Esztergom és Vidéke, 2003

2003-05-08 / 18. szám

10 Esztergom és Vidéke 2003. március 13. Anyák napi diákmise a Kerektemplomban (Pálos) A Mindszenty iskola diákseregének hagyományosan vasárnaponként 9 órakor kezdődik a miséje a Szent Anna Plébániatemplomban. Vasárnap az Anyák napi mise kedves műsorral és ajándékozással gazdagodott. Cserny Szilvia igazgató-helyettes összeállításában verseket mondtak a kisdiákok. Szerepeltek: Szendrő Márton, Janás Barbara, Iván Attila, Kőműves Márk és Sárdi Gyula, valamennyien elsősök. László atya a mise során, a hívek könyörgését követően felkínálta az oltár előtt hatalmas kosárban elhelyezett több száz szál rózsát a jelenlévő édesanyáknak. Gyermekeiket, hozzátartozóikat kérte fel egy-egy szál virág átnyújtására. A plébános jól ismeri a híveket, hiszen csak néhány szál rózsa maradt a kosárban, amit a ministránsok a templom Mária-oltárára helyeztek. A szép ünnepre megújult a Mindszenty iskola díszudvara is. Helyükre kerültek a tavaszi virágok, amit Kiss-Rigó László teológiatanár, plébános büszkeséggel mutatott be az iskolájukban gyakran megforduló kedves vendégeiknek (fotónkon Meggyes Tamás polgármester, Ladocsi Gáspár püspök és Kápolnai Dezső kulturális egyesületi elnök társaságában). Gerendás János hentesmester emléke A vetések megáldásának szertartása Esztergomban Az Esztergomi Városi Gazdakör, valamint az Esztergom Szentgyörgymezői Kertbarátkör május 2-án a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetségével együttműködve országos búzaszentelőt tartott. Az ünnepség a Bazilikában szentmisével kezdődött, melyet Beer Miklós segédpüspök celebrált Varga Lajos szentgyörgymezői és Michels Antal belvárosi plébános közreműködésével. (Pl) Ősi esztergomi család a Gerendáséké, és arról is híres, hogy az elsőszülött fiúk generációkon át a János keresztbevet kapták. Nemcsak az esztergomiak, hanem a vissza-visszatérő kirándulók is megismerhették a Kossuth Lajos utca 69. szám alatti Gran Húsboltot, annak szakértő tulajdonosát, Gerendás János feldolgozómestert, valamint a boltban szorgoskodó Zsuzsanna asszonyt (fotónkon). Gerendás János a vendéglős nagyapa és a gazdálkodó édesapja sugallatára választotta a hentes mesterséget. Az azóta megszűnt dorogi vágóhídon Gál János, Gálicz László, a perbáli Kreisz Tamás társaságában együtt tanulták a mesterséget. Katonasága alatt a Gundel főszakácsától ezt a mesterséget is megtanulta. A családi vendéglőt államosították, a város határában lévő földjeiket téeszesítették. A vágóhíd Tatabányára került, így Gerendás János rövid időre eltávolodott szeretett szakmájától. A város akkori vezető állami nagyvállalatában, a Labor MIM-ben az értékesítési csoport vezetője lett. Másfél évtizedet szolgált ott. Ezidőtájt a város közismert hentesmestere, Guzli Sándor nyugdíjba vonult a ferences rendház húsfeldolgozó konyhájáról. Őt követte Gerendás János, majd családi házukban létrehozta a feldolgozót és hűtőkamrát, megnyitotta 1992-ben a Gran Húsboltot. Híres volt arról is, hogy mindig voltak a szakmában tanulói, mindig volt kinek átadni mesterségbeli tudását. A húsfeldolgozás együtt jár a hűtőkamrás léttel, itt szerezte hosszú évtizedek alatt alattomos betegségét, a tüdőfibrosist. Az évek során szerzett betegsége elhatalmasodott, ám kemény jellemével jól tartotta magát. Hetekkel ezelőtt a húsvéti sonkát a boltjuk részére ő személyesen készítette, minden finomság kapható volt náluk. Ezért is érte váratlanul a családtagjait, az ismerősöket, a vevőkörét április 27-ei halála. Temetésén tisztelőinek százai vettek részt a Belvárosi Temetőben, ahol Michels Antal plébános búcsúztatta, a Gazdakör nevében dr. Balogh Zoltán elnök beszélt. Többek között ezeket mondta: Nem könnyű nekünk tudomásul venni, elfogadni a távozást, amikor tegnap még veled együtt készültünk a Terménybemutatóra, a Karácsonyra, a Borversenyre, a Húsvétra, amikor azt reméltük, hogy újra találkozunk a Búzaszentelőn, és majd megbeszéljük a világ folyását, dolgaink alakulását. Gerendás János olyan ember volt számunkra, aki ebben a városban, a városért, értünk tudott élni, és képes volt egyesületekben, és így a Gazdakörben is az ő nyílt és egyenes természetével, szókimondásával közösséget befolyásolni, formálni. Nála és vele beszéltük meg mindig az egyesület működésének lényeges céljait, irányait, és otthont adva szervező tagjainknak, neki köszönhetjük sokban és nagyban, hogy az általa most elhagyott közösségek az ő nyílt szellemiségét követve működhetnek tovább. Emlékét megőrizzük. Dr. Beer Miklós prédikációjában Márk evangéliumából a „magvető" példabeszédre és ennek magyarázatára hívta fel a figyelmet, mely szerint „A magvető az isteni tanítást veti. Akikben útszélre hull a tanítás, meghallgatják ugyan, de rögtön jön a sátán, s kitépi szívükből az elvetett igazságot. Ugyanígy, akikben köves talajra hull a mag, amikor hallják a tanítást, szívesen hajlanak rá, de nem vet bennük gyökeret, mert csak a pillanatnak élnek. Ezért, ha szorongatás vagy üldözés éri őket az igazságok miatt, hamarosan megbotránkoznak. És mások, akikben a bogáncsok közé hullik, hallják ugyan a tanítást, de a világ gondjai, a csalóka gazdagság és a többi vágy szívükbe hatol, elfojtja az isteni szót, úgyhogy terméketlen marad. Végül, akikben jó földre hull, azok hallják a tanítást, magukévá is teszik és harminc-, hatvan-, sőt százszoros termést hoznak". A szentmise befejezésekor F. Schubert Ave Mariájának csodálatos dallamai csendültek fel. Ezt követően a Bazilikából • autóval és gyalogosan a szentgyörgymezői határba - a búzaszentelés helyszínére - mentek a résztvevők. A szertartás előtt Koditek Pál köszöntötte a megjelenteket (jobboldali fotónkon). A vetések megáldásának szertartását az ökumenia szellemében Beer Miklós segédpüspök, Németh Lajos református és Szabó László evangélikus lelkész végezte (fenti fotónkon). Az ünnepség után ki-ki tépett néhány búzaszálat és szentelvényként elvitte magával. Régen szokásban volt, hogy a legények a kalapjukra, a lányok, asszonyok pedig az imakönyvbe helyezték el a búzaszálakat. Olykor az állatnak is adtak, hogy megóvják a betegségtől. A néphit, mint minden más szentelvénynek, a búzaszálaknak is különös erőt tulajdonított. Könyörgésünk: „Jóságos Istenünk, hozzád fohászkodunk, hogy e zsenge vetéseket, amelyeket a meleg és eső által nevelsz, áraszd el áldásoddal és őrizd meg a termés beéréséig. Ad meg népednek, hogy mindig hálás legyen ajándékaidért. A föld terméséből az éhezőket is bőven részesítve, a szegény szűkölködő is áldja jóságodért szent neved. Krisztus, a mi Urunk által. Amen." A búzaszentelés befejezésekor dr. Balogh Zoltán, a Városi Gazdakör elnöke meghívta a jelenlévőket a Gazdakörben tartandó fogadásra, melynek igen sokan tettek eleget. A Gazdakör épületében a vendégeket először Balogh Zoltán köszöntötte, majd Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetségének vezetője szólt az egybegyűltekhez, aki örömének adott hangot, hogy 17 megye képviseltette magát az esztergomi országos búzaszentelő ünnepségen. Ezután tájékoztatást adott az Európai Unióval kapcsolatos gazdálkodási gondokról, feladatokról. A fogadás - ahol kitűnő ételeket, italokat szolgáltak fel - jókedvű, baráti beszélgetéssel folytatódott, és a jövő évi viszontlátás reményében zárult. Klotz József Készül az elektronikus munkakártya 2004-től munkakártya tájékoztathatja a munkavállalókat járulékfizetésük alakulásáról vagy arról, hogy főnökük bejelentette-e őket a társadalombiztosítási hatóságoknál. A plasztiklap a szakemberek szerint alkalmas lesz a szabálytalan foglalkoztatás visszaszorítására, sőt a későbbiekben különböző szolgáltatások igénybevételére is. A munkavállalók járulékfizetésének nyomon követésére és a feketemunka visszaszorítására alkalmas munkakártyát várhatóan 2004 első felétől használhatják az érintettek jelentette be Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A miniszter elmondta, az új elektronikus eszköz bevezetéséről szóló törvényjavaslatot ősszel tárgyalhatja az Országgyűlés. Pin-kóddal lesz elérhető a nyilvántartás A munkakártya segítségével az állampolgárok végre napra pontos információkat kaphatnak a munkaviszonyban eltöltött idejükről és a befizetett járulékok nagyságáról. Az adatok a foglalkoztatottak és a foglalkoztatók számára egyaránt elérhetőek lesznek, ezeket a társadalombiztosítási azonosító jel (taj-szám) és egy személyi azonosító (PIN) kód alapján lehet majd lekérdezni. A kártya másik oldalról átláthatóvá teszi a munkakönyv 1992-es eltörlése óta meglehetősen kaotikus munkaerő-piaci mozgásokat. Már nincsenek adatvédelmi aggályok A rendszer lelke egy társadalombiztosítási és egészségbiztosítási adatokat tartalmazó nyilvántartás, amelyet azonban csak a Munka törvénykönyvének őszi módosítása után lehet létrehozni. Az adatvédelmi biztos a koncepció átvizsgálásakor egyébként kifogásolta, hogy az adatbázis elvileg lehetőséget adott volna a munkavállalók adózási és más törvényes kötelezettségeire vonatkozó információk megszerzésére. Az ombudsman azt is szorgalmazta, hogy az állampolgárok személyes dokumentumaik segítségével akkor is hozzájuthassanak saját adataikhoz, ha a számítógépes azonosító kódot elvesztenék. A hamarosan kormány elé kerülő előterjesztés már kiküszöböli ezeket a problémákat. Négy ütemben vezetik be a kártyát A rendszer az elképzelések szerint négy ütemben valósul meg. Elsőként, várhatóan jövő év elején ' a munkaügyi tárca bevezeti a virtuális munkakártyát, amelyet összekapcsol a munkahely változtatásra vonatkozó azonnali bejelentési kötelezettség intézményével. Utóbbi annyit jelent, hogy a munkaviszony keletkezését haladéktalanul be kell majd jelenteni a munkáltatónak a munkaügyi kirendeltségeken. Ezzel a módszerrel csak az állásváltoztatásokról lehet majd információt szerezni, ezért a többi munkavállaló adatait - fokozatosan - a nyugdíjbiztosítási szervezetektől kell majd elkérni - közölte a Magyarország.hu-val Simon Gábor, az Országgyűlés foglalkoztatáspolitikai, valamint informatikai bizottságának tagja. A második ütemben már fizikai valójában is megjelenne a munkakártya egy taj-vonalkóddal, az adatbázis tartalma pedig többek között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelentéseivel bővülne. A harmadik körben a kártyával már bizonyos szolgáltatások, gyógyszertámogatások vagy gyógyfürdőbelépők is elérhetőek lesznek. A negyedik ütem a funkciók további kiterjesztését, valamint új, nem a taj-számra épülő kártyák bevezetését tűzi ki célul - tette hozzá Simon. Május 10-én nyit a strand! (I.) Mint azt Heer Lajostól, a Szent István Fürdő vezetőjétől megtudtuk, május 10-én végre megnyílik a strand. Közel egy hónapig tartott, amíg eltávolították a nagymedencéről a „buborékot", kimeszelték a medencét, felújították a kabinokat, öltözőket, elvégezték a karbantartási munkálatokat, nagyrészt társadalmi munkában. Tavalyhoz képest húsz százalékkal emelkedtek a belépődíjak. A felnőtt napijegy például 350 forint lesz, míg a nyugdíjas belépő mindössze 200 forint. Idén sem lesz szünnap, reggel kilenc órától este hétig tart nyitva a strand, afrol most minden csupa virág, és csalogatóan kéklik a tiszta, 26 fokos víz. - Bizony jó lenne beleugrani, idén a hosszú tél után korán beköszöntött a nyár - mondom Rábai Magdolna „törzsúszónak", aki nélkül nincs strandnyitás, nincs uszoda. - Sokan átjárnak Párkányba fürödni - mondja - de én már csak ragaszkodok a jó öreg esztergomi strandhoz. Már alig várom a nyitást, hogy leúszhassam a szokásos háromezer méteremet! Az úszás éltet és életerőt ad!