Esztergom és Vidéke, 2002

2002-10-03 / 40. szám

4 Esztergom és Vidéke 2002. szeptember 19. Tájékoztató Kerényi Imre a Zöldházban Köszönet az árvízvédelem esztergomi hőseinek Esztergomi diákok Hanauban Esztergomi könyvesház, 1990 - 2002 Szentlélek „mostohagyermekünk"? si felügyelője. 1979-től az Esztergom Évlapjai újraindításában és szerkesztésében vállalt tevékeny szerepet, 1980-ban pedig a Balassa Társaság újjászervezésében. 1989-től a Komárom-Esztergom Megyei Tanács főmunkatársa, 1991-től máig a megyei önkormányzat főtanácsosa. 1975-től a Szendrey-Karper László Nemzetközi Gitárfesztiválok szervezője, 1981-től igazgatója; 1991-től esztergomi helyszínű történészkonferenciák szervezője, illetve előadója. Mint helytörténész-szakíró főként városunk és megyénk kulturális-közművelődési életével, idegenforgalmával, az egyházak illetve civil szervezetek szerepével foglalkozik. A Révai új lexikona Komárom-Esztergom megyei településtörténeti szócikkeinek szerkesztője, többnek írója is. Igen sok publikációja jelent meg a megyei lapokban, folyóiratokban, levéltári és múzeumi évkönyvekben (EVID, Esztergom Évlapjai, Uj Forrás, Limes stb.), a PAB-VEAB és más konferenciák gyűjteményes kiadványaiban. így például A katolikus legényegyletek megalakulása Németországban és Magyarországon, működése Esztergomban (1991), Az idegenforgalom helyi és regionális irányítása (1992). Ónálló kötetei: Az esztergomi képzőművész kör története (1986), Komárom-Esztergom k.e.e. vármegyék közművelődési élete 1923 - 1938 (1980), Az Esztergom-Belvárosi Olvasókör és Gazdakör Egyesület története (2001). Az „Esztergomi könyvesház" számos kötete köszönhető az ő szerkesztői közreműködésének is - többek közt: Képes körséta Komárom-Esztergom megyében (1992), Vendégváró: Esztergom és Nyergesújfalu térsége (2000), Esztergom 2000 (mindhárom könyv Mudrák Attila fotóival); Magyarok Kelet és Nyugat metszésvonalán (1994), Ministerio (1998), Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt (2000). Mudrák Attila 1958-ban Esztergomban született; itt végezte iskoláit is, a ferences gimnáziumban érettségizett. Közben megtanulta a fotográfus mesterség alapjait, majd Szelényi Károly fotóművész mellett, a Corvina Kiadó műhelyében sajátította el a professzionális fotótechnikát. Később elvégezte a Könnyűipari Műszaki Főiskola Nyomdaipari Szakát és fényképész szakmunkás vizsgát is tett. 1980-tól máig a Keresztény Múzeum fotográfusa. Áz ő műtárgy- és műemlékfotói szerepelnek a következő - részben vagy egészben „esztergomi" - kötetekben: Az esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum (1992), A Prímási Levéltár nemesi és címeres emlékei (1995), Monumenta Ecclesiae Strigoniensis (1999), Megpecsételt történelem (2000), Magyar szentek tisztelete és ereklyéi (2000), Ezredév Komárom-Esztergom megyében (2002). Egyéb albumai: Graz (1994), Pannonhalma, I.-III. (1996), Szerb Egyháztörténeti Gyűjtemény (1998), A középkori Dél-Alföld és Szer (2000), Paradisum plantavit (2001). Első kiállítását 1980-ban a Keresztény Múzeumban rendezték meg, - a legutóbbi hármat 2000-2001-ben a Somogyi iskola, a Dobó illetve a Ferences gimnázium galériáiban. nepélyes keretek között köszönti Meggyes Tamás az árvízi hősöket. A testület az árvíz elleni védekezésben nyújtott áldozatkész szolgálatáért Esztergom Város Önkormányzati Tűzoltóság személyi állományát tárgyjutalomban részesíti (színes televíziót kapnak a láng és az árvíz lovagjai). Áz árvíz elleni védekezés irányításában végzett kimagasló szakmai munkájáért ezüst emlékplakettet adományoznak Szabó György szakaszvédelmi parancsnoknak, illetve bronz emlékplakettet vebet át Haris Gábor, Dávid Balázs, Kanka Kálmán és Sümegi Zsolt. A festői környezetben lévő, már évek óta Esztergomhoz tartozó Pilisszentlélekre indultam lakossági fórumra szeptember 26-án. Már az induláskor meglepetés ért: kiderült, hogy naponta mindössze néhány buszjárat közlekedik Esztergom és Szentlélek (szlovákul: Hute) között. A zsúfolt autóbuszon szinte dőlt a panasz az emberekből! A járatok ritkasága miatt sokan nem tudnak munkát vállalni, mások kénytelenek túlórában „ledolgozni" a közlekedés okozta anomáliákat. - Nekünk, hutaiaknak nincsen gazdánk - mondta felháborodottan az egyik fáradt, munkából hazatartó asszony. - Polgáraink sorra költöznek be Esztergomba, itt nincs munkalehetőség, a kultúrház sem működik, nem járnak ide újságok, teljesen el vagyunk zárva a külvilágtól! Megérkezve a faluba csodálatosan tiszta levegő és megejtően szép táj fogad. Az alig 250 főt számláló településen azonban a két kocsmán kívül szinte semmi nem működik. Az évekkel ezelőtt szépen rendbe szedett művelődési házban mintegy 30 fő gyülekezik az MSZP lakossági fórumára, melynek vendégei Kocsi Ferenc esztergomi polgármesterjelölt, Az elmúlt héten szeptember 22-től 28-ig a Bottyán János Gimnázium és Műszaki Középiskola, valamint a Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskola diákjainak 15-15 fős küldöttsége vett részt a németországi Ludwig-Geissler Iskolában. A három iskola 2006-ban fogja ünnepelni partnerkapcsolatának 10. évfordulóját. Hagyományosan tavasszal a hanaui diákok látogatnak Esztergomba, míg ősszel a magyar diákok viszonozzák azt. Az idei évben a három iskola tanulói egy közös projekt keretében Esztergom-Hanau útvonal történelmi nevezetességeit dolgozták fel. Az elkészült munkát egy weboldalon jelentették meg, amit a kiutazás záró napján az iskolában megjelent szponzoroknak, iskola vezetőségének illetve a sajtó képviselőinek mutattak be. Az elkészült munka értékelését követően Dér Imre, a Bottyán János Gimnázium és Műszaki Középiskola igazgatóhelyettese tolmácsolta a két eszergomi iskola vezetőjének tavaszi meghívását a partner iskola felé. Az egy hetes kint lét alatt a munkán kívül több kulturális szórakozást is szerveztek a vendéglátók. Többek között a frankfurti repülőtér megtekintését, városnézést Frankfurtban, a Göthe-ház megtekintését. Csodálatos élmény volt még a hanaui kertészeti kiállítás megnézése, valamint a Büdingenbe való kirándulás. A közös munka valamint a kirándulások még jobban segítették a német és a magyar diákok közötti barátságok kialakulását. A társalgások német illetve angol nyelveken folytak. Az Esztergomi műhelyek könyvtári sorozat október 7-én, hétfőn 17 órakor a fenti címmel - a XXXI. Komárom-Esztergom Megyei Könyvtári Hetek alkalmából - rendezett kiállítás megnyitójára várja az érdeklődőket. Á vendégek: dr. Bárdos István, a Komárom-Esztergom megyei önkormányzat főtanácsosa, Mudrák Attila és Szelényi Károly fotóművészek, Szelényiné Farkas Aranka, a Magyar Képek Kiadó vezetője, valamint Gergely László, a PRESS-G 96 Bt. nyomdájának vezetője - a házigazdával, Nagyfalusi Tiborral együtt - a 12 év során felépült könyvesház „közös fedele" alatt főként azokat a műveket igyekeznek majd közelebbről bemutatni, amelyeknek a témája részben vagy egészben esztergomi. Természetesen nem hagyják figyelmen kívül az olyan kiadványokat sem, amelyek „csak" a szerző(k), szerkesztő(k) egyéb közreműködők, a kiadó(k), a nyomda, a megjelenés támogatói révén kötődnek városunkhoz. Az így tekintélyes nagyságú „épületen" a kiállítás tárlói, sajnos, csupán hét kis ablakot nyithatnak; de a beszélgetés - a „bejáratos" vendégeknek köszönhetően - bizonyára teljesebb áttekintéssel szolgál majd a várospolgári tájékozódás számára. Bárdos István 1945-ben Battonyán született, Debrecenben előbb népművelés-könyvtár szakos tanítóképzői diplomát, majd a KLTE-n népművelési előadói oklevelet szerzett (1977), ugyanott doktorált (1980). 1973 és 1989 között Esztergomban a Városi Tanács Művelődési Osztályának közművelődéAz Együtt Esztergomért Egyesület és a Centrum Összefogás Magyar-országért közös városi kompenzációs listát és 10.000 fő feletti megyei listát állított össze. A 3E - Centrum közös városi listája 1. Dr. Haller Zoltán 2. Horváth Béla 3. Rajczy Péter 4. Dr. Tőrös Péter 5. Miavecz Jenő 6. Csirke József 7. Reményi Jánosné 8. Szabó László 9. Dr. Sáska Magdolna 10. Somogyi Zoltán Centrum - 3E közös megyei listája 1. Rajczy Péter 2. Horváth Béla 3. Dr. Tőrös Péter 4. Ugrin József 5. Sulyok Kálmán 6. Dr. Haller Zoltán 7. Zrínyi Miklós 8. Miavecz Jenő 9. Csirke József 10. Dr. Sáska Magdolna 11. Szabó László 12. Csoba János (Gulya) Esztergom Város Képviselő-testülete - utolsó ülésén, szeptember 19-én hozott határozata szerint - köszönetet mond valamennyi esztergomi polgárnak, önkéntes segítőnek a helytállásért, a károk enyhítésében tanúsított összefogásért és áldozatkész magatartásért, elismerését fejezi ki a kimagasló szakmai munkáért a vízügyi dolgozóknak, a katasztrófavédelmi szervezetek személyi állományának, a honvédségi erőknek, a védelmi bizottság tagjainak, valamint a köztisztviselőknek. Október 7-én, 13 órakor a volt Vármegyeháza dísztermében ünCserna János, az MSZP pilisszentléleki képviselőjelöltje, továbbá Papp Miklós és Baloghné Váradi Éva, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai, dr. Sinka Iván, környezetvédelmi szakjogász. A kis létszámú, de annál harciasabb közönségből itt is dőlnek a panaszok. Sokan a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot hibáztatják sanyarú helyzetükért. Végül Cser na János képviselőjelölt megígéri, hogy az autóbuszjáratok sűrítése ügyében elvégez a faluban egy felmérést, és az igényeknek megfelelően felveszi a kapcsolatot a Vértes Volánnal: Talán kisméretű, de gyakrabban indított járatokkal meglehetne oldani a problémát! A pilisszentlélekiek elsősorban az önkormányzati választásoktól várják sorsuk jobbra fordulását: - A 60-70-es években, amikor a dorogi járáshoz tartoztunk és önálló tanáccsal rendelkezett a község, sokkal jobb volt. Akkor épült a művelődési ház is, volt kulturális élet, ifjúsági klub működött. Most már nem szakadhatunk el Esztergomtól, de nem akarunk tovább Esztergom „mostohagyermekei" lenni - mondja egy idősebb szentléleki férfi. (dezső) A neves színiigazgató-rendező (felső fotónkon) a polgári körök meghívására érkezett városunkba, hogy részt vegyen azon a kampányrendezvényen, amelyen a polgári összefogás fő ereje, a Fidesz MPP városfejlesztési programját ismertették. A képviselőjelöltek nevében Kiss Tamás értékelte az elmúlt ciklust, Meggyes Tamás (alsó fotónkon) pedig Esztergom nagyléptékű fejlesztéséről adott körlépet. Esztergomi segítők a táti gáton A Duna-menti településeken mindenki emlékszik még az augusztusi árvízre. Esztergom lakossága kész volt összefogni városa megmentéséért. Szervezett, kemény munka volt. Azt viszont kevesen tudják, hogy a táti gátakat erősítő emberek segítséget kértek és kaptak az esztergomiaktól. Rövid idő alatt megszervezték, hogy autóbusszal több ember - közöttük Meggyes Tamás polgármester - segítségükre siessen a víz megfékezésében. Ezt a hihetetlen nagy összefogást kellene éreznünk nem csak a bajban, hanem mindennapjainkban is. Az esztergomi emberek, a polgári körök polgármesterükkel együtt jól vizsgáztak emberségből. Áz ide mellékelt fotót Rátkai Péterné készítette, akinek férje és két fia is keményen kivette részét a védekezési munkákból. Köszönet mindenkinek, aki a város megmentésében segédkezett több napon át! Esztergomi polgári körök