Esztergom és Vidéke, 2003

2003-04-03 / 13. szám

2003. április 10. Esztergom és Vidéke 3 Dr. Kovács László országgyűlési képviselő levele Tisztelt Szerkesztőség! Néhány nappal azt megelőzően, hogy március 31-én az országos médiumok hírt adtak az EsztergomKertvárosban, a volt szovjet laktanyákból kialakított lakások megvásárlásához igénybe vett állami lakásvásárlási kedvezmények vizsgálata következtében kialakult helyzetről, magam is értesültem az Adóés Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a lakások felépítésében, illetve megvásárlásában érintettek között kialakult jogvitáról. Esztergomban élő, jogi végzettséggel rendelkező országgyűlési képviselőként magától értetődőnek tartom, hogy a részemre biztosított törvényes lehetőségek felhasználásával elősegítsem a probléma mielőbbi megnyugtató rendezését. Ennek érdekében a szükséges információk megszerzése végett haladéktalanul felvettem a kapcsolatot az építtető, a pénzügyi bonyolítást végző hitelintézet, valamint az érintett lakók jogi képviselőjével. Az információk birtokában megkereséssel fordultam az illetékes kormányzati szervekhez, hogy az üggyel kapcsolatban mielőbb alakítsák ki érdemi álláspontjukat. Természetesnek tartom, hogy a szóban forgó, a lakosság széles körét érintő ügy felkelti mind a helyi, mind az országos médiák érdeklődését. Számomra azonban elsődleges kérdés a probléma átfogó rendezése az illetékes szervek bevonásával. Ebből következően szíves megértésüket és türelmüket kérem mindaddig, amíg a kormányzati szervek az ügyben érdemi álláspontjukat kialakítják. Amennyiben erre sor kerül, arról valamennyi érintettet - értve ezen az írott és elektronikus sajtót is - haladéktalanul tájékoztatom. Esztergom, 2003. április 1. Tisztelettel: Dr. Kovács László országgyűlési képviselő A 2003. évi esztergomi városszépítő pályázat eredménye Az Esztergomi Városszépítő Alapítvány (EVA) Kuratóriuma a „Városszépítő pályázat 2003" keretén belül a következő pályázatokat támogatja: 1. Bajcsy-Zsilinszky utca 21.: Homlokzat-felújítás 327.000 forint 2. Bajcsy-Zsilinszky utca 45.: Homlokzat-felújítás 651.000 forint 3. Bottyán János utca 4.: Homlokzat-felújítás 543.000 forint 4. Jókai utca 24.: Kapuzat 111.000 forint 5. Jókai utca 37.: Homlokzat-festés 435.000 forint 6. Molnár sor 1. Homlokzat-festés 219.000 forint 7. Rákóczi tér 2-3. Felújítás 219.000 forint 8. Pázmány P utca 14.: Homlokzat-visszaállítás 867.000 forint 9. Sissay köz 1.: Kerítés 435.000 forint 10. Széchenyi tér 2.: Homlokzat-felújítás 867.000 forint 11. Széchenyi tér 24-26.: Függőfolyosó 327.000 forint Az EVA ezúton is gratulál a nyertes pályázóknak! Bíznak benne, hogy az idén támogatásban nem részesült pályázatokat a városszépítő alapítvány jövő évi anyagi lehetőségeihez mérten támogatni tudja. A pályázati kiírásban, a pályázati feltételek ötödik pontjában szerepelt a következő: „A kivitelezési munkák műszaki ellenőrzése és a kivitelezéssel kapcsolatos megrendelői feladatok ellátása a nyertes pályázót terheli." Ennek fényében a műszaki ellenőrzés várhatóan a megítélt összeg nyolc százaléka lesz. Az EVA ezért kéri a városszépítő pályázat kiírásának újbóli, alapos áttekintését. Az építési engedély megszerzése és a munka megkezdése után egyéb ügyintézés érdekében keressék az alapítvány titkárát (Tóth Franciska, Esztergomi Városszépítő Alapítvány; 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1., e-mail: eszval@freemail.hu, bankszámlaszám: 12025000-00150692-00100008). Esztergom, 2003. március 31. Esztergomi Városszépítő Alapítvány Kiket jelölhetünk bírósági ülnököknek? - kérdeztük dr. Ruzsits Ákos jegyzőt (os) Már korábban rövid hírben közreadtuk, hogy a köztársasági elnök 2003. március 5. és április 22. közötti időre tűzte ki az ülnökök (nem hivatásos bírák) választását. Az Esztergomi Városi Bíróságra az ülnököket a bíróság illetékességi területéről jelölhetik az egyes szervezetek. A részletekről kérdeztük dr. Ruzsits Akos jegyzőt, akitől megtudtuk, hogy a választás a helyi önkormányzatok feladata. A jelölést a bírósági illetékességi területre - a pártok kivételével - a társadalmi szervezetek, az önkormányzatok tehetik meg, s azt a polgármesteri hivatal közigazgatási irodájában kell leadni minél előbb. Telefonon is lehet érdeklődni az 542-095 számon. A fiatalkorúak ügyeiben eljáró ülnököket az általános és a középfokú iskolák jelölik. A Munkaügyi Bíróság ülnökeire elsősorban a munkaadók és a munkavállalók képviseleti szerveitől várják a javaslatokat. Tudni kell, hogy ülnöknek jelölt magyar állampolgár lehet, büntetlen előélettel, továbbá a 30. életév betöltésével, de 70 év alatt. Az ülnököknek az ítélkezésben a hivatásos bírósági bírákkal azonos jogaik és kötelességeik vannak. A megválasztott ülnökök bírói esküt tesznek. Az ítélkező tanácsba a bíróság elnöke hívja be és osztja be őket. Erről legalább egy hónappal korábban értesítést kell kapniuk. Az ülnök joga, hogy a tárgyalandó ügyek részleteit és joganyagát megismerje. Az ülnökök alapvető kötelessége, hogy lelkiismeretesen járjanak el, és mindenkor a tisztséghez méltó magatartást tanúsítsanak. A bírósági ülnökké jelölésre formanyomtatvány áll rendelkezésre, azt kell olvashatóan kitölteni, és a jelölőnek aláírnia. Ugyancsak formanyomtatványon áll rendelkezésre az a nyilatkozat, melyet a jelöltnek a bírósági ülnökség elfogadásáról kell pontosan kitöltenie és aláírnia. Az önkormányzat közigazgatási irodája minden segítséget megad a széles körű ülnökválasztás érdekében. Felhívás Ezúton értesítjük az Esztergomi Választópolgárokat, hogy a 2003. április 12. napjára kitűzött országos népszavazáson Esztergom városban az 1., a 2. és a 3. számú szavazókör címe változatlan, csak az épület került a József Attila Altalános Iskola használatából a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola használatába. A szavazókörök címe változatlan: Esztergom, Klapka tér 2. Helyi Választási Iroda Utazás 2003 (Nagy) Március 20-23. között zajlott a 26. Utazás 2003 Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállítás Budapesten. Ebből az alkalomból kerestem fel Pócsik Györgyöt, a Gran Tours Utazási Iroda Kft. ügyvezetőjét, s kértem adjon rövid tájékoztatást a kiállításról. - Esztergom város képviselő-testületének Kulturális, Idegenforgalmi és Sportbizottsága döntése értelmében a Magyar Turizmus Rt. Budapest-Közép-Dunavidéki Regionális Marketing Igazgatóságának standján állított ki a Gran Tours Utazási Iroda. A megtisztelő feladatunk az volt, hogy a kft. képviselje Esztergomot a rendezvényen. Áz anyagi és erkölcsi támogatáson túl is rengeteg segítséget kaptunk a polgármester úrtól, a képviselőktől, a Polgármesteri Hivatal dolgozóitól és a régió vállalkozóitól egyaránt. - Honnan voltak a szóróanyagok, a kiadványok? - A kiállításra számos idegenforgalomban érdekelt vállalkozás juttatta el szóróanyagát hozzánk, így a város saját kiadványait a vállalkozók kínálatával kiegészítve minden érdeklődést sikerült kielégítenünk, amely Esztergom irányába a kiállításon felmerült. - Melyek voltak a legsikeresebb propaganda-anyagok ? - A több mint 30 kiadvány közül a legsikeresebbek: egy új kiadvány az Ister-Granum Eurorégióról, a programokat bemutató Fesztiválkalauz Esztergom 2003, valamint az Esztergomi gasztronómiai és szálláshely kalauz volt. Ez utóbbi az éttermeket és szálláshelyeket bemutató, hiánypótló füzet. Összességében mintegy tizenötezer ismertető „fogyott" Esztergomról, illetve az esztergomi és környékbeli programokról. - Volt-e más kapcsolatuk is a látogatókkal, az érdeklődőkkel ? - Természetesen, személyes beszélgetéseken is tudtunk ajánlatokat, tájékoztatást adni, méghozzá öt nyelven, ugyanis a rendezvényen idegenforgalmi képzésben résztvevő hostessek segítették a Gran Tours Kft. dolgozóinak munkáját. Remélhetőleg a Polgármesteri Hivatal, a helyi vállalkozók és a Gran Tours közös erőfeszítésének köszönhetően a sikeres kiállítási szereplés hozzájárul Esztergom idegenforgalmának további fejlődéséhez. ESZTERGOMI GASZTRONÓMIAI ÉS SZÁLLÁSHELY KALAUZ Az Európai Uniós csatlakozásra készülve: JNem elég halat adni, halászni is meg kell tanítani az embereket Esztergomban van a központja az ország egyik legnagyobb magántulajdonban lévő rehabilitációs foglalkoztatást biztosító vállalatának, a RELABOR Rehabilitációs Célszervezet Kft.-nek. A vállalatot 1989-ben dr. Tittmann János, az esztergomi Simor Kórház pszichiáter főorvosa alapította azzal a céllal, hogy az ideg- vagy alkoholbetegség miatt kórházba került emberek gyógyulásuk után egy rehabilitációs foglalkoztatás segítségével visszakerülhessenek a „munka világába", és az állástalanság miatt keletkezett válságos családi háttéren is segítsenek. Ezért úgy gondolták az alapítók, hogy 20-30 fős kis céget kell létrehozni a Simor Kórházon belül elhelyezve, mintegy kivezetőként a kórházból a munkahelyek felé. A vállalat egyik tulajdonosa, ügyvezetője és gazdasági igazgatója Tasnádi Sándor, aki jelenleg egyedül vezeti az alapítás óta 1000 fős vállalattá alakult céget. - A passzív segítségnyújtás helyett aktív segítséget adunk az embereknek, ösztönözve, hogy önmaga is tegyen a helyzete megváltoztatásának érdekében - mondja Tasnádi Sándor igazgató. - Nem elég halat adni az embereknek, meg kell tanítani halászni is őket. Arra törekedtünk, hogy a megváltozott munkaképességű egyéneknek is esélyt adjunk önálló egzisztenciájuk megteremtésére, lehetőséget teremtsünk arra, hogy az egészségkárosodott emberek visszakerülhessenek a munkaerőpiacra, teljes értékű dolgozóvá váljanak. - Az Európai Uniós csatlakozás folyamata milyen feltételek elé állítja a vállalatot és a dolgozókat ? - Pszichiátriai betegséggel küszködők már alig vannak a cégnél, komoly szervi, érrendszeri, mozgásszervi betegségek miatt csökkent munkaképességű, egészségkárosodott emberek dolgoznak nálunk, akik nagyon nehezen találnak olyan tevékenységi kört hazánkban a megjelent multinacionális cégeknél, ahol egészen más elvárások vannak a teherbírást illetően. Mi megkeressük ezeknek az embereknek a nem nagy jövedelmezőséget biztosító, de azért még rentábilis feladatokat. Dolgozóinknak, jó szervezéssel és odafigyeléssel - a piaci kereslet-kínálat viszonyokat elemezve - hosszú távon munkát tudunk adni. Ehhez persze helyiség is kell, amit már az Európai Uniós viszonyoknak megfelelő módon kell kialakítani. Az EU-s irányelv a jövőben rendkívül sok feladatot ró a társadalomra, így a cég számára is. Hosszú évek eredménye, hogy mára elmondhatjuk, korszerű üzemrészeink is vannak. Egyre bonyolultabb és nehezebb módon, de lehet forrásokat találni arra, amit az emberek nem tudnak kitermelni - nevezetesen a kisebb jövedelmezőségű munkák melletti alacsony nyereségszint-fejlesztésekre, annak pótlására - azt különböző állami támogatásokkal pótoljuk, amikhez persze nagyon komoly kötelezettség-vállalások is szükségesek, éppen ezért nem véletlen, hogy nagyon kevés célszervezet van az országban. Az állam a megváltozott munkaképességű, a fogyatékos és a munkanélküli munkavállalók rehabilitációját, támogatását jogszabályokban komplexen szabályozza. így tudnak a célszervezetek a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásában jelentős szerepet vállalni. Ugyanakkor piacképes, minőségi termékeket kell előállítanunk, s úgy szükséges működtetni a munkahelyeket, hogy az ár-, a határidő- és minőségelvárásokat illetően versenyképesek legyünk. Vállalatunk Közép-Európában az egyetlen olyan rehabilitációs célszervezet, ahol a nemzetközi minősítő cég auditálása szerint a termelési folyamatok is ISO minősítésben vannak és nemcsak maga a rehabilitációs foglalkoztatás módszere. - Jelenleg hányan dolgoznak a cégnél, és mennyi telephelyük van? - Mintegy ezer főt foglalkoztatunk. A cég székhelye Esztergomban van, de Dorogon is működik egy nagy bázis, ezen kívül dolgozunk Ebszőnybányán, Nyergesújfalun, Táton, Dömösön, valamint Veszprém mellett, Nemesvámoson is található egy nagyobb telephelyünk. Ezen kívül az Ukrán határ mellett lévő Fehérgyarmaton van a legnagyobb üzemünk, ahol egy állami gazdaság megmaradt épületrendszeréből sikerült egy nagyon korszerű csarnokot létrehozni. Ott 250 fő dolgozik. Az elmúlt évben Tatabányán vettük át az önkormányzattól a működésképtelenné vált szociális foglalkoztatót és munkát adtunk az ott élő embereknek. Komáromban is hasonló helyzet alakult ki az önkormányzati fenntartású szociális foglalkoztatónál. Megkerestek minket és néhány hónapja itt is egy telephelyet nyitottunk, és az embereket megtartva, új termék- és szervezési-struktúrával működőképessé tettük. - Az állam mennyire támogatja a rehabilitációs foglalkoztatást ? - Óriási jelentősége van az állami segítségnek, hiszen a foglalkoztatással járó többletköltséget, esetenként a bevételkiesés-kompenzációkat a tevékenységet segítő normatív támogatás segíti. A dotáció megnyerése komoly feltételekhez kötődik. A különböző leszázalékoltsági fokozatokhoz más és más normatív támogatást lehet igénybe venni. Minél súlyosabb fokú valaki, feltételezik, hogy annál kisebb a teljesítménye, és ennek pótlásaként több támogatást is lehet lehívni. Azonban ehhez nagyon sok követelmény is járul. Van, amit ellentmondásos követelménynek érzek. Ilyen, hogy a dotációs elnyeréséhez ún. hozzáadott értékes árbevételt is produkálni kell. Ami jó és helyes, de együttesen azt jelenti, hogy minél súlyosabb beteg valaki, annál többet várok el tőle. Ezt nyilván a cégnek kezelni kell. Az eltelt 14 év tapasztalata alapján elég világosan látjuk a támogatási rendszer pozitívumait és ellentmondásait és ezért a témával foglalkozó fórumokon igyekszem felszólalni, hogy az országban dolgozó többszázezer megváltozott munkaképességű ember - aki csak ilyen védett körülmények között tud dolgozni - elhelyezkedhessen. Országos szinten jelenleg közel 26 és 30 ezer között van az a létszám, akik ténylegesen dolgozhatnak ilyen munkahelyen. Komárom-Esztergom megyében szerintem 5-6000 ember biztosan érintett ebben a kérdésben. Szerencsére most már egyre több célszervezet alakul és megpróbál ezeken az embereken segíteni. - Mik a jövőbeni elképzeléseik ? - A gazdasági, társadalmi és EU-s elvárások összhangját megteremtve a hátrányos helyzetben élők segítése, a társadalmi reintegrációk, a képességhez igazodó képességfejlesztés, az önmagáért is felelősséget vállalókkal szembeni szolidaritás olyan feladat és kihívás, melynek aktív részeseként dolgozni rendkívül megtisztelő és felelősségteljes feladat. Lehetőségeinkhez képest részt szeretnénk venni a foglalkoztatáshoz, a szociális ellátásokhoz kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatában, módosításában, új rendeletek megalkotásának folyamatában is. Muzslai Ágnes