyújtjuk és derelyemetszővel vagy késsel kb. 10 centi hosszú, 4-5 centi széles lapokra szabjuk; közepüket hosszában is bevágjuk. Ezen a nyíláson a tészta egyik rövidebb oldalát (végét) átbújtatjuk; azaz mint egy masnit áthúzzuk. Amikor azösszes tésztát élőkészítettük, egy lábasba lángon, oldalanként kb. 2-2 perc alatt pirosra liás porcukorral meghintve, rummal ízesítet előtt elkészíthető. Dlajat töltünk és megforrósítjuk. A fánkokat közepes sütjük, végül szalvétára szedve lecsöpögtetjük. Vaní; barackíz kíséretében tálaljuk. Egy nappal a tálalás Rózsafánk A Rózsafánk tésztájának hozzávalói, gyúrása és sütése a Forgácsfánknál leírtakkal megegyezik, csak formájában különbözik tőle. A kb. 2 milliméter vastagságúra kinyújtott tésztát 3 különböző nagyságú kerek vagy cakkos formával kiszúrjuk. A legnagyob tészakorongok szélét (a cakkosakat nem kell) hatszor, a közepeset ötször, a legkisebbet pedig négyszer bevágjuk, mert sütésnél csak így nyílnak majd szét. A legnagyobb lapot kézibe vesszük, a közepét tojásfehérjével megkenjük és a közepes lapot belenyomjuk. Utóbbit is megkenjük a tojásfehérjével, hogy egy kis tésztakorongot is ráragaszthassunk. A forgácsfánknál megadott mennyiségből kb. 16 rózsafánkot illeszthetünk így össze, melyeket közepesen forró olajban megsütünk. Szalvétára szedve lecsöpögtetjük, vaníliás porcukorral megszórjuk és rummal ízesített barackízzel kínáljuk. Egy nappal előbb elkészíthető. Polyikné Váncsa Judit FOTÓKIÁLLÍTÁS A V-COMP IRODAHÁZBAN (P.) A városlakók közül is csak a Kis-Duna-parton sétálók vehették észre, hogy a Szent István fürdő szomszédságában, a Malom utca és a Czuczor Gergely utca sarkán milyen színvonalas, és a városképbe illő irodaház épült. A régi épület szerkezetét megtartva, de belül irodáknak és galériának használható helyiségeket alakított ki Vági Attila tulajdonos cégvezető. Ladak - Ország a hágók alatt című fotókiállításra szólt a meghívásunk, melyen az Esztergomban már többször megfordult, és tárlatot is rendezett fehérvári fotógráfus, Szabó Zoltán képeit láthattuk. A nagy méretű, 50 darab fénykép a tibeti tájat hozta a királyi városba. A többnyire 30x40 centiméteres és 50x70 centiméteres, nagyított felvételek hűen tükrözik a Himalája kopár vidékét, és az ott élő magashegyi sivatagi emberek életét. A kiállítást dr. Bárdos István művelődéstörténész nyitotta meg, és részletes képet rajzolt elénk Ládákról (Nyugat-Tibet), a hágók országáról, melyet akár holdbéli tájnak is nevezhetnénk. Az Indiához tartozó vidék kopár, csapadékot csak olykor-olykor élvez. Magashegyi sivatag a Himalája és a Karakorum hegyvonulatának szorításában. A délről esőt szállító felhőknek az égbe nyúló Himalája sorompóként állja az útját, s a Ladak vidékére jóformán egy cseppet sem enged át. Ez a magyarázata a holdszerű tájnak, a sivár, piszkosfehér és szürkésbarna hegyvonulatok egymásutánjának, a vegetáció minden nyoma nélkül. Csupán ott található növényi élet, ahová a messzi gleccserek táplálta folyók elérnek. Ladak egy évezredre visszanyúló vallási és kulturális örökségben osztozik Tibettel. Végső soron a mai Ladak sokkal inkább őrzi hagyományait, mint Tibet, ahonnan az őslakosság a kínai invázió elől menekülni kényszerült. Szabó Zoltán agrármérnök hivatásos fotográfuskéntjárta be az utat e népek között. A Bajkáltól a tibeti buddhizmus világába, Nyugat-Tibetbe, Baktay Ervin orientalista nyomán indult el, aki 70 évvel ezelőtt'Körösi Csorna Sándor útját követte. Erről szól az ő könyve, melynek A világ tetején címet adta, és mely a kiállítás alatt megvásárolható. A több mint 3000 felvételből válogatva ugyancsak könyv készült Holdvilág - Ladak arcképe címmel, melyet a Nap, Szél és Csillagok könyvtervező műhely gondozott. Szabó Zoltán félszáz kiállított felvétele közül különösen megragadóak az Ország a hágók alatt, Elhagyott királyi palota, Áldozat, Szertartásterem, Hágók oltára, Legelőn, Indus születése, A kolostor, Őrhely címűek. A megnyitón a résztvevők között az alkotó kisorsolta egyik felvételét, melyet Balogh Imre testnevelő nyert meg (fotónkon az átadás pillanatában Szabó Zoltán, Vági Péter és Balogh Imre). A V-COMP irodaház galériájában (bejárat a Malom utcáról) a csodálatos fotók február 21-éig tekinthetők meg, munkanapokon 11 és 19 óra között. F

ánk - a farsang jellegzetes étele, melynek mágikus erőt tulajdonítottak. A Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye le a háztetőt. A fánknak különböző változata ismert: szalagos, farsangi, rózsafánk, forgácsfánk vagy csöröge, cseh fánk vagy kőttes fánk. M

agyarországon a XIX. században terjedt el széles körben, de egy korabeli feljegyzés szerint 1603-ban gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán már fánkot szolgáltak fel hetedik fogásként. A

francia királyi konyhába Maria Antoinette közvetítésével került be a fánk. Egy álarcos bálban mulatozva kóstolta meg először, és annyira ízlett neki, hogy megvette a mézeskalácsos összes fánkját, sőta receptet is elkérte, majd elmondta az udvari cukrásznak. F

arsang - a német fasen, faseln (mesélni, pajkosságot űzni) szóból ered, a vígság azon időszakát jelzi, mely a húsvéti nagyböjtöt megelőzi. A farsangot rendesen vízkereszttől, azaz január 6-ától hamvazó szerdáig, a nagyböjt első napjáig számítják. Velencében már István napján (december 26.), Spanyolországban pedig Sebestyén-napkor (január 20.) kezdődik a farsang. Rómában csakis a hamvazó szerdát megelőző 11 napot mondják farsangnak, illetve karneválnak. A

farsang hazája Olaszország, ahol ez a régi római ünnepekből származott, melyeket a keresztény egyház nem bírt a nép tudatából kiirtani, és kénytelen volt e régi pogány ünnepekre keresztény színezetet ruházni. Manapság is az olasz, különösen a velencei farsang vagy karnevál utolsó hete a leghíresebb népünnepek közé tartozik. Régen nemcsak álarcos felvonulásokat tartottak, virágot és gipszből vagy cukorból készült folyócskákat (confetti) dobáltak a járó-kelőkre, hanem a velencei karnevál még állatviadalairól, valamint a római lóversenyeiről is híres volt. Párizsban a boeuf gras-t (kövér ökör) álarcosok vezetik körül a városban, s ezzel fejezik be a farsang ünnepét. Spanyolországban, különösen Madridban, Sevillában és Cadizban rendkívüli fényes álarcos felvonulások divatoznak. Németországban farsang utolsó napján az ún. hajószekeret (carrus navalis-t, mely szóból sokan a karnevál kifejezést is származtatják) vezették körül a helységekben, ezzel az újra megnyílt hajózási időszakot jelezve. A Németországban is divatozó álarcos felvonulásokról és az ezekkel összekötött pajkosságokról elnevezték a húshagyókeddet bolondok keddjének (Narrenfest). A német reformátorok majdnem végkép elnyomták e népünnepeket, s csak századunk elején kezdték egyes német városokban külön e célra alapított farsangi egyesületek a régi ünnepeket újra feléleszteni, például az aacheni és különösen a düsseldorfi farsang nagy hírnek örvend. AF farsangi jókedv, mulatság eredetileg a tavasz eljövetelén érzett öröm kifejezése. A nagy evésekkel, dús lakomákkal a terészetet is hasonló bőségre akarták ösztönözni. arsang farka - a farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő, farsangkedd. A farsangi szokások, bálok, mulatságok, köszöntők nagy része ezeken a napokon zajlott. F

arsangvasárnap - agglegények ekkor tűzték a kalapjukra a lányoktól kapott bokrétát, így mentek a bálba. Volt olyan legény, aki több leánytól is kapott bokrétát, akitől az elsőt kapta, azzal kellett először táncolnia a bálban. F arsanghétfő - az asszonyi mulatságok - ideje. F

arsangkedd - ezen a napon tartották az utolsó mulatságot, és eltemették a farsangot. A farsangtemetésnek különböző változatai alakultak ki. A farsangot jelképezhette szalmabáb vagy rongybáb. Szegeden a XX. század elejéig a farsangot jelképező öregasszonynak formált rongybábut a Tiszához vitték, és ott meggyújtották. F arsangi játék - Németországban a misztériumok mellett kifejlődtek világi színdarabok is, melyeket farsang utolján játszottak; nagyobb részt durva, komikus tartalmúak voltak. F

arsangi köszöntők - többnyire gyerekek, egyes helyeken lányok, legények, házas emberek adománygyűjtő szokása. Sok helyen a falusi tanítók, illetve papok jövedelméhez tartozott a farsangi adomány. Általában farsang utolsó napjaiban jártak nyárssal, kosárral, tarisznyával házról házra a köszöntők. Gyakran közös szórakozásokra invitáltak, és adományokat gyűjtöttek. F

ebruár - Boldogasszony havának, böjtelő havának is nevezik. Az év második hónapja, mely nevét a régi latin Februus istentől nyerte, kinek tiszteletére voltak e hóban a februa-k, az élőkre nézve tisztító, a holtakra nézve engesztelő ünnepek. Eredetileg hiányzott az ó-római 10 hónapos évből, állítólag Numa Pompilius függesztette a januárral együtt hozzá, és mint 12-ik hónaphoz hozzácsatolták a szökő napokat, mit aztán még a hónapok sorrendjének megváltoztatása után is megtartottak, és ily módon ment át a Juliáni és Gergely-féle kalendáriumba is. Eredetileg 29 napos volt, de az augusztustól elvett egy nap folytán most 28, szökőévben 29 napos.