Esztergom és Vidéke, 2003

2003-12-18 / 50-52. szám

Esztergom és Vidék

e 2003. december 18. ÖRÖKNAPTÁR HÁBORÚK ÉS BÉKÉK KÖZÖTT 1683 - 1938 200 éve - 1803. október 17. DEÁK FERENC születése napja Országgyűlései beszédeiből és anekdotákból: A míveltség és a szabadság azon elválhatatlan két testvér, kiket a jótevő végzet az emberség boldogítására küldött a világra. A szabadság másokkal megosztva nem fogy, sőt erősödik és annál biztosabban áll, minél többen lehetnek részesei. (1833) Nekünk egyetlen fegyverünk a törvény és ügyünk igazsága, - s erre támaszkodva kell a hatalom fegyvererejével szemben állani. (1861) A Bécs felé nyomuló porosz seregektől fenyegetett Habsburg-birodalom miniszterelnöke, Richárd Belcredi 1866-ban afelől érdeklődött a Ferenc József által Bécsbe hívatott Deáktól, hogy nem lehetne-e Magyarországon abban az évben másodszor is újoncozást elrendelni. - Nem! - válaszolta határozottan Deák. - És miért nem? - faggatta a makacs Belcredi. - Mert Magyarországon az anyák évenként csak egyszer szülnek. 125 éve - 1878. október 21. KRÚDY GYULA születése napja Rákóczi földje Az estén, mikor a Háromkirályok belovagolnak a város kapuin, szokatlan zizegéssel telnek meg a pesti erkélyek, a háztetők a város felett búskomolyan könyöklő felhők, a karácsonyfák elutaznak a városból, miután dolgukat itt elvégezték. Odaadták szívringató, zöld gallyaikról az utolsó havas báránykát, és ők maguk bús füstfoszlányként úsznak a kéményekből visszafelé azon az úton, amerre ifjan és reményteljesen jöttenek néhány hét előtt. Elmondogatták két héten át remegő hangulatú meséiket a megláncolt, rab hegyekről, a könnytisztaságú, ütőérgyors folyókról, a téli estében harangszót sem halló zsuppfedeles falvakról, behavazott, elhalkult városokról, ahol a Prágából vezényelt katonai zenekar fújja Glinkát a piros prémes vigadóban... elmondogatták, hogy ott, ahonnan jöttek, magyarul sóhajtanak a Beszkidek alatt és az Ung folyócska környékén: aztán az erkélyre állították, vagy a kamrába dugták őt, mint a vén emigránst, aki már mendemondáit ismételgeti. (...) Megint nem gondolunk egy kengyelfutó-gyors esztendeig a fenyő hazájára, az álomtermő Felvidékre. (...) 120 éve - 1883. november 26. BABITS MIHÁLY születése napja 90 éve, 1913-ban fejezte be Dante Pokol című művének fordítását; 65 éve, 1938 nyarán pedig - Esztergomban - a Jónás könyvét. A Földön még mindig a Hivatal csúf vérengzést kohol; a Falkák őrjöngnek; a Bestia a magas felhőkig dobálja körmeit; de nékünk már fáj ez! Oh Fájdalom! Csakhogy megszülettél! Hozsanna néked! Szent Karácsony! (Himnusz - 192'4) Fölforrtak az idők, egy nagy had a világ. Most gyűrd be, magyar, a süveged taraját, s amint büszke voltál harcaidra hajdan, légy büszke békédre e nagy zivatarban. (Ezerkilencszáznegyven) Folytatás Idő - Mű - Hely / Városvilág című mellékletünkben (5-8. oldal). Itt Babitsné Török Sophie és Einczinger Ferenc levélváltásának dokumentumait első közlésben olvashatják. * * * Krúdy Gyula életművének esztergomi vonatkozását 1896-ban itteni megjelenéssel hirdetett, de napvilágot soha nem látott első könyvének történetét - Bodri Ferenc nyomozta végig lapunk hasábjain. (Apokrif Krúdyról - 2001. május 31. és június 21.) Búcsú dr. Erdős Mátyás atyától, Matyi bácsitól December 4-én elhunyt dr. Erdős Mátyás apostoli protonotárius, címzetes prépost, a Főszékesegyházi Könyvtár nyugalmazott igazgatója, a Mária Papi Mozgalom magyarországi vezetője. Eletének 96., papi működésének 69. esztendejében súlyosbodó egészségi állapotban, ellátva a betegek kenetének szentségével, de még az élet folytatása reményében elaludt. Másnap már nem ébredt fel. Ugyanaz a szerény, egyszerű befejezés jutott neki osztályrészül, ahogyan ő a saját életét élte. 1908. október 23-án született Dorogon. Bár szüleit korán elvesztette, a paptestvérek és a hívek között később szerető közösségre talált. A Collegium Germanicum Hungaricum növendékeként Rómában tanult, ahol 1935-ben szentelték pappá. Ugyanitt lett teológiai doktor is 1937-ben. Papi pályáját Esztergomban, vízivárosi káplánként kezdte. 1938-tól a leánygimnázium hittanára, az érseki tanítóképző tanulmányi felügyelője lett. Egy évvel később a Hittudományi Főiskola teológiai tanárává nevezték ki, 1941-től e mellett a szeminárium lelki igazgatója, spirituálisa is. Az ötvenes évek azonban számára ugyancsak a méltánytalan meHőzés, a megaláztatás évtizedeinek kezdetét jelentették. Vidéki falvakba került lelkészként. Előbb 17 évig Epölön, majd a Szigetközben, Dunaszigeten és Lipóton teljesítette új egyházi feladatkörét, melyet szintén a legnagyobb alázattal végzett. Közben lelkiatyja maradt egykori növendékeinek és kiterjedt ismeretsége révén a vidéki papság összefogásában is tevékenyen közreműködött. 1984-ben szólította maga mellé dr. Lékai László bíboros, prímás és az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár igazgatójává nevezte ki. Tisztségét még egy ideig az új igazgató, dr. Czékli Béla kinevezése után is megtartotta, de hivatalos nyugállományba vonulása után is megmaradt a Bibliothéka egyik fő támaszának, akihez nyelvtudása és széles körű tapasztalata miatt bizalommal lehetett fordulni. Mindig nyitott és derűs volt, betegségei és mellőzöttsége ellenére is megőrizte kiegyensúlyozottságát. Csípős humora, közvetlen stílusa, szellemessége különös összhangban állt rekedtes hangjával, élénk, szúrós tekintetével. Kedélyét és szellemi frissességét meg tudta őrizni élete végéig. Halálával nemcsak a főegyházmegye legidősebb, de legidősebb tevékeny papja távozott az élők sorából. Telefonja ma is csörög, barátai, ismerősei, levelezőpartnerei az ország és a világ különböző tájairól keresik. Még nem tudják, hogy a Megváltó megszületésének ünnepe előtt Matyi bácsi már az Úr színe elé jutott. Lelki végrendeletében, amelyet dr. Erdő Péter bíboros prímással történt utolsó beszélgetése során fogalmazott meg, Prohászka Ottokárt idézve a szeretet végső győzelmébe vetett hite mellett tett tanúságot. A december 13-án délelőtt tartott főpásztori gyászmisén zsúfolásig megtelt az esztergomi belvárosi plébániatemplom. Utolsó útjára a gyászoló rokonságon kívül nagy számban kísérték el paptestvérei, egykori esztergomi, szigetközi és epöli hívei, tisztelői. (Az utóbbi faluból nemcsak a polgármester, de a képviselő-testület is megjelent ravatalánál.) Ez a szeretet és tisztelet tükrözi vissza azt az áldozatos munkát és alázatot, amellyel Matyi bácsi egész életén keresztül munkálkodott. Hamvait a plébániatemplom kriptájában helyezték örök nyugalomra. Istvánffy Miklós Mozi Esztergomban (VIII.) Október 8-án „Egy-két szó a mozikról" cím alatt vezércikk olvasható az Esztergom és Vidéke első oldalán. A szerző külföldi példákra és hazai tapasztalatokra hivatkozva hangoztatja, hogy „... a moziügyet szabályozni kell, hogy nagy fontosságú népművelő hatását ne az erkölcsök rombolására, hanem az erkölcsi, kulturális és nemzeti erők meggyökereztetésére, mozgósítására érvényesíthesse. Mert való igaz, hogy a mozi ma már az újsággal vetélkedő hatalom. (...) Az aránytalanul csekély befektetés mellett könnyű és olcsó a kezelésük, bárhol felállíthatók, és a nézők a színházi áraknál hasonlíthatatlanul olcsóbb áron több darabot élvezhetnek egy este folyamán. Természetes tehát, hogy számuk napról-napra nő s a konkurencia mellett is busás hasznot hoznak. (...) ...a mozik látogatottsága szinte abnormálisan megnőtt. Nagyon is méltányos volna tehát, hogy addig is, amíg a mozi városi házi kezelésbe vétetik, aminek remélhetőleg nálunk is elkövetkezik az ideje ... a város sokoldalú és a háború alatt, megsokasodott terheinek némi enyhítéséhez a mozik is hozzájáruljanak. ..". Az első világháború éveiben a helyi sajtóban kevés szó esik a moziról. 1919-től kezdve ismét megszaporodnak a vele kapcsolatos közlemények. A fenti év március 13-án „Elégett film" címsor alatt az olvasható, hogy: „Vasárnap délután érzékeny kár érte a Korona mozgót. Rövidzárlat következtében elégett két filmtekercs és megrongálódott a vetítőgép. Szerencsére a mozgó tűzmentesen van megépítve és így nagyobb baj nem történt, de történhetne más alkalommal. Nem tudjuk megérteni, miért nincs ott egyáltalán tűzőrség! Epp így nincs a másik moziban sem és a színházban. A közönség érdekében szólunk, midőn tűzőrséget kértünk ezen a helyekre." Május 4-én - tehát már a Tanácsköztársaság idején - igen jellemző közleményre bukkanhatunk „A mozik feladata a jövőben " cím alatt: „A mozik a jövőben nagy tömegeket fognak szórakoztatni. A mezőgazdaság és az ipar terén oktatnak. Tejtermelést, belterjes gazdálkodást, állattenyésztést, talajművelést és gőzszántást a mozik fogják tanítani. A vas és fémipar, fa és szövőipar baleset ellen való védekezés módját a mozgóképüzemek tanácsa útján filmen fogják oktatni.". Szeptember 17-én jelenik meg újra a Korona Mozgószínház műsorhirdetése. Eszerint: „Vasárnap szeptember 20-án Nordisk újdonság! Költői álom. Fantasztikus filmjáték 4 felvonásban. Rómeó és Júlia. Vígjáték 1 felvonásban." Ezt követően aztán folyamatosan olvasható a hirdetések között a Korona műsorajánlata, bár októberben a transzformátor javítása miatt csak vasárnap vannak előadások. 1919. október 30-án azonban minden előzetes beharangozás nélkül megnyílik a konkurencia is, a „Corso" Mozgószínház, Esztergom első önálló mozi-vállalata a Széchenyi tér 8. szám alatt. Első műsora a Hazugság című magyar film volt, s e naptól kezdve rendszeresen egymás mellett közli műsorát a Korona és a Corso mozi. Az utóbbiban a zenét saját szalonzenekar szolgáltatja. Decemberben többször is olvasható az a hirdetés, hogy: „Egy fiatal embert keres szolgának azonnali belépésre a Corso mozgó". Később a hirdetés úgy módosul, hogy a jelentkező rokkant is lehet. 1920 januárjában a Corso két előadást a hadifoglyok hazaszállításának alapjára ajánl fel. Az „Aranyember" és a „Twist Olivér" után ekkor két előadásban mutatják be „A magyar nemzeti hadsereg felszerelése" című filmet (?), majd „A festett világ" és „A hipnózis hatalma" című produkciókat. Egyáltalán „... aki olcsón finom dolgokat akar látni, jöjjön a Corso mozgó pompás, modern helységébe". A mozik műsorán ez idő tájt már a krimik is megjelentek. Ennek jó példája a Judex-sorozat volt, melynek darabjait a Corso vetítette. A címek meglehetősen hátborzongatóak: pl. A halott kéz, Az egyszemű, stb. Július l-jén a Corso nagy művészestélyt hirdet. „Színre kerül: Házasságközvetítő - énekes és táncos moziszkeccs 5 felvonásban, melynek keretében elsőrangú fővárosi filmművészeink fogják személyes játékukkal az est sikerét biztosítani. " Amíg júliusban a Korona nyári szünetet hirdet a melegre és a javítási munkálatokra hivatkozva, addig „A Corso mozgószínház műsora szerdán és csütörtökön 7.-én és 8.-án este 7 és 8 órakor LAX a világhírű szugeráló és telepatikus fenomén kísérleti előadása..." 9-én a sajtó elragadtatva számol be a látottakról s hogy a siker tényleg nagy lehetett azt az is bizonyítja, hogy „LAX mester az esztergomi intelligencia közóhajának engedve hétfőn 12.-én este 7 és 9 órakor teljesen új és kibővített kísérletekkel megismétli előadásait a Corso mozgóban." A műsoron ekkor már fellépett R. Sári Inci magyarnóta énekes, László Nelly „kedves kis magánszámokkal fogja a tapsokat biztosítani magának" Rhédey István műsorvezetői ténykedése mellett. A sikeren felbuzdulva a Corso mozi július 21-én és 22-én ismét vidám műsoros estet rendez, ám ezt már a Korona sem hagyja annyiban, és július 28-án véget vetve a nyári szünetnek meghirdeti évadnyitó előadását, a párizsi Pathe-filmgyár remekét „A nagy diákok "-at. Az előadáson Váci Kis Károly zenekara is közreműködött. (!) Az újság ekkoriban felváltva magasztalja a két vetélytárs műsorát, többnyire előzetesen beharangozva az új műsorokat. Ám alig, hogy a Corso mozgó is átesik egy néhány napos felújításon, új fordulat következik a mozizás esztergomi történetében. Minden előzetes hír nélkül 1920. december 25-én a hirdetési oldalon nagy bekeretezett reklám olvasható az Esztergom és Vidé£e-ben: „Megnyílt a Kultur Mozgó. Szombaton és vasárnap december 25.-én és 26.-án megnyitó előadás. Előadásra kerül Damaskus csillaga. Két részben. Az első rész hat felvonásban. A második rész jan. 1.-én és 2.-án kerül bemutatásra. Okhet világhírű regénye után filmre írta és rendezte Kertész Mihály. Főszerepben Lucy Dorsinne. Kísérő műsor: Seff házasodik. Kacagtató vígjáték egy felvonásban. Jegyek előre válthatók a pénztárnál d.e. 9-12 d.u. 3 órától...". (Folytatjuk) Kaposi Endre