Esztergom és Vidéke, 2003

2003-12-18 / 50-52. szám

Esztergom és Vidék e 2003. december 18. ÖRÖKNAPTÁR HÁBORÚK ÉS BÉKÉK KÖZÖTT 1683 - 1938 200 éve - 1803. október 17. DEÁK FERENC születése napja Országgyűlései beszédeiből és anekdotákból: A míveltség és a szabadság azon elválhatatlan két testvér, ki­ket a jótevő végzet az emberség boldogítására küldött a világra. A szabadság másokkal megosztva nem fogy, sőt erősödik és an­nál biztosabban áll, minél többen lehetnek részesei. (1833) Nekünk egyetlen fegyverünk a törvény és ügyünk igazsága, - s erre támaszkodva kell a hatalom fegyvererejével szemben állani. (1861) A Bécs felé nyomuló porosz seregektől fenyegetett Habs­burg-birodalom miniszterelnöke, Richárd Belcredi 1866-ban afe­lől érdeklődött a Ferenc József által Bécsbe hívatott Deáktól, hogy nem lehetne-e Magyarországon abban az évben másodszor is újoncozást elrendelni. - Nem! - válaszolta határozottan Deák. - És miért nem? - faggatta a makacs Belcredi. - Mert Magyarországon az anyák évenként csak egyszer szül­nek. 125 éve - 1878. október 21. KRÚDY GYULA születése napja Rákóczi földje Az estén, mikor a Háromkirályok belovagolnak a város kapu­in, szokatlan zizegéssel telnek meg a pesti erkélyek, a háztetők a város felett búskomolyan könyöklő felhők, a karácsonyfák el­utaznak a városból, miután dolgukat itt elvégezték. Odaadták szívringató, zöld gallyaikról az utolsó havas báránykát, és ők ma­guk bús füstfoszlányként úsznak a kéményekből visszafelé azon az úton, amerre ifjan és reményteljesen jöttenek néhány hét előtt. Elmondogatták két héten át remegő hangulatú meséiket a megláncolt, rab hegyekről, a könnytisztaságú, ütőérgyors folyók­ról, a téli estében harangszót sem halló zsuppfedeles falvakról, behavazott, elhalkult városokról, ahol a Prágából vezényelt kato­nai zenekar fújja Glinkát a piros prémes vigadóban... elmondo­gatták, hogy ott, ahonnan jöttek, magyarul sóhajtanak a Beszkidek alatt és az Ung folyócska környékén: aztán az erkély­re állították, vagy a kamrába dugták őt, mint a vén emigránst, aki már mendemondáit ismételgeti. (...) Megint nem gondolunk egy kengyelfutó-gyors esztendeig a fe­nyő hazájára, az álomtermő Felvidékre. (...) 120 éve - 1883. november 26. BABITS MIHÁLY születése napja 90 éve, 1913-ban fejezte be Dante Pokol című művének fordítá­sát; 65 éve, 1938 nyarán pedig - Esztergomban - a Jónás könyvét. A Földön még mindig a Hivatal csúf vérengzést kohol; a Falkák őrjöngnek; a Bestia a magas felhőkig dobálja körmeit; de nékünk már fáj ez! Oh Fájdalom! Csakhogy megszülettél! Hozsanna néked! Szent Karácsony! (Himnusz - 192'4) Fölforrtak az idők, egy nagy had a világ. Most gyűrd be, magyar, a süveged taraját, s amint büszke voltál harcaidra hajdan, légy büszke békédre e nagy zivatarban. (Ezerkilencszáznegyven) Folytatás Idő - Mű - Hely / Városvilág című mellékle­tünkben (5-8. oldal). Itt Babitsné Török Sophie és Einczinger Ferenc levélváltásának dokumentumait első közlésben olvashatják. * * * Krúdy Gyula életművének esztergomi vonatkozását ­1896-ban itteni megjelenéssel hirdetett, de napvilágot soha nem látott első könyvének történetét - Bodri Fe­renc nyomozta végig lapunk hasábjain. (Apokrif Krúdyról - 2001. május 31. és június 21.) Búcsú dr. Erdős Mátyás atyától, Matyi bácsitól December 4-én elhunyt dr. Erdős Mátyás apostoli protonotárius, cím­zetes prépost, a Főszékesegyházi Könyvtár nyugalmazott igazgatója, a Mária Papi Mozgalom magyarországi vezetője. Eletének 96., papi működésének 69. esztendejében súlyosbodó egészségi állapotban, el­látva a betegek kenetének szentségével, de még az élet folytatása remé­nyében elaludt. Másnap már nem ébredt fel. Ugyanaz a szerény, egy­szerű befejezés jutott neki osztályrészül, ahogyan ő a saját életét élte. 1908. október 23-án született Dorogon. Bár szüleit korán el­vesztette, a paptestvérek és a hí­vek között később szerető közös­ségre talált. A Collegium Ger­manicum Hungaricum növendé­keként Rómában tanult, ahol 1935-ben szentelték pappá. Ugyanitt lett teológiai doktor is 1937-ben. Papi pályáját Eszter­gomban, vízivárosi káplánként kezdte. 1938-tól a leánygimnázi­um hittanára, az érseki tanító­képző tanulmányi felügyelője lett. Egy évvel később a Hittudo­mányi Főiskola teológiai tanárá­vá nevezték ki, 1941-től e mel­lett a szeminárium lelki igazga­tója, spirituálisa is. Az ötvenes évek azonban számára ugyan­csak a méltánytalan meHőzés, a megaláztatás évtizedeinek kez­detét jelentették. Vidéki falvak­ba került lelkészként. Előbb 17 évig Epölön, majd a Szigetköz­ben, Dunaszigeten és Lipóton teljesítette új egyházi feladat­körét, melyet szintén a legna­gyobb alázattal végzett. Közben lelkiatyja maradt egykori növen­dékeinek és kiterjedt ismeretsé­ge révén a vidéki papság összefo­gásában is tevékenyen közremű­ködött. 1984-ben szólította ma­ga mellé dr. Lékai László bíbo­ros, prímás és az Esztergomi Fő­székesegyházi Könyvtár igazga­tójává nevezte ki. Tisztségét még egy ideig az új igazgató, dr. Czékli Béla kinevezése után is megtartotta, de hivatalos nyug­állományba vonulása után is megmaradt a Bibliothéka egyik fő támaszának, akihez nyelvtu­dása és széles körű tapasztalata miatt bizalommal lehetett for­dulni. Mindig nyitott és derűs volt, betegségei és mellőzöttsége elle­nére is megőrizte kiegyensúlyo­zottságát. Csípős humora, köz­vetlen stílusa, szellemessége kü­lönös összhangban állt rekedtes hangjával, élénk, szúrós tekinte­tével. Kedélyét és szellemi fris­sességét meg tudta őrizni élete végéig. Halálával nemcsak a fő­egyházmegye legidősebb, de leg­idősebb tevékeny papja távozott az élők sorából. Telefonja ma is csörög, barátai, ismerősei, leve­lezőpartnerei az ország és a világ különböző tájairól keresik. Még nem tudják, hogy a Megváltó megszületésének ünnepe előtt Matyi bácsi már az Úr színe elé jutott. Lelki végrendeletében, ame­lyet dr. Erdő Péter bíboros prí­mással történt utolsó beszélge­tése során fogalmazott meg, Prohászka Ottokárt idézve a szeretet végső győzelmébe vetett hite mellett tett tanúságot. A de­cember 13-án délelőtt tartott fő­pásztori gyászmisén zsúfolásig megtelt az esztergomi belvárosi plébániatemplom. Utolsó útjára a gyászoló rokonságon kívül nagy számban kísérték el pap­testvérei, egykori esztergomi, szigetközi és epöli hívei, tiszte­lői. (Az utóbbi faluból nemcsak a polgármester, de a képviselő-tes­tület is megjelent ravatalánál.) Ez a szeretet és tisztelet tükrözi vissza azt az áldozatos munkát és alázatot, amellyel Matyi bácsi egész életén keresztül munkál­kodott. Hamvait a plébániatemp­lom kriptájában helyezték örök nyugalomra. Istvánffy Miklós Mozi Esztergomban (VIII.) Október 8-án „Egy-két szó a mozikról" cím alatt vezércikk ol­vasható az Esztergom és Vidéke el­ső oldalán. A szerző külföldi pél­dákra és hazai tapasztalatokra hi­vatkozva hangoztatja, hogy „... a moziügyet szabályozni kell, hogy nagy fontosságú népművelő hatá­sát ne az erkölcsök rombolására, hanem az erkölcsi, kulturális és nemzeti erők meggyökereztetésére, mozgósítására érvényesíthesse. Mert való igaz, hogy a mozi ma már az újsággal vetélkedő hata­lom. (...) Az aránytalanul csekély befektetés mellett könnyű és olcsó a kezelésük, bárhol felállíthatók, és a nézők a színházi áraknál hasonlít­hatatlanul olcsóbb áron több dara­bot élvezhetnek egy este folyamán. Természetes tehát, hogy számuk napról-napra nő s a konkurencia mellett is busás hasznot hoznak. (...) ...a mozik látogatottsága szin­te abnormálisan megnőtt. Nagyon is méltányos volna tehát, hogy ad­dig is, amíg a mozi városi házi ke­zelésbe vétetik, aminek remélhető­leg nálunk is elkövetkezik az ideje ... a város sokoldalú és a háború alatt, megsokasodott terheinek né­mi enyhítéséhez a mozik is hozzá­járuljanak. ..". Az első világháború éveiben a helyi sajtóban kevés szó esik a mo­ziról. 1919-től kezdve ismét meg­szaporodnak a vele kapcsolatos közlemények. A fenti év március 13-án „Elégett film" címsor alatt az olvasható, hogy: „Vasárnap dél­után érzékeny kár érte a Korona mozgót. Rövidzárlat következtében elégett két filmtekercs és megron­gálódott a vetítőgép. Szerencsére a mozgó tűzmentesen van megépítve és így nagyobb baj nem történt, de történhetne más alkalommal. Nem tudjuk megérteni, miért nincs ott egyáltalán tűzőrség! Epp így nincs a másik moziban sem és a színház­ban. A közönség érdekében szó­lunk, midőn tűzőrséget kértünk ezen a helyekre." Május 4-én - tehát már a Ta­nácsköztársaság idején - igen jel­lemző közleményre bukkanha­tunk „A mozik feladata a jövőben " cím alatt: „A mozik a jövőben nagy tömegeket fognak szórakoztatni. A mezőgazdaság és az ipar terén ok­tatnak. Tejtermelést, belterjes gaz­dálkodást, állattenyésztést, talaj­művelést és gőzszántást a mozik fogják tanítani. A vas és fémipar, fa és szövőipar baleset ellen való védekezés módját a mozgóképüze­mek tanácsa útján filmen fogják oktatni.". Szeptember 17-én jelenik meg újra a Korona Mozgószínház mű­sorhirdetése. Eszerint: „Vasárnap szeptember 20-án Nordisk újdon­ság! Költői álom. Fantasztikus filmjáték 4 felvonásban. Rómeó és Júlia. Vígjáték 1 felvonásban." Ezt követően aztán folyamatosan olvasható a hirdetések között a Korona műsorajánlata, bár októ­berben a transzformátor javítása miatt csak vasárnap vannak elő­adások. 1919. október 30-án azon­ban minden előzetes beharango­zás nélkül megnyílik a konkuren­cia is, a „Corso" Mozgószínház, Esztergom első önálló mozi-válla­lata a Széchenyi tér 8. szám alatt. Első műsora a Hazugság című ma­gyar film volt, s e naptól kezdve rendszeresen egymás mellett közli műsorát a Korona és a Corso mozi. Az utóbbiban a zenét saját szalon­zenekar szolgáltatja. December­ben többször is olvasható az a hir­detés, hogy: „Egy fiatal embert ke­res szolgának azonnali belépésre a Corso mozgó". Később a hirdetés úgy módosul, hogy a jelentkező rokkant is lehet. 1920 januárjában a Corso két előadást a hadifoglyok hazaszállí­tásának alapjára ajánl fel. Az „Aranyember" és a „Twist Olivér" után ekkor két előadásban mutat­ják be „A magyar nemzeti hadse­reg felszerelése" című filmet (?), majd „A festett világ" és „A hipnó­zis hatalma" című produkciókat. Egyáltalán „... aki olcsón finom dolgokat akar látni, jöjjön a Corso mozgó pompás, modern helységé­be". A mozik műsorán ez idő tájt már a krimik is megjelentek. En­nek jó példája a Judex-sorozat volt, melynek darabjait a Corso ve­títette. A címek meglehetősen hát­borzongatóak: pl. A halott kéz, Az egyszemű, stb. Július l-jén a Corso nagy mű­vészestélyt hirdet. „Színre kerül: Házasságközvetítő - énekes és tán­cos moziszkeccs 5 felvonásban, melynek keretében elsőrangú fővá­rosi filmművészeink fogják szemé­lyes játékukkal az est sikerét bizto­sítani. " Amíg júliusban a Korona nyári szünetet hirdet a melegre és a javí­tási munkálatokra hivatkozva, ad­dig „A Corso mozgószínház műso­ra szerdán és csütörtökön 7.-én és 8.-án este 7 és 8 órakor LAX a vi­lághírű szugeráló és telepatikus fe­nomén kísérleti előadása..." 9-én a sajtó elragadtatva számol be a lá­tottakról s hogy a siker tényleg nagy lehetett azt az is bizonyítja, hogy „LAX mester az esztergomi intelligencia közóhajának engedve hétfőn 12.-én este 7 és 9 órakor tel­jesen új és kibővített kísérletekkel megismétli előadásait a Corso mozgóban." A műsoron ekkor már fellépett R. Sári Inci magyarnóta énekes, László Nelly „kedves kis magánszámokkal fogja a tapsokat biztosítani magának" Rhédey Ist­ván műsorvezetői ténykedése mel­lett. A sikeren felbuzdulva a Corso mozi július 21-én és 22-én ismét vidám műsoros estet rendez, ám ezt már a Korona sem hagyja annyiban, és július 28-án véget vetve a nyári szünetnek meghirde­ti évadnyitó előadását, a párizsi Pathe-filmgyár remekét „A nagy diákok "-at. Az előadáson Váci Kis Károly zenekara is közreműkö­dött. (!) Az újság ekkoriban felváltva magasztalja a két vetélytárs műso­rát, többnyire előzetesen beharan­gozva az új műsorokat. Ám alig, hogy a Corso mozgó is átesik egy néhány napos felújításon, új for­dulat következik a mozizás eszter­gomi történetében. Minden előzetes hír nélkül 1920. december 25-én a hirdetési oldalon nagy bekeretezett reklám olvasható az Esztergom és Vidé­£e-ben: „Megnyílt a Kultur Mozgó. Szombaton és vasárnap december 25.-én és 26.-án megnyitó előadás. Előadásra kerül Damaskus csilla­ga. Két részben. Az első rész hat fel­vonásban. A második rész jan. 1.-én és 2.-án kerül bemutatásra. Okhet világhírű regénye után film­re írta és rendezte Kertész Mihály. Főszerepben Lucy Dorsinne. Kísé­rő műsor: Seff házasodik. Kacag­tató vígjáték egy felvonásban. Je­gyek előre válthatók a pénztárnál d.e. 9-12 d.u. 3 órától...". (Folytatjuk) Kaposi Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom