Esztergom és Vidéke, 2003

2003-01-23 / 3. szám

2003. február 13. Esztergom és Vidéke 3 „EKES ERDES ANYANYELVÜNK" Bánffy György: „Nem féltem a magyar kultúrát!" (Vp) A napokban a Bottyán János Gimnázium és Műszaki Középiskola vendége volt Bánffy György Kossuth- és Jászai-díjas Érdemes és Kiváló művész, aki a közönségtől és a szakmától elnyerte a „legszebben beszélő magyar színész" megtisztelő jelzőt is. A Faustként, Lear királyként vagy Siklós Olga Széchenyiről készült monodrámája legnagyobb magyarjaként nagyszerű alakítást nyújtó és legutóbb, a Turini nyárban Kossuthot megformáló kitűnő művész „Ékes érdes anyanyelvünk" című irodalomtörténeti összeállítását 1972 óta játssza az „Egyszemélyes színház" keretei között. A produkció felöleli gyakorlatilag a teljes magyar irodalmat a Halotti beszédtől egészen Sütő Andrásig. Nem titkolt célja, hogy bizonyságát adja: a magyarságnak nem kell csatlakoznia Európához, jelen van benne ezer esztendeje. Európának kötelessége visszafogadnia a második világháború után kitaszított és elárult magyar nemzetet, azt a népet, amelynek kultúrája, nyelve, értelme és tehetsége nélkül Európa és a világ szegényebb volna. Sajátos fölfogásban, nagyszerű értelmezésben hallhatta a szokatlanul érdeklődő diákközönség Zrínyit, Balassit, Arany Jánost és Ady Endrét. Tőlük és róluk szólt az előadás, megtűzdelve jó néhány külföldi nyelvész és irodalmár a magyar nyelvről írott elismerő gondolatával. Az előadás utáni beszélgetésben arra a kérdésre, hogy hová vezet az internet- és az sms-világa, meddig szűkül, és mennyire torzul napjainkban Arany János nyelve, Bánffy György optimista választ adott. - Nem félek! - mondotta. - Az elektronikus levelezés nyelve, a „való világok" értéktelen és semmitmondó ideje le fog járni. Az információ-áramlás szüksége hozta ezt, ki fog alakulni és megmarad annak a szolgálatában, amiért létrejött. De amíg megtelnek a színházak, amíg nyitva vannak a könyvesboltok és a könyvtárak, és amíg ezeknek vannak látogatói, amíg a betűre, az értékre, a nagybetűs Irodalomra van igény - márpedig van! - addig nem féltem ezt a csodálatos, fölülmúlhatatlan magyar nyelvet. Mindaddig, amíg a délelőtti tanítás után több száz diák érdeklődéssel és odafigyeléssel képes végigülni egy ilyen nem túl könnyen emészthető előadást, addig nem féltem a jövendőt, a magyar kultúrát! „TANCRA LABAM" - Farsangi táncház az Olvasókörben (D.L.) Novemberben azon panaszkodtunk lapunkban, hogy teljesen „elnéptelenedett" a szentgyörgymezői táncház. Decemberben volt a mélypont, mindössze 10-15 érdeklődő ténfergett az Olvasókör - egyébként sok sikeres rendezvényt megélt - épületében. Azután elérkezett január 18., szombat, a fordulat napja! Polgár József, az Olvasókör ambiciózus vezetője hosszú idő után ismét a táncház-mozgalom „nagy öregjét", az örökifjú Németh Kálmánt bízta meg a táncház gazdai-teendők ellátásával. A siker nem váratott magára. Összesen száznegyvenen (!) táncoltak, énekeltek, Két esztergomi naptár A Spori Print „V" Nyomda két szép színes esztergomi falinaptárral lepett meg bennünket 2003-ra. A nyomda tizenegyéves történetét a folyamatos fejlesztés, a gépi-technológiai korszerűsítés, a munkafolyamatok tökéletesítése jellemezte. Ma már teljes körű előkészítéssel, kiváló minőségű színes nyomásra alkalmas berendezésekkel, korszerű kötéstechnikával rendelkezik, így bármely kiadvány nyomtatására és kiadására alkalmassá vált. A két új naptár a fentieknek ékes bizonyítéka. Az egyik Mudrák Attila gyönyörű 27 x 27 cm-es színes esztergomi fotóit tartalmazza. A címlapon egy légi felvétel látható, alatta a középkori várospecsét, a többi tizenkét fotó pedig a hónapok hangulatát idéző, attraktív és poétikus városkép. A kiadvány tipográfiája is nagyon igényes. Az egyes lapokat a hónapoknak megfelelő zodiákus jegyek grafikus ábrázolásai díszítik. A hátlapon rövid városismertető szöveget olvashatunk három nyelven. Bizton állíthatjuk, hogy bárki megtisztelve érezheti magát, ha ezt a naptárt kapja ajándékba. A másik falinaptár Bartha Árpád Esztergom templomairól készült színezett tollrajzait tartalmazza. Ebben a lapok mindkét oldalára került nyomás. A hátlapon Sipeki Gyula fotóművész rövid írása ajánlja a közönség figyelmébe a naptárt és alkotóját. Kár, hogy a képanyag nem elégíti ki maradéktalanul a cím által keltett jogos várakozást, tekintettel arra, hogy egyes templomok nem kaptak helyet a kiadványban, míg mások többször is szerepelnek. K.E. Nagy László plébános emlékezete (P) Az Esztergom-Budapesti Érseki Főhatóság, valamint a Belvárosi Plébánia közössége és a hozzátartozók mély részvéte mellett vettek végső búcsút a 82. életévében elhunyt Nagy László tiszteletbeli kanonoktól, nyugalmazott plébánostól. A belvárosi Szent Péter és Pál templomot a gyászmisére megtöltötték a hívek, melyen Beer Miklós püspök volt a főcelebráns, az elhunyt egykori paptársai jelenlétében. Nagy László 1971-ben került a Belvárosi Plébániára, és 27 éven keresztül látta el szolgálatát (fotónkon Gerendás Jánosék házszentelőjén Sági Józsefék társaságában). A szentmise keretében Várhegyi István kanonok, nyugalmazott plébános méltatta korábbi paptársa munkásságát. Nagy László plébánosként szinte az egész város lakosságát megszólította a belvárosi templom felújítására. A külső szerkezet újjáépítésén túl kicserélték a villanyvezetéket, festettek, oltárt építettek. Kezdeményezője volt a Városháza előtt a Szentháromság szobor megóvásának és megmentésének, amikor gonosz erők a szobor eltávolításán is gondolkodtak. Sági József világi egyházfi búcsúztatójában többek között így szólt: „Szomorú időszakot jelentett közösségünknek Laci bácsi operációját követő nagy betegsége. Rossz egészségi állapota tétlenségre kényszerítette, ami nagy keresztje volt. (...) Hálát adunk Istennek, hogy véget ért Laci bácsi kórházi szenvedése és az Úr visszahívta hü szolgáját." A gyászmisét követően földi maradványait a templom kriptájában helyezték végső nyugalomba, végakaratának megfelelően édesanyja hamvai mellé. Perzsa mitológia Január 17-én folytatódott Szerémy György előadás-sorozata „Mítoszok és vallások az irodalomban" címmel a városi könyvtárban. Ezúttal az iráni (párszi) hagyományról tartott rendkívül érdekes, még a laikus hallgatók számára is érthető expozét az ELTE tanára, aki buddhista lámának vallja magát. A perzsa mitológia az egyik legősibb és leggazdagabb hagyományú, művészetében is gyümölcsöző mondakör. Zarathustra reformálta meg az eredetileg többisten-hitre épülő ősi perzsa vallást, mely sok vonatkozásban az indiai ősvallásból vett át elemeket. O írta meg a 21 könyvből álló perzsa „szentírást", mely már egyisten-hitre épül. Hosszú lenne ismertetni az iráni vallás bonyolult, de nagyon költői rendszerét, kinyilatkozásait. Zarathustra szerint három dolog fontos az életben: jól gondolkodni, jól beszélni, és jót cselekedni. Az erényes emberek a perzsák szerint is a mennyországba jutnak, ahol - fokozat szerint - a hold, a nap, vagy a csillagok várják őket (a legkiválóbbakat)! Újraértékelik a Himnuszt és az ünnepeket? mulattak és kvaterkáztak a párkányi Tücsök zenekar vérpezsdítő muzsikájára. Arató András okította a gyerekeket népi játékokra és ugrós táncokra, majd következett az éjfélig tartó felnőtt táncház. Sokan érkeztek Párkányból és Szlovákia más vidékeiről is. Láposi Elza, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés alelnöke is megtisztelte a rendezvényt, s olyan jól érezte magát, hogy még táncra is perdült egy csárdás erejéig! Földes György vállalkozó meg is jegyezte: - Á táncház nyújt igazi, kulturált szórakozást az ifjúságnak, nem a diszkó meg a valóság show-k. Nagyon hangulatosra sikeredett az énektanulás, majd éjfél után - az Ili büfében - a nótázás, a vidám mulatozás Tücsökékkel. Egy rögtönzött újévi köszöntő is elhangzott, ebből idézünk búcsúzóul: Mulassunk együtt a jó népi zenére Az egész, boldog újévben! Mint azt Polgár Józseftől megtudtuk, legközelebb február 8-án lesz táncház a Szentgyörgymezői Olvasókörben. Január végén ül össze először a nemzeti és állami jelképrendszert áttekintő szakértői bizottság. A testület foglalkozik az államhatalmat megtestesítő intézmények, közöttük a törvényhozó és a végrehajtó hatalom, valamint a Legfelsőbb Bíróság elhelyezésével, az egykor kormányzati negyedként működött budai királyi vár újrahasznosításával. A bizottság át fogja tekinteni a címer és a lobogó használatának, illetve a Himnusz műsorra tűzésének rendjét-áll az MTI közleményében. A nemzeti és állami jelképekkel kapcsolatos módosításokat előkészíteni hivatott bizottságot - amelynek neves jogász és történész professzorok, művészek és írók, egyházak, illetve a határon túli magyarság és a magyarországi nemzetiségek képviselői a tagjai - a miniszterelnök kezdeményezésére hozta létre a kormány. A testület elnöke Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke. A bizottság át fogja tekinteni a címer és a lobogó használatának, illetve a Himnusz műsorra tűzésének rendjét - közölte Glatz. A bizottság ugyancsak napirendjére tűzi az állami és nemzeti ünnepek rendszerét és megfogalmazza az állami, nemzeti, vallási és egyéb ünnepek egymáshoz való viszonyát. Tanulmányt készítenek a kitüntetések jelenlegi rendszeréről és az abban megjeleníthető történelmi hagyományokról. Az akadémikus szerint „az állami és nemzeti jelképek között meg kell találni a magyar kultúra, a magyar tudomány és a mindennapi munkavégzés, a társadalom különböző korosztályainak megjelenítését". Glatz Ferenc szerint az államrendszernek biztosítania kell azt, hogy az egyén „szabadon kiélhesse minden közösségi kötődését". Szerinte a pártpolitikai identitás „diktatúrájával" szemben vissza kell adni a civil társadalom, a polgári közélet becsületét. Úgy véli, lehetőséget kell teremteni arra, hogy az emberek az egyoldalú pártpolitikai identitás mellett szabadon alkossák meg világnézetüket, szociális vagy akár nem- és korosztálybeli összetartozás-tudatukat is. Glatz Ferenc közölte: a felülvizsgálat célja, hogy az európai és a nemzetközi normákat figyelembe véve fogalmazódjanak meg a magyar állam és nemzet történelmi sajátosságai és „mindazok az értékek, amelyeket a XXI. században magunkénak mondhatunk ". Az akadémikus szerint az 1989-től felgyorsult demokratikus átalakulás megváltoztatta az állami és^ nemzeti jelképek használatát. „ Újra kell gondolni azt, hogyan jeleníthető meg az a történelmi sajátosságunk, hogy a nemzet hét államkeretbe tagozódva éli a maga életét" fogalmazott. Ugyancsak újragondolandónak tartja a civil szervezetek, a kisebbségi önkormányzatok, a kulturális-tudományos intézmények autonómiájának viszonyát a végrehajtó hatalomhoz, illetve a törvényhozáshoz. Glatz Ferenc még erősebben hangsúlyozná a magyar állam ezeréves hagyományának szerinte legértékesebb elemét: azt, hogy olyan intézményrendszer működött a Kárpát-medencében, amely védettséget és biztonságot nyújtott nemcsak a magyar, hanem a korábban itt élő szláv és egyéb népeknek. „A kitagadó hagyományoktól el kell határolódni" - mondta. Az akadémikus meggyőződése: a nemzeti önkritikának a nemzeti értékek felmutatásával kell párosul-