Esztergom és Vidéke, 2003
2003-01-23 / 3. szám
18 Esztergom és Vidéke 2003. február 20. VÁROSKAPUN INNEN ÉS TÚL Idei és a jövő évi adókulcsok A kormány az adókulcsok érintetlenül hagyása mellett kezdeményezte az adótábla módosítását is. Tehát a 2003-as adótábla a következőképpen fest: - 0-tól 650 000 forintig: 20%, - 650 001-től 1 350 000 forintig: 130 000 forint és a 650 000 forinton felüli rész 30 %-a, - 1 350 000 forint felett a jövedelemadó mértéke 340 000 forint és az 1 350 000 forinton felüli rész 40 %-a. Az adótábla 2004-ben: - 0-tól 800 000 forintig: 18%, - 800 001-től 1 500 000 forintig: 144 000 forint és a 800 000 forinton felüli rész 26 %-a, - 1 500 000 forint felett: a 326 000 forint és az 1 500 000 forinton felüli rész 38 %-a. VIGYÁZAT! Önmagát frissítő új e-mail féreg jelent meg Az interneten egészen új e-mail-vírus jelent meg - közli az Origó. A W32/Sobig néven ismert féregvírus ez év elejétől terjed a világhálón: képes önmagát frissíteni és hátsó ajtót is nyit a számítógépen. Négyféle e-mailben Mouies, Sample, Document, Here is that sample - érkezik, s káros töltetét mindig egy .PIF kiterjesztésű állomány tartalmazza, amely Windows 95-től felfelé az összes operációs rendszert támadja. Ha a csatolt fájlt lefuttatjuk, a Sobig megkísérli átmásolni magát az adott gépről elérhető összes meghajtóra, továbbítja magát a Windows Címlistából, illetve különböző fájlokból szerzett e-mail címekre. Mivel a féreg képes önmagát frissíteni a weben keresztül, ezért nagy fenyegetettséget jelent az „áldozat" PC-n. A munkáltató fizeti a védőszemüveg árát A számítógép sok munkahelyen napi munkaeszköz, mégis kevés munkáltató van tisztában azzal, hogy milyen kötelezettségei vannak a képernyő előtt ülő alkalmazottai egészségvédelmével kapcsolatosan. Januártól a munkáltatónak kell megtérítenie a védőszemüveg költségeit is. A szabályozás még 1999-ben megszületett, s két éves felkészülési időt követően, betartását tavaly óta ellenőrizhetik az ÁNTSZ munkatársai. A képernyős munkahely követelményeit megállapító jogszabály még tavaly módosult, az új rendelkezések 2003. január l-jétől hatályosak. A rendelet azt a munkakört minősíti úgynevezett képernyős munkakörnek, ahol a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órát tölt a monitor előtt. A munkáltató kötelessége, hogy legalább kétévente elküldje alkalmazottait szemvizsgálatra. A vizsgálaton kötelező megjelenni, azt a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást ellátó orvos végzi el, és amennyiben indokolt, szemészeti szakvizsgálatra utalja be a munkavállalót. Lényeges, hogy a munkáltató csak az úgynevezett képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeit köteles megtéríteni, mégpedig értékhatártól függetlenül. Amennyiben a dolgozó egyéb okokból (például rövidlátás, távollátás) visel szemüveget vagy kontaktlencsét, ennek költségeit maga viseli. A rendelet előírásainak betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területi szervei ellenőrzik. Az ÁNTSZ munkatársai a helyszíni vizsgálat során jegyzőkönyvet vesznek fel, s amennyiben mulasztást tapasztalnak, határidő kitűzésével felszólítják a munkáltatót a hiányosságok pótlására. Amennyiben azonban a felszólítás ellenére sem teremtik meg a megfelelő munkakörülményeket a munkáltatók, és ezzel veszélyeztetik munkavállalóik egészségét, 50 000 forinttól 10 millió forintig terjedő munkavédelmi bírságot szabhatnak ki velük szemben. Indul a kedvezményes számítógépek beszerzése Számítógép- és számítástechnikai eszközgyártó cégek számára hirdet pályázatot az oktatási, a foglalkoztatási és az informatikai tárca, a minisztériumok korszerű eszközökre várják az árajánlatokat március 6-áig. A kormány gyorsan bevezetné az eurót (MTI) A forint árfolyamának ingadozása igen nagy tehertételt jelent a gazdaság számára, ezért szereplői siettetnék Magyarország valutauniós tagságát - mondta László Csaba a Euromoney bécsi konferenciáján. A pénzügyminiszter szerint a csatlakozásra jóval előbb sor kerül majd, mint korában tervezték. - A kormány úgy ítéli meg, hogy az ország 2007-re készen áll a csatlakozásra. A pénzügyi tárca vezetője szerint a következő 6-8 hónapban dönteni kell a csatlakozás tervezett időpontjáról. Mindenesetre a 2004-es költségvetés már az ezzel összefüggő szempontok, vagyis a maastrichti kritériumok figyelembe vételével készül. Szűz Mária és Szent István (is) kerülhet a magyar euróra 0Origó) Kossuth Lajos és Szűz Mária alakja, illetve a Szabadság-szobor és a Lánchíd képe lenne a legnépszerűbb hátoldal a magyar euróérméken - derül ki egy érmeforgalmazó cég közvélemény-kutatásából. A meghirdetett pályázatra közel kétszáz ötlet, illetve rajz érkezett. A legtöbben Kossuth Lajost, Szűz Máriát, a Szabadság-szobrot, a Lánchidat, a Parlamentet, a magyar címert, Szent Istvánt és Árpád fejedelmet látnák szívesen a magyar euróérmék hátlapján. Hollandiában és Franciaországban hasonló közvélemény-kutatás előzte meg az euró bevezetését, ahol a gyerekek véleményét is kikérték. Az Európai Unióhoz várhatóan 2007-ben csatlakozunk, és ekkor vezetik be Magyarországon az eurót. - Bankjegy nem készül nálunk, mert külföldön hatalmas készletet halmoztak fel belőle - mondta Misusra Gábor, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője. Az érmék viszont itthon készülnek. Az előlap adott, a hátlap kidolgozására pedig pályázatot írnak ki. A külföldi példákhoz hasonlóan az érmék hátlapján építmény, híres ember vagy valamilyen nemzeti motívum lehet. A Magyar Játékszíni Társaság Horányi Lászlót választotta elnökévé Horányi Lászlót, várszínházunk művészeti vezetőjét január 15-én Budapesten négy évre szólóan, az 1991-ben alakult Magyar Játékszíni Társaság elnökévé választották. Most induló új rovatunkban olyan szerteágazó információk közlését tervezzük, amelyek mindennapjainkat többé-kevésbé - akár anyagilag, akár hangulatilag - befolyásolják. Amennyiben a Kedves Olvasónak olyan konkrét megélése, netán kérdése lenne, amelyet rovatunk szerteágazó információs rendszerével tovább adhat, kérjük küldje meg nekünk. Lehet az jogi, gazdasági, házkörüli, sőt hobbi-témájú is. Szerkesszük együtt - Városkapun innen és túl - az Esztergom és Vidékét, e táj polgárainak hetilapját! Napi bosszúságaink Szeretnék már látni egy híradót a tévében, ami nem úgy kezdődik, hogy összeütközött, felkoncolták, meghalt, lezuhant. Amiképpen szeretném úgy megélni a hétköznapokat, hogy ne lennének tele olyan bosszúságokkal, amelyek előrelátással, jobb meggondoltsággal elkerülhetők volnának. Mint például: , 2002. október 1-étől az, aki az Árpád-hídnál kíván fölszállni az Esztergomba igyekvő autóbuszra, csak előre megváltott helyjeggyel teheti. Nincs is ebben semmi gondolná a jámbor utas. Megérkezem Budapestre, megvásárolom a jegyet vissza Esztergomba, és ha esetleg épp elérem a soros autóbuszt, nyugodtan fölszállhatok rá. Csakhogy... Ha a jámbor utas a fővárosba érkezvén nem tudja pontosan megsaccolni, mikor is végez ottani teendőivel, félő, hogy fölöslegesen vált jegyet, hiszen az mindössze két óra hosszát érvényes. Azután eldobható. Bizonyára sokan vannak a Kedves Olvasók közül, akik ügyeiket intézve a metróból éppen elérnének egy autóbuszt, ám a jegyet nem vették meg előre, hiszen nem tudhatták, mikor is utaznak majd haza. Nos, akkor bizony tél ide, eső vagy kánikula oda, sorba állhatnak a jegypénztárnál, hogy megvárják a következő járatot, amelyre természetesen a jegy elővétele nem garantálja az ülőhelyet. Hogy mindez mi célt szolgál, nem tudom, hiszen amennyiben egy megállóval odébb, a Flórián térnél szállnánk föl, akkor már a sofőrtől vehetnénk át a menetjegyet. Természetesen rákérdeztem erre a legújabb, vagy már nem is annyira új forrására a bosszankodásnak, ám semmiféle kielégítő választ nem kaptam. Jegypénztáros és sofőr egyaránt csak a tenyerét mutogatta: nem tudják. Mikorra végre följutottam a következő járatra hosszasan gondolkodtam hazáig. A Budapestet Dorogon át Esztergommal összekötő út legfőbb sajátossága, hogy amikor a dédapám 1932-ben autóval közlekedett rajta, nos akkor ugyan ez az út szolgáltatta az elérhetőséget azóta is változatlan szélességével. Csakhogy akkor még gyakorlatilag senki nem jött szembe vele. Meg mögötte sem. Ha a barátom Egerből Budapestre szeretne utazni, a menetidő 1 óra 10 perc. Budapest-Esztergom a legjobb esetben 1 óra húsz perc, noha a távolság kevesebb, mint a fele. Az idő pedig természetesen egyre több, hiszen kicsi a valószínűsége, hogy egy időben megváltott jeggyel felkapaszkodhatunk az első induló járatra. A MAV megszüntette az Interpicit, a Volán egyre nehezíti a közlekedést. Tessék mondani: hol itt a megrendelő, utazni szándékozó vagy kényszerülő szolgálata? Remélem Európába nem a Budapest-Esztergom vonalon kívánunk bejutni! Varga Péter Az oktatási tárca közleménye szerint a Sulinet Expressz - egész életen át tartó tanulás - tudásalapú társadalom I. pályázatának célja, hogy ez évtől az új adókedvezményeket igénybe venni tudó személyek minél jobb feltételekkel vásárolhassanak, bérelhessenek, lízingelhessenek számítógépet, illetve számítástechnikai eszközöket. A pályázatokat március 6-áig várják, az ajánlatok elbírálását az oktatási, a foglalkoztatási, az informatikai és a pénzügyi tárca által felkért bizottság végzi. Az eredményhirdetést április 16-án tartják, a szerződéskötésekre 30 nap áll rendelkezésre. Ezt követően leghamarabb májusban élhetnek a törvényben meghatározott személyek az adókedvezménnyel. A számítástechnikai eszközök vásárlásának, bérlésének, lízingelésének feltételeiről az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság tájékoztatja az érdeklődőket. A minisztérium közleménye emlékeztet, hogy az adótörvények 2002 novemberében elfogadott módosításával lehetővé vált: pedagógusok, oktatók, hallgatók, felnőttképzésben részt vevő magánszemélyek, és azok a magánszemélyek, akiknek gyermeke nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben iskolai rendszerű első alapképzésben vesz részt, az összevont adóalapjának adóját számítógépre, számítástechnikai eszköz vételére, bérletére, lízingelésre fordított összeggel csökkentheti. Az igénybe vehető adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 60 ezer forintot. í Ennek az önkéntességen alapuló szervezetnek országhatárainkon belül 26 tagja van - köztük a Magyar Nemzeti Színház. A határainkon túli magyar társulatok mindegyike időközben már csatlakozott a szervezethez, amelynek legfőbb célja az össznemzeti színházi kultúra fejlesztése (felvilágosodás korabeli szóval élve: „tsinosítása"), továbbá a szakmai érdekérvényesítés. Horányi László egyébként - mint azt annak idején lapunk is hírül adta - az 1996-ban létrejött Szabadtéri Színházi Szövetségnek is alapító-, mára pedig elnökségi tagja. Nyári színházunk egyre nagyobb közönséget vonzó lelkes „hajtóműve" - amolyan vérbeli „álláshalmozóként" - tavalyelőtt a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének tagságára is „felesküdött". Ennek az újévi lendülettel megszületett játékszíni „élcsapatnak" Horányi László közlése szerint, és ez nagyon jó hír! - vállalkozott „tiszteletbeli" tagként Vass Lajos is, aki a kulturális minisztérium közigazgatási államtitkára és - egyáltalán nem mellékesen - a szakmai színház egyik igazgatója. Ami az újdonsült elnök legközelebbi terveit illeti, egész találkozó-sorozat következik: mégpedig e héten a NKÖM nemzetközi kulturális kapcsolatokért felelős államtitkárával; a jövő héten pedig - legalábbis jogos reményei szerint - magánál Görgey Gábor miniszter úrral. Úgy két hét múlva Mandúr László (MSZP), a parlament egyik alelnöke jelölt meg időpontot az új elnökkel való eszmecserére. N.T. Megszűnik az 576 Kbyte Februártól nem jelenik meg az egyik legnagyobb múltú számítástechnikai magazin, az 576 Kbyte. A kiadványt a hasonló profilú GameStar olvasztja magába. A februárban megjelenő számtól kezdve a teljes szerkesztést a GameStar viszi tovább, de munkájába bevonja az 576 KByte legjobb szerzőit is - áll a magazin szerkesztőségének közleményében. A 576 KByte előfizetői a februári számtól a GameStar CD-s, teljes játékokkal megjelenő számait kapják, illetve lemondhatják a magazint. Áz áruspéldányok vásárlói február 14-től a standoknál, illetve az 576 Shopokban juthatnak hozzá az 576 KByte lógóval is ellátott GameStar-hoz. Az 576 KByte 13 éven keresztül jelent meg. A tankönyvek áráról... Nem várható az idén a tankönyvek árának az inflációt meghaladó mértékű növelése. Az oktatási tárca tudatta, hogy a miniszter meghatározhatja a tankönyvjegyzékre kerülő kiadványok maximális árát: ez 2003-ban az előző évben alkalmazott árkorlátot 5 százalékkal haladja meg a nyomtatott kiadványok esetében és változatlan az egyéb kategóriákban. A 2003/2004-es jegyzéken a legolcsóbb könyv 80 forintba, míg a legdrágább 2.500 forintba kerül. A tanulók tankönyvvásárlására az előző évivel azonos feltételek szerintjár az általános támogatás, azaz a nappali oktatásban résztvevő tanulók után diákonként 2.400 forint. A jövő évtől a nappali rendszerű iskolai oktatásban három kategóriában - a tartósan betegek vagy fogyatékosok, három és többgyermekes családban élők, egyedülálló szülők eltartásában élő gyermekek számára - a tankönyvellátás ingyenessé válik az oktatás teljes időszakára. Emellett megvalósult a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családokban élő tanulók ingyenes tankönyvellátása is az 1-4. évfolyamon, ezen diákok esetében 5.600 forintos segítség jár. Még csak terv: Nem adhatja ki a tanár a drogos diák adatait Titoktartásra kötelezné a diákok adataival kapcsolatban a tanárokat az oktatási tárca törvénymódosítási tervezete. A javaslat szerint az alkalmazottijogviszony végével sem szűnne meg a tanárok titoktartási kötelezettsége. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozna arra az esetre, ha alóla az érintett kiskorú esetén a szülő felmentést adott. Eddig nem rendezte törvény, hogy a pedagógus köteles-e kiszolgáltatni a tudomására jutott tényeket, adatokat a rendvédelmi szerveknek. így a jogszabály a pedagógusok védelmét is szolgálja majd - állítják a tervezet alkotói. A tervezet azt is meghatározza, hogy a nevelési-oktatási intézmények milyen esetekben használhatják a diákok adatait. Ezeket csak korlátozottan szabad kezelni még bűncselekmény, szabálysértés felderítése, a büntethetőség és a felelősségre vonás mértékének megállapítása érdekében is.