Esztergom és Vidéke, 2003

2003-02-20 / 7-8. szám

8 Esztergom és Vidéke 2003. február 20. A Sarkanyrend jelvenye k\ >s voj-T yíij.ójAbjw * Ycí*s2mtas o&utuu? HúszezeR kaRó^ 12 évi^ Fogság Visegrád várában tanulta a vargamesterséget, és ez­zel tartotta el magát". Bonfani szerint amikor a török követei Mátyástól fegyverszünetet kértek, a magyar király megmu­tatta Drakulát, amitől a követek rémülve távoztak, hiszen a román vajda a török kegyetlen és félelme­tes ellensége volt. 1476-ban Mátyásnak ismét szüksége volt egy erőskezű uralko­dóra, és ezért újból trónra ültette Drakulát. Mátyás IV. Sixtus pápá­hoz intézett levelében írta Drakuláról: „... és kapitányom, Drakula, (et Drágulás capitaneus meus) mindenekelőtt a törökre nézve volt igen veszedelmes és fö­löttébb harcias férfiú". Drakula harmadik uralkodása azonban rö­vid ideig tartott, mert ellenfelei meggyilkolták. Talán Makkai László foglalja össze a legtömörebben Mátyás és Drakula kapcsolatának indítékait: A kereszténv szolidaritásnak és a magyarbarátságnak egyetlen vaj­da sem volt olyan odaadó, minden áldozatra kész híve, mint ő, ezt tudta Mátyás is". * Mindazonáltal egy korabeli né­met tudósítással kezdődik a Drakula-mese: egy fölöttébb ke­gyetlen, borzalmas történet a vad gonosztevőről, Drakula vajdáról ­ahogyan ő az embereket karóba húzatta és megsüttette. Borzal­mas, elrettentő, kimondhatatlan kínzásokat talált ki: anyákat a keblükön csüngő szopós gyerekkel együtt húzatott karóba úgy, hogy a gyerekek az anyjuk keblén rúg­kapáltak, míg csak meg nem hal­tak. Számos embert oldalvást hú­zatott karóba, mindenféle népet ­keresztényt, zsidókat, pogányokat -, úgy, hogy azok sokáig rángatóz­tak, rúgkapáltak, vinnyogtak egy­más hegyén-hátán, mint holmi bé­kák... Farkas Jenő Bukarest mellett épül a Drakula-park A PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsára a román kor­mány az eredeti elképzelések­kel szemben nem Segesvár mellett, hanem Bukarest köze­lében építi meg a Drakula le­gendából merítő szórakozta­tó-parkot. A Drakula-park terve több szempontból is ellentmondá­sos volt, már amikor a román kormány bejelentette építési elképzelését. Először az ÉNSZ kulturális részlege, az UNESCO fejezte ki tiltakozá­sát, mert a számítások szerint 32 millió dollárból megépülő szórakoztató-park szerintük a világörökséghez tartozó XIII. századi Segesvár melletti tele­pülést megrongálhatja. Az UNESCO Károly walesi her­ceg vezetésével tiltakozott az építkezés ellen. A tiltakozásra felháborodtak a segesváriak, mondván, hogy a szórakozta­tó-központ új munkahelyeket teremtene, és fellendítené az idegenforgalmat a régióban. A román turisztikai miniszter, Matei Dan szerint legalább 3000 munkahelyet teremthet a szórakoztató-központ - írta a BBC News. A kormány számításai sze­rint egy átlag család egy évben átlagosan háromszor látogat­ná a parkot, de Matei Dan mégis inkább a turistákra ala­poz: az Evenimentul Zilei ro­mán újságban megjelent in­terjúban a turisztikai minisz­ter azt mondta, hogy a világon található mintegy 4000 Drakula-klubbal felvéve a kapcsolatot, biztosítva lenne a látogatók utánpótlása. A ro­mán kormány a szórakoztató központtól azt várja, hogy a jövő év végére megduplázódik az ország egymilliárd dolláros idegenforgalmi bevétele. Finanszírozók már vannak a parkra, mint ahogyan építő­céget is találtak az elképzelés­re. A kizárólagos marketingjo­gok fejében a görög Coca Cola HBC SA üdítőital-gyártó és az osztrák Brau Union AG közös vállalatot hozott létre az épí­tésre, írta a Bloomberg hír­ügynökség. A parkban hotele­ket építenének egy mestersé­ges tó mellé, amelynek a part­ján Drakula gróf egykori várá­nak mása lenne. Az érdeklő­dőket szellemvasút, rémségek háza, katakombák, vám­pír-barlangok és egy Drakula­hullámvasút várná. Nemzetközileg is vihart ka­vart a park építésének híre. Elizabeth Miller nemzetközi­leg elismert Drakula-kutató szerint a valóságos Vlad Tepes és Bram Stoker vérszívó vám­pírja között minimális az egyezés. A kutató el tudja kép­zelni, hogy nívósán meg lehet építeni egy ilyen parkot, bár ebben az adott esetben nem reménykedik: „Nem tudom el­képzelni, hogy giccses szóra­koztatóparkban Miki-egér fü­lei helyett Drakula véres fogai fogadnák a közönséget" ­mondta a BBC által idézett szakértő. Egyes román véle­mények szerint sem kell a vér­szívók, és valós történelmi személy között ilyen párhuza­mot vonni. Matei Dan azon­ban hajthatatlanul bízik a si­kerben. - Én egy pragmatikus ember vagyok, és nem fog el­tántorítani holmi kritika. Ko­rabeli német tudósítás - nyi­latkozta a miniszter. bátorságról és nem hétköznapi ka­tonai képességekről tett bizonysá­got a török ellen folytatott hadjá­ratai során, főleg 1460/61 telén. Mivel a porta az elmaradt adót kö­vetelte, Drakula az ellene küldött szandzsákbéget és csapatát lemé­szároltatta és karóba húzatta. Egyik korabeli török krónika sze­rint: „... éjfélkor átkelvén a jég há­tán, megtámadta Hamza béget. Igen sok muzulmánt levágtak. Hamza béget elfogták ... fejét levá­gatván Magyarország királyához küldte, ilyen üzenettel: - Tudd meg, hogy ellensége lettem a török­nek". Ezt követően Drakula behatolt a Dunától déffe eső területre és nagy pusztítást vitt véghez. Maga számolt be Mátyás királynak a tör­téntekről az 1462. február 11-én keltezett levelében. Azonban a tö­rök vájp.sza sem késett. II. Mehmea hatalmas sereg élén meg­támadta Havasalföldet, hogy meg­bü ntes se Drakulát. Mivel a túlerő­vel szemben nyílt összecsapásban '„ ifevéltiHnénye volt, a román vajda vakmerő tettre vállalkozott. Éj­szaka 7TÍQ 000 töröknek öltözött lova# katona élén megtámadta a török tábort, s habár kavarodást t és jelentés veszteségeket okozott, | a szultán satárát nem sikerült meg­^ közelítenie, iés hajnalban vissza kellett voríilnia. Váratlanul a moldvai uralkodó is megtámadta, így szorongatott helyzetbe kerül­vén, leveletart - ezt a tényt a törté­íiészék vitáfják - a szultánnak, melyben^* megbocsátást kér, és megígéri, hogy a segítségére siető MátyíygpflÉ kíséretét török kézre juttatJÉt Alevél Mátyás kezébe ke­E agyar király kiadta az arancsot. A cseh kapi­iskra a Királykőnél el­án vajdát és átadta Má­:i Budára, majd Viseg­e, ahol 12 évig fogság­baiirfartotta. Egy orosz krónika szerint Drakula „börtönben töl­töttf ivekben sem hagyott fel go­nosz szokásaival: egereket fogdo­sott össze, madarakat vásárolt a piaifn és agyonkínozta őket: az egyikét karóba húzta, a másiknak a lejét vágta le, a harmadiknak a tolIá2|atát tépdeste le, azután szár­nyára bocsátotta. A tömlöcben ki­A rémtetteiről már életében hírhedté vált román vajda, Vlad Tepes rendkívüli egyéniség volt. # Nagyapja, Öreg Mircea (Mircea cel Batran), akinek a felesége magyar volt, 1386-1418 között uralkodott Havaselvén, és egyszerre volt hű­bérese a magyar királynak és%dó­fizetője a töröknek. Fia, VZfSf'C Dracul éveket töltött L&xemMfgi Zsigmond udvarában. Belépett áz 1408-ban Zsigmond által alapított Sárkányos Társaságba, amelyben a királyt támogató főúri családok és bárói ligák képviseltették ma­gukat. Vlad innen kapta nevét/cm Dracul-1, ami latinul „draconis' jp és sárkányost jelent. Vlad DracuLa magyar király segítségével több­ször is trónra került, ahol folytatta a kettős politikát, hol a magyar ki­rály támogatását élvezte, hol a tojt. rök szultánnal együtt dúlta )Ö1 Dél-Erdély falvait és városait. 1442-től fiai, Vlad, a később hír­hedtté vált Drakula és Szép Radu - aki oly csinos fiú volt, hogy a szultán közvetlen környezetéhez tartozott - több évet töltöttek a portához való hűség jeleként a tö­rök udvarban, és kitanulták ah a- | talom gyakorlásának és a badvise-* lésnek minden fortélyát, i 448-ban apját havaselvei ellenfelei elfogták és kivégezték. Az ifjú Vlad slaba­dulását követően fHunyadi-János támogatását élvezte. Amikor Hu­nyadi a török ellen indult, az ifjú Vlad 1448-ban rövid időre elfoglal­ta a havaselvi fejedelemség trón­ját, azonban menekülnie kellett. Unokatestvérével, Nagy Istvánnal (Stefan cel Mare), a későbbi mold­vai uralkodóval, Erdélybe mentek. 1456-ban, a nándorfehérvári csata előtt Hunyadi Jánosnak hűséges román vajdára volt szüksége a déli végeken, ezért az ifjú Vladra esik a választása. Ekkor kezdődött a má­sodik uralkodása, 1456 és 1462 kö­zött. De már az első hónapokban végigpusztította az erdélyi szász és magyar falvakat, és ezután majd minden évben szörnyű ke­gyetlenkedéseket vitt véghez. Az immáron csak Drakulaként (való­színű, hogy szláv birtokos ragot ra­gasztottak apja, Dracul nevéhez: Draculea, Dracula alakban, ami Drakulfit jelenthetett) emlegetett vajda „kirándulásairól" a német szerzetesek ós pereskedők révén tudomást szerzett Buda^Bécs és a j német nagyvárosok is. Hamarp- | san ismeftté vált Európa-szerte. Ez lett az alapja aí későbbi Drak u la-l egcndának. A román történészek Draku 1 a kegyetlenségét a központi hata­lom megteremtésére, a belső rend kialakítására tett erőfeszítésként magyarázzák. Azonban ilyen mennyiségű és kíméletlen megtor­lást, illetve szadizmust bizonyára csak személyes jegyeivel, pszicho­pata tulajdonságaival lehet ma­gyarázni. De az is igaz, hogy rendkívüli

Next

/
Oldalképek
Tartalom