Esztergom és Vidéke, 2003

2003-01-23 / 3. szám

2003. február 13. Esztergom és Vidéke 3 „EKES ERDES ANYANYELVÜNK" Bánffy György: „Nem féltem a magyar kultúrát!" (Vp) A napokban a Bottyán János Gimnázium és Műszaki Középiskola vendége volt Bánffy György Kossuth- és Jászai-díjas Érdemes és Kiváló művész, aki a közönségtől és a szakmától el­nyerte a „legszebben beszélő ma­gyar színész" megtisztelő jelzőt is. A Faustként, Lear királyként vagy Siklós Olga Széchenyiről készült monodrámája legna­gyobb magyarjaként nagyszerű alakítást nyújtó és legutóbb, a Turini nyárban Kossuthot meg­formáló kitűnő művész „Ékes érdes anyanyelvünk" című iro­dalomtörténeti összeállítását 1972 óta játssza az „Egyszemé­lyes színház" keretei között. A produkció felöleli gyakorlatilag a teljes magyar irodalmat a Ha­lotti beszédtől egészen Sütő Andrásig. Nem titkolt célja, hogy bi­zonyságát adja: a magyarságnak nem kell csatlakoznia Európá­hoz, jelen van benne ezer esz­tendeje. Európának kötelessége visszafogadnia a második világ­háború után kitaszított és el­árult magyar nemzetet, azt a né­pet, amelynek kultúrája, nyelve, értelme és tehetsége nélkül Eu­rópa és a világ szegényebb vol­na. Sajátos fölfogásban, nagy­szerű értelmezésben hallhatta a szokatlanul érdeklődő diákkö­zönség Zrínyit, Balassit, Arany Jánost és Ady Endrét. Tőlük és róluk szólt az előadás, megtűz­delve jó néhány külföldi nyel­vész és irodalmár a magyar nyelvről írott elismerő gondola­tával. Az előadás utáni beszélge­tésben arra a kérdésre, hogy ho­vá vezet az internet- és az sms-világa, meddig szűkül, és mennyire torzul napjainkban Arany János nyelve, Bánffy György optimista választ adott. - Nem félek! - mondotta. - Az elektronikus levelezés nyelve, a „való világok" értéktelen és semmitmondó ideje le fog járni. Az információ-áramlás szük­sége hozta ezt, ki fog alakulni és megmarad annak a szolgálatá­ban, amiért létrejött. De amíg megtelnek a színházak, amíg nyitva vannak a könyvesboltok és a könyvtárak, és amíg ezek­nek vannak látogatói, amíg a be­tűre, az értékre, a nagybetűs Irodalomra van igény - márpe­dig van! - addig nem féltem ezt a csodálatos, fölülmúlhatatlan magyar nyelvet. Mindaddig, amíg a délelőtti tanítás után több száz diák ér­deklődéssel és odafigyeléssel ké­pes végigülni egy ilyen nem túl könnyen emészthető előadást, addig nem féltem a jövendőt, a magyar kultúrát! „TANCRA LABAM" - Farsangi táncház az Olvasókörben ­(D.L.) Novemberben azon panaszkodtunk lapunkban, hogy teljesen „el­néptelenedett" a szentgyörgymezői táncház. Decemberben volt a mély­pont, mindössze 10-15 érdeklődő ténfergett az Olvasókör - egyébként sok sikeres rendezvényt megélt - épületében. Azután elérkezett január 18., szombat, a fordulat napja! Polgár József, az Olvasókör ambiciózus vezetője hosszú idő után ismét a táncház-mozgalom „nagy öreg­jét", az örökifjú Németh Kálmánt bízta meg a táncház gazdai-teen­dők ellátásával. A siker nem vára­tott magára. Összesen száznegy­venen (!) táncoltak, énekeltek, Két esztergomi naptár A Spori Print „V" Nyomda két szép színes esztergomi falinaptárral lepett meg bennünket 2003-ra. A nyomda tizenegyéves történetét a folyamatos fejlesztés, a gépi-techno­lógiai korszerűsítés, a munkafolya­matok tökéletesítése jellemezte. Ma már teljes körű előkészítéssel, kiváló minőségű színes nyomásra alkalmas berendezésekkel, korszerű kötés­technikával rendelkezik, így bár­mely kiadvány nyomtatására és ki­adására alkalmassá vált. A két új naptár a fentieknek ékes bizonyítéka. Az egyik Mudrák Attila gyönyörű 27 x 27 cm-es színes esz­tergomi fotóit tartalmazza. A címla­pon egy légi felvétel látható, alatta a középkori várospecsét, a többi tizen­két fotó pedig a hónapok hangulatát idéző, attraktív és poétikus város­kép. A kiadvány tipográfiája is na­gyon igényes. Az egyes lapokat a hó­napoknak megfelelő zodiákus jegyek grafikus ábrázolásai díszítik. A hát­lapon rövid városismertető szöveget olvashatunk három nyelven. Bizton állíthatjuk, hogy bárki megtisztelve érezheti magát, ha ezt a naptárt kapja ajándékba. A másik falinaptár Bartha Árpád Esztergom templomairól készült színezett tollrajzait tartalmazza. Ebben a lapok mindkét oldalára ke­rült nyomás. A hátlapon Sipeki Gyu­la fotóművész rövid írása ajánlja a közönség figyelmébe a naptárt és al­kotóját. Kár, hogy a képanyag nem elégíti ki maradéktalanul a cím által keltett jogos várakozást, tekintettel arra, hogy egyes templomok nem kaptak helyet a kiadványban, míg mások többször is szerepelnek. K.E. Nagy László plébános emlékezete (P) Az Esztergom-Budapesti Érseki Főhatóság, valamint a Belvárosi Plé­bánia közössége és a hozzátartozók mély részvéte mellett vettek végső bú­csút a 82. életévében elhunyt Nagy László tiszteletbeli kanonoktól, nyugal­mazott plébánostól. A belvárosi Szent Péter és Pál templomot a gyászmisére megtöltötték a hívek, melyen Beer Miklós püspök volt a főcelebráns, az el­hunyt egykori paptársai jelenlétében. Nagy László 1971-ben került a Belvárosi Plébániára, és 27 éven keresztül látta el szolgálatát (fotónkon Gerendás Jánosék házszentelőjén Sági Józsefék társaságában). A szentmise keretében Várhegyi István kanonok, nyugalma­zott plébános méltatta korábbi paptársa munkásságát. Nagy László plébá­nosként szinte az egész város lakosságát megszólította a belvárosi templom felújítására. A külső szerkezet újjáépítésén túl kicserélték a villanyvezeté­ket, festettek, oltárt építettek. Kezdeményezője volt a Városháza előtt a Szentháromság szobor megóvásának és megmentésének, amikor gonosz erők a szobor eltávolításán is gondolkodtak. Sági József világi egyházfi búcsúztatójában többek között így szólt: „Szo­morú időszakot jelentett közösségünknek Laci bácsi operációját követő nagy betegsége. Rossz egészségi állapota tétlenségre kényszerítette, ami nagy ke­resztje volt. (...) Hálát adunk Istennek, hogy véget ért Laci bácsi kórházi szen­vedése és az Úr visszahívta hü szolgáját." A gyászmisét követően földi ma­radványait a templom kriptájában helyezték végső nyugalomba, végakara­tának megfelelően édesanyja hamvai mellé. Perzsa mitológia Január 17-én folytatódott Szerémy György előadás-sorozata „Mítoszok és vallások az irodalom­ban" címmel a városi könyvtárban. Ezúttal az iráni (párszi) hagyo­mányról tartott rendkívül érdekes, még a laikus hallgatók számára is érthető expozét az ELTE tanára, aki buddhista lámának vallja magát. A perzsa mitológia az egyik legősibb és leggazdagabb hagyományú, művé­szetében is gyümölcsöző mondakör. Zarathustra reformálta meg az ere­detileg többisten-hitre épülő ősi per­zsa vallást, mely sok vonatkozásban az indiai ősvallásból vett át eleme­ket. O írta meg a 21 könyvből álló perzsa „szentírást", mely már egyisten-hitre épül. Hosszú lenne ismertetni az iráni vallás bonyolult, de nagyon költői rendszerét, kinyilatkozásait. Zarat­hustra szerint három dolog fontos az életben: jól gondolkodni, jól beszél­ni, és jót cselekedni. Az erényes emberek a perzsák szerint is a mennyországba jutnak, ahol - fokozat szerint - a hold, a nap, vagy a csillagok várják őket (a legki­válóbbakat)! Újraértékelik a Himnuszt és az ünnepeket? mulattak és kvaterkáztak a párká­nyi Tücsök zenekar vérpezsdítő muzsikájára. Arató András okította a gyere­keket népi játékokra és ugrós tán­cokra, majd következett az éjfélig tartó felnőtt táncház. Sokan ér­keztek Párkányból és Szlovákia más vidékeiről is. Láposi Elza, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés alelnöke is megtisztelte a rendezvényt, s olyan jól érezte magát, hogy még táncra is perdült egy csárdás erejéig! Földes György vállalkozó meg is jegyezte: - Á táncház nyújt igazi, kulturált szó­rakozást az ifjúságnak, nem a diszkó meg a valóság show-k. Nagyon hangulatosra sikere­dett az énektanulás, majd éjfél után - az Ili büfében - a nótázás, a vidám mulatozás Tücsökékkel. Egy rögtönzött újévi köszöntő is elhangzott, ebből idézünk búcsú­zóul: Mulassunk együtt a jó népi zenére Az egész, boldog újévben! Mint azt Polgár Józseftől meg­tudtuk, legközelebb február 8-án lesz táncház a Szentgyörgymezői Olvasókörben. Január végén ül össze először a nemzeti és állami jelképrendszert áttekintő szakértői bizottság. A testület foglalkozik az államhatalmat megtestesítő in­tézmények, közöttük a törvényhozó és a végrehajtó hatalom, valamint a Leg­felsőbb Bíróság elhelyezésével, az egykor kormányzati negyedként működött budai királyi vár újrahasznosításával. A bizottság át fogja tekinteni a címer és a lobogó használatának, illetve a Himnusz műsorra tűzésének rendjét-áll az MTI közleményében. A nemzeti és állami jelképekkel kapcsolatos módosításokat előkészí­teni hivatott bizottságot - amelynek neves jogász és történész professzo­rok, művészek és írók, egyházak, il­letve a határon túli magyarság és a magyarországi nemzetiségek képvi­selői a tagjai - a miniszterelnök kez­deményezésére hozta létre a kor­mány. A testület elnöke Glatz Fe­renc, az MTA volt elnöke. A bizottság át fogja tekinteni a cí­mer és a lobogó használatának, illet­ve a Himnusz műsorra tűzésének rendjét - közölte Glatz. A bizottság ugyancsak napirendjére tűzi az álla­mi és nemzeti ünnepek rendszerét és megfogalmazza az állami, nemze­ti, vallási és egyéb ünnepek egymás­hoz való viszonyát. Tanulmányt ké­szítenek a kitüntetések jelenlegi rendszeréről és az abban megjelenít­hető történelmi hagyományokról. Az akadémikus szerint „az állami és nemzeti jelképek között meg kell ta­lálni a magyar kultúra, a magyar tu­domány és a mindennapi munkavég­zés, a társadalom különböző korosz­tályainak megjelenítését". Glatz Ferenc szerint az állam­rendszernek biztosítania kell azt, hogy az egyén „szabadon kiélhesse minden közösségi kötődését". Sze­rinte a pártpolitikai identitás „dik­tatúrájával" szemben vissza kell ad­ni a civil társadalom, a polgári köz­élet becsületét. Úgy véli, lehetőséget kell teremteni arra, hogy az embe­rek az egyoldalú pártpolitikai identi­tás mellett szabadon alkossák meg világnézetüket, szociális vagy akár nem- és korosztálybeli összetarto­zás-tudatukat is. Glatz Ferenc kö­zölte: a felülvizsgálat célja, hogy az európai és a nemzetközi normákat figyelembe véve fogalmazódjanak meg a magyar állam és nemzet törté­nelmi sajátosságai és „mindazok az értékek, amelyeket a XXI. században magunkénak mondhatunk ". Az akadémikus szerint az 1989-től felgyorsult demokratikus átalakulás megváltoztatta az állami és^ nemzeti jelképek használatát. „ Újra kell gondolni azt, hogyan jele­níthető meg az a történelmi sajátos­ságunk, hogy a nemzet hét államke­retbe tagozódva éli a maga életét" ­fogalmazott. Ugyancsak újragondo­landónak tartja a civil szervezetek, a kisebbségi önkormányzatok, a kul­turális-tudományos intézmények autonómiájának viszonyát a végre­hajtó hatalomhoz, illetve a törvény­hozáshoz. Glatz Ferenc még erőseb­ben hangsúlyozná a magyar állam ezeréves hagyományának szerinte legértékesebb elemét: azt, hogy olyan intézményrendszer működött a Kárpát-medencében, amely védettsé­get és biztonságot nyújtott nemcsak a magyar, hanem a korábban itt élő szláv és egyéb népeknek. „A kitagadó hagyományoktól el kell határolódni" - mondta. Az akadémikus meggyőződése: a nemzeti önkritikának a nemzeti ér­tékek felmutatásával kell párosul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom